Ékszerek a templomban
Már az is szokatlan és meglepő, hogy egy templomban ékszereket állítanak ki – kezdjük a beszélgetést Lázs Eszterrel. Az pedig szintén egyedi, hogy a vakok számára Braille-írással mondják el az információkat, sőt meg is tapinthatják, kézbe vehetik a különleges ékszereket.

A fiatal ötvösművész a Művészetek Völgyében, a taliándörögdi református templomban mutatja be első ékszerkollekcióját.
– Németországban tanultam mesterképzésen, de szerettem volna itthon dolgozni, alkotni, ezért hazajöttem, azonban munkát nem találtam. Bölcsföldi András, a Károli egyetem spirituálisa adta az ötletet, hogy állítsuk ki az ékszereket ebben a kis templomban.

A kiskapu
Eszter azt mondja, hogy ötvösként mindig is kérdés volt a számára, hogyan tudja összeegyeztetni a szakmáját és Istent, ugyanis ékszerekkel foglalkozik, ami nem Istenről, hanem a pénzről szól. Aztán amikor megszületett a keresztyén ékszerkollekció ötlete, észrevette, hogy mégis van itt egy kiskapu, amin keresztül lehet Istent szolgálni.
– Az ékszerkollekcióban a világban elrejtett isteni szeretetet fogalmazom meg: azt, ami akkor is megtart, amikor a legmélyebben vagyunk, és úgy érezzük minden elveszett, nincs semmi emberi, ami tovább vihetne. A nehéz helyzetben mégis megtapasztaljuk, hogy van valami, a lelkünkön kívül létező szeretet, ami a felszínen tart és nem hagy végleg lezuhanni – fogalmaz Eszter, majd hozzáteszi, hogy volt olyan időszaka az életének, amikor azt érezte, hogy bármilyen rossz történt is vele, a mentsvára, a kapaszkodója Isten, és Vele tovább lehet élni. Ez a lélekállapot hozta létre az ékszerkollekciót, amelynek témája az Isten szeretete.

A szőrös szív és a kőszív
Azt gondolhatnánk, hogy a szeretet kifejezni leginkább csak szívecskékkel lehet, különösen, ha ékszerekről van szó. Azonban Lázs Eszter kiállításán csak egyetlen dobozban találunk szíveket, és azok sem szokványosak: ezüstláncon függő kőszív és egy szőrös szív.
– A szőrös szív a mesteremé, a kőszív az enyém – mondja az ötvösművész és már magyarázza is a miérteket. – Az egyik szív nutriaszőrből, a másik betonból készült. Azt mutatja, hogy bármilyen is az ember szíve, a mélyén mégis ott van Isten lelke, hiszen Ő a saját képére és hasonlatosságára teremetett minket. Amikor ezt a két darabot készítettük, azt gondoltuk, hogy csak az önkifejezésről szólnak, mégis nagyon népszerű darabjai lettek a kiállításnak. Mára eljutottunk odáig a dizájnban, a divatban, hogy akár egy ilyen extrém, szokatlan darabot is szívesen viselnek az emberek.

Rozsda és ékkő
Az Elrejtett szeretet című kiállítás kollekciójánál azonban nem az ékszer viselői és azok igényei kerültek a középpontba, mint egyéb alkalmakkor. Az ötvösök nem azon gondolkodtak, hogy mi tetszene a lehetséges vásárlóknak. Az ékszerek a művészek istenélményéről szólnak, ezt szeretnék megmutatni, érthetővé tenni alkotásaikkal. A tárlaton sétálva Eszter arról beszél, hogy az ékszerekkel történeteket akarnak elmesélni, ugyanúgy, mint ahogyan a Bibliából is történetek által értjük meg Isten szeretetét. Olyan ékszerek is vannak, amelyek nonfiguratív módon egy-egy nemes gyöngyben és ékkőben fejezik ki a szeretetet, és a többi anyag jelenti az ellenpólust.

– A mesterem, Fehér Tibor ötvös az etyeki pincéje felújítása közben hasznavehetetlen, rozsdás vasakat talált, ez ihlette meg. A vas annyi mindent megélt már, és Tibor az idő értékét próbálta ékszerbe foglalni. Gyűrűket készített, aminek egy része vas, a bőrrel érintkező felület pedig ezüst. A néha brutális világot a rozsdás vas fejezi ki, ez vesz körbe egy-egy ékkövet, vagy gyöngyöt, ami legbelül Isten országát jelképezi.

Homok és almamag
A homokot és almamagot rejtő ezüst gömbök is Istenre mutatnak – folytatja az ötvösművész a tárlat bemutatását.
– A legtökéletesebb forma, a gömb az Isten által teremtett világot jelképezi. Az egyik gömb belsejébe almamagot rejtettünk, ami a jó és rossz tudásának a fáját, a kultúránk gyökerét jelképezi. Egy Luthernek tulajdonított mondás is úgy szól: ha tudnám, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát. Az almamag az Istenbe vetett hitet is jelképezi.

Medálba foglalt bárka
Csakúgy, mint Noé története, amelyet nyakláncon, fülbevalón és medálon is megcsodálhatunk. A kollekciót Holczinger Júlia formatervező művésszel együtt alkotta Lázs Eszter.
– Noé bárkája a pusztulásban is az élet bölcsőjét jelenti. Bár néha mindennek pusztulni kell, mégis létezik túlélő eszköz, ahol megmenekül az élet Isten szavára – teszi hozzá az alkotó.

A bárka mint medál, az esőfelhő mint fülbevaló és sok más szép ékszer sorozatgyártásra készült. Eszter szerint keresztyénként nemcsak keresztet és halat lehet viselni, hanem érdekes lehet olyan ékszereket hordani, amelyek nem feltétlenül beszélnek egyértelműen a keresztyénségről, de a „beavatottak" értik, hogy ki mit visel.

A Művészetek Völgyében még vasárnapig láthatóak a különleges ékszerek Noé bárkájától a szőrös szívig, de Lázs Eszter azt tervezi, hogy kollekciójával körbejár majd számos református gyülekezetet, ahol megismerhetik, és igény esetén akár meg is vehetik az egyedi ezüst ékszereket. 

Fekete Zsuzsa
Fotó:Füle Tamás 

A Lázs Eszterrel készült interjút itt meghallgathatja.