Az internetes keresőbe írva az „erkölcs" szó 419 ezer találatot kínál fel, mégsem lenne könnyű konszenzusra jutni abban a kérdésben, hogy mi erkölcsös és mi nem. Vajon előrébb járnak erkölcsi kérdésekben azok az európai országok, ahol az elmúlt 25 évben is volt erkölcstanoktatás az iskolákban? Egyházi vagy állami feladat az erkölcs oktatása? Tavaly szeptembertől a hazai diákok választhatnak az etika- és a hittanoktatás között.

Balog Zoltán a beszélgetésen hangsúlyozta, nem feltétlenül az állami alkalmazottak feladata az erkölcs oktatása, ezért a kormány lehetőséget adott az egyházaknak is a hit- és erkölcstanoktatásra. A miniszter az európai különbözőségekről szólva megemlítette, hogy Franciaországban tilos hittant oktatni az iskolákban, de Romániában és Németországban komoly hagyománya van a hitoktatásnak.

Különbség
Lánczi András szerint erkölcsösség tekintetében nem látszik igazán nagy különbség azok között az országok között, ahol tanítanak erkölcstant és ahol nem. A filozófus, politikatudós, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője úgy vélte, inkább az a nagy kérdés, hogy tanítható-e az erkölcs mint tantárgy a tömegoktatásban, és az államnak kell-e meghatározni, hogy milyen ismereteket foglaljon magába az erkölcstan.

Szükséghelyzet
Bogárdi Szabó István református püspök szükséghelyzetnek nevezte, hogy az erkölcsöt iskolai keretek között kell oktatni. Ezt a furcsa helyzetet szerinte az állam teremtette meg azáltal, hogy betolakodott a családok életébe már hetven-nyolcvan évvel ezelőtt. Példaként utalt arra, hogy annak idején Hitler is azt állította magáról, hogy ő nem cégeket államosít, hanem az egész embert. Az egyházvezető azt mondta: az erkölcsöt életgyakorlattá kell tenni, az erényeket pedig a családban kellene elsajátítani.
- Ma már a szülők is úgy gondolják, hogy amit ők nem tesznek meg otthon, oldja meg az iskola, a „zsivány" gyerek problémájának kezelését is a pedagógusoktól várják, pedig ideális esetben a hittant és erkölcstant nem az iskolában kellene tanítani, mert annak legtermészetesebb közege a család.
A püspök úgy fogalmazott, hogy Európában és Magyarországon szükséghelyzet van, és tűzoltó munka folyik; az állam az erkölcstanoktatással beviszi azt a jót a közoktatásba, amit korábban maga taposott szét.

Bensővé tétel
Lánczi András szerint az erkölcstan nem egyszerűen ismereti tárgy, hanem emberi minőségekkel, példákkal van összekötve. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt húsz évben a gyerekek fele már nem családban született.
- Az erkölcsi értékeket nem biztos, hogy értik az emberek, és ha megértik, akkor sem biztos, hogy gyakorolják. Az emberek közötti viszony sem feltétlenül következik az erkölcsből. A civilizáltságot ki lehet kényszeríteni különböző eszközökkel. Például, ha valaki szemetel az utcán, azt megbüntetik, de attól nem lesz valaki erkölcsös, hogy erkölcsre tanítják, hiszen a bensővé tétel a legfontosabb.
A filozófus példaként azt említette, attól nem lesz valakiből matematikus, hogy matematikát tanul az iskolában.

Akkor jár jól
Bár Balog Zoltán feltette a kérdést, hogy ki lehet követendő eszmény, a beszélgető felek szerint az a probléma, hogy az erkölcsi mércének neve sincs, és az sem világos, hogy milyen emberré kellene válni.

Utópisztikusnak tűnhet Bogárdi Szabó István gondolata, mely szerint a 21. századi etikaoktatás nagy tétje az, hogy három nemzedék múlva már ne legyen szükség erre az iskolákban, mégis megszívlelendő a püspök intése:
- A jó választása bizonyos élethelyzetekben okozhat hátrányt az egyénnek, az ember mégis akkor jár jól, ha erkölcsös. 

Fekete Zsuzsa

A Hold utcai református templomban készült képet Balog Zoltán hivatalos facebook oldaláról kölcsönöztük.