Nem mindenki sikeres, aki jól teljesít, ugyanakkor nem minden sikeres ember büszkélkedhet kiemelkedő teljesítménnyel. Akkor végül is min múlik a siker? Kérdéseinkre Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a Harvard Egyetem oktatója válaszolt.
Ahol a Szentlélek munkálkodik, ott könnyebb minőségi médiatartalmat készíteni, a felszínesség bizalomvesztést eredményezhet. Egyházunk jövője attól is függ, mennyire ragaszkodik az evangéliumhoz és hogyan él a közösségi média által nyújtott lehetőségekkel.
Papp Ákos útja az alkoholizmustól a felépülésig, a haragtól az elengedésig, a szövegektől a képekig, a sötéttől a fényig, a fekete-fehértől a színekig, a rászorultságtól a rászorultak segítéséig, a tagadástól a kegyelem megéléséig.
Az életet általában rövid sprintekben mérjük, mégis hosszútávfutásról van szó, amelyhez megújuló energiaforrásokra van szükségünk. Paul Ch. Dondersszel, a nemrégiben magyarul is megjelent Reziliencia című könyv szerzőjével beszélgettünk a lelki ellenálló képesség fejlesztéséről és a kiégés megelőzéséről.
Zsengellér József váltja a Károli Gáspár Református Egyetem rektori székében idén szeptembertől Balla Pétert. Az egyetem leendő vezetőjét az intézmény anyagi forrásairól, az egyházhoz és az államhoz fűződő viszonyáról, valamint a Károlin folyó oktatásról és tudományos életről is kérdeztük.
Szívügyének tartja, hogy a fél éjszakákat helyben töltő, pizsamás-papucsos teológusok szempontjait is figyelembe vegye, de elkötelezett a szakmaiság mellett is. Szabó Erika könyvtárvezetővel a Török Pál Könyvtárról beszélgettünk.
Vallja, hogy Istennek csak a legnemesebbet adhatjuk, erre törekszik kántorként, művészként, magánemberként. Hálás, mert Isten a zene által nagyon meggazdagította, célja, hogy a zenélésen keresztül is az evangéliumot hirdesse.
A Szentírást népszerűsíteni rendkívül bonyolult feladat. Komoly munkát igényel az is, hogy széles tömegek számára érthető nyelvezetű legyen. A Magyar Bibliatársulat főtitkárával, Pecsuk Ottóval beszélgettünk.
Eltérő karakterek, egymást kiegészítő egyéniségek. Nyitottak, lazák és mégis nagyon komolyak. Ritkán szolgálnak együtt és nincs két egyforma nap az életükben. Ahová csak tudják, elviszik az evangéliumot, sajátos missziót folytatnak falun és százezres nagyvárosban.
Victor Andrással beszélgettünk a természettudományok komplex megközelítéséről, az ökotudatosságról, a mértékletesség és a szemléletváltás fontosságáról, valamint a pedagógusok felelősségéről.
Markusovszy térre nyíló főbejárat, két külön kollégium, hosszú távú finanszírozási modellek – Zsengellér József stratégiai rektorhelyettessel a Károli Gáspár Református Egyetem beruházásairól beszélgettünk.
Jelen vannak a településen, ezt minden értelemben megszeretnék élni. Fiatalok, lelkesek és életrevalók, céljuk, hogy hitelesen képviseljék a hitüket Délegyházán, ahol a semmiből létrejött református gyülekezetet vezetik.
A fizikai építkezések mellett lelki építkezésre is szükség van. Nem téveszthetjük szem elől a missziós célokat, ezért az épületek mellett a közösségi életnek is vonzóvá kell válnia.
A hosszú távú tervek mellett most gyors megoldást kell találni a könyvtári raktár elhelyezésére a folyamatos működés érdekében.
Berecz Ágnes gyűjteményigazgatóval beszélgettünk a tűzeset következményeiről.
„Amelyik kapcsolat nem jut el addig a pontig, hogy akár válás is lehetne, az még nem is kezdődött el” – vallja Záborszky Zsófia pszichológus. A kisgyermekes anyukát a házasság lélektanáról kérdeztük.
Tizennyolc évig imádkozott alkoholbeteg férje gyógyulásáért, majd egy nap válaszút elé állította: vagy a család, vagy az ital. Egy óra gondolkodás után a férfi megadta a választ. Negyvenöt évnyi házasság után boldogabbak, mint valaha. Hogy miként lehetséges ez, arról Sipos Lajos és felesége, Katalin meséltek portálunknak.
Mitől tud egy házasság tartós lenni, a benne élők pedig nemcsak elviselni egymást, hanem boldogan élni? A házasság hete idei arcai, Gorove László mentőorvos, katolikus diakónus és felesége, Gorove Kriszta angol–német szakos tanár osztották meg velünk saját válaszaikat.
Vallja, hogy Isten szeretetét kell továbbadnunk a zenén keresztül, erre a népzene is alkalmas, amely sokszor személyesebb, mint a külföldi énekek. Jól ismert dicséreteinket dolgozza fel a népzene nyelvén, sőt, népdalokat is gyűjt. Így szeretteti meg református énekeinket.
Hamarosan kiosztják a félévi bizonyítványokat. Még tart a felvételi időszak is, amikor a teljesítmény mindennél előbbre való. De vajon tényleg ezen múlik a gyerekek jövője? Mit érdemes szem előtt tartania szülőknek, tanároknak és diákoknak? Egy református középiskola tanárával beszélgettünk.