„A jót a rossztól elválasztó vonal nem államokon, nem társadalmi osztályokon keresztül, sőt nem is politikai pártok között húzódik… hanem minden emberi szívben.”
Alexander Szolzsenyicin
Az idő rövid ócsárolása
...adtak az időnek egy akkora sallert, amit csak mi szoktunk tőle kapni...
Völgyfutár a kiállításunkról:
Emléktöredékek a kántortanító házában felütéssel csábít a Csenddé lett című videoinstalláció a dörögdi Református Templom mellett lévő hajdanvolt kis szolgálati helyiségbe.
Rábukkanni is nehéz, hisz épp csak jelzi egy felirat a létezését, belépve viszont az embernek a földbe gyökeredzik a lába. Egy jobb sorsot megélt és jobb sorsra érdemes házacska, egy egykori lakótér sorsába nyerhetünk betekintést.
Hogyan lehet megfogni az időt? Viszonylag sokan töltöttek el sok időt a kérdés boncolgatására. Jelen esetben a készítők kicselezték azt, mondhatni adtak az időnek egy akkora sallert, amit csak mi szoktunk tőle kapni, ha felfedezzük az első ősz hajszálunkat, az egyre mélyülő barázdákat testünk legkülönbözőbb pontjain.
A készítők a legmodernebb eszközöket felhasználva mutatják be a múltat, majdnem fikcióként ábrázolva azt. Az üres és romos állapotban lévő kántor-házban öt darab nagyméretű monitor mutatja meg nekünk milyen volt itt az élet régen. A már nem létező kemence elé tett monitoron folyamatosan ég a tűz, a mellette lévőn dolgos kezek kosárba pakolják a frissen kisült kenyereket. A szoba üres, a tv pedig férfit mutat, aki olvas az asztalánál. A kamrában kolbászok lógnak.
Tehát az installáció a most eszközeivel szembesíti az időt arra, hogy a múlt szépségét ellopva, itt hagyta nekünk a művét, a pusztulást. Ne legyen az idő erre büszke. Még akkor se, ha tudjuk, hogy igazából nem is létezik.
Nagyon ajánlott élmény!
Nuszbaum Tibor
www.muveszetekvolgye.hu