A protestáns egyházak tagjai ma arra emlékeznek, hogy Luther Márton 1517-ben ezen a napon kiszegezte a 95 pontból álló tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel tiltakozott a középkori egyház visszaélései ellen és bizonyságot tett a tiszta és teljes evangélium hirdetése mellett. A tételek hamar elterjedtek és ismertekké váltak, hiszen az emberek nagy lelkesedéssel fogadták. Ez azt bizonyítja, hogy Luther gondolatai ott éltek a tiszta és teljes evangéliumi tanításra szomjazó lelkek millióiban. Luther nem akart egyházszakadást, hanem az egyház visszaformálását, reformációját kívánta szolgálni tételeivel. Nem rajta múlt, hogy a szakadás mégis bekövetkezett.
A lutheri reformációt a német-svájci Zwingli Ulrik vitte tovább, ki mártírhalálával pecsételte meg a reformáció melletti síkraszállását.
Kálvin János pedig Genfben munkálkodott és a "Keresztyén vallás rendszere" című hatalmas művében a reformátori teológia alapjait rakta le és fejtette ki bővebben fő tanításait.
A reformátorokat Isten a Szentírás újrafelfedezésével juttatta el azokhoz az igazságokhoz, melyekért odaszánták egész életüket az Isten ügye szolgálatára. Ezért a reformáció alapelvei közül a legelső igazság a Sola Scriptura igazsága. Csakis a Szentírás hitünk és életünk zsinórmértéke és minden más hagyományt és tanítást ezen kell lemérni. Ebből az alapelvből indultak meg a különböző bibliafordítások, hogy minden nép a maga nyelvén olvashassa és hallhassa Isten Igéjét. A második: a Sola Gratia, azaz egyedül kegyelemből nyerhető el az üdvösség s nem emberi cselekedetek által. A bűnbocsánatot nem lehet megvásárolni, kiérdemelni, csak kegyelemből elnyerni. A harmadik: Sola Fide, ami azt jelenti, hogy Isten kegyelmét az ember csak a hit teljes önátadásával fogadhatja el. A negyedik: a Solus Christus, azaz: Egyedül Krisztus váltsága árán van üdvösségünk, Ő az egyedüli közbenjáró Isten és emberek között. Senki nem léphet az ő helyére. Végül az ötödik: Soli Deo Gloria, azaz Egyedül Istené a dicsőség. Az ember és a világ önistenítésével szemben egyedül Istené a dicsőség.
A reformáció lelki ébredést és megújulást eredményezett egész Európában. A reformáció mindenekelőtt az egyház lelki ébredése, megújulása. Gyümölcsei azonban az élet minden területén jelentkeztek.
A reformáció azt a feladatot és elkötelezést jelenti minden református keresztyén ember és gyülekezet számára, hogy egyéni és közösségi viszonylatban állandóan vissza kell formálódnunk Krisztus lelki arcára. Őbenne együtt láthatjuk Isten emberi arcát és a mi Isten szerinti arcunkat.

Forrás: www.reformatuskanizsa.hu - Tímár Pál ny. lp. írásának felhasználásával