A kétszáz éve született Ballagi Mór emlékére avattak táblát Budapesten december 10-én. A nyelvész-teológus 1880-ban építette a Kinizsi utca 37-es számú házát, ahol egészen haláláig élt. A húszlakásos társasház falán elhelyezett emléktáblát Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja és Ballagi Farkas leplezte le.
„Isten szeretetére jellemző az önközlés hatalmas vágya, meg akarja osztani magát az emberrel." Közösségi háló címmel rendezett konferenciát és dicsőítő estet a közelmúltban a Sófár református dicsőítő iskola, ezúttal a hittudományi kar épületében.
Megjelent Szikszai Béni, az 1940 és 50 közötti magyarországi ébredés vezéralakjának áhítatoskönyve a Harmat Kiadó gondozásában. Az Útitárs című kiadvány rövid írásai Szűcs Ferenc teológiai professzor szerint olyan időszakból származnak, „amikor újra hangsúlyossá vált, hogy mind a Krisztus keresztje alatti életváltoztató döntésre, mind ennek naponkénti megújítására szükség van."
Átadta a lehetőséget Arany Jánosnak, hogy helyette a költő taníthasson magyart, matematikát oktatott, drámákat fordított, írt női imakönyvet, szolgált lelkészként, volt országgyűlési képviselő. Szász Károly református püspök, író a reformkor egyik kiemelkedő alakja volt. Maga a korszak is igen érdekes, amelyben élt, hiszen átélte a szabadságharc, a kiegyezés és a modern polgári állam kialakulásának az időszakát: 1829-ben született és 1905-ben halt meg. Szász Károlyra emlékezve életút-kiállítás nyílt december 8-án a kecskeméti Ráday Múzeumban.
Biztos sok klassz ajándékot kaptál már életedben, de valószínűleg volt egy „legesleg…”. Aminek a legjobban örültél. Amire a legjobban emlékszel. Lehet, hogy nem is egy játék vagy egy tárgy, hanem valami egészen más?
Nem a szavaktól kell félni, hanem a szavak mögött rejtőző indulattól. Attól, hogy valamit a nevén nevezünk, még nem leszünk gonoszak vagy rosszak. A politikai korrektség ma mégis azt jelenti, semmiről nem lehet megmondani, hogy micsoda, csak körülírni és elhomályosítani – véli Jókai Anna. A Kossuth-díjas író szerint naponta tapasztalhatjuk a rossz erőlködését a világban, amint megpróbálja legyőzni a jót. A jó és a rossz csak nézőpont kérdése lenne?
Egy keresztelőkancsó másolatából akár vizet is cseppenthetnek egymás fejére a kecskeméti Ráday Múzeum látogatói. Az intézmény százmillió forintos felújításon esett át: új tereket, foglalkoztatót, tanulmányi raktárat és egy ötvösműhelyt is kialakítottak. Ezek oktatási és képzési lehetőségeket nyújtanak az érdeklődőknek. A kecskeméti református múzeumban azt vallják: közelebb kell hozni, tapinthatóvá, átélhetővé kell tenni a múzeumot a látogatók számára.
Hajnalban hagyom el a házat. Ahogy az öreg parasztház nyikorgó kapuját kulcsra zárom, számba veszem a csendességben töltött hetet és az utat, ami végül ide vezetett.
Keresztyén hívőként nem szabad megfutamodnunk a nekünk szegezett kérdések elől, sőt, nekünk kellene kérdezni és gondolkodni tanítani azokat, akik bizonytalanságban és félelemben élnek – véli Ellis Potter. A svájci apologéta tizenöt évig élt zen-buddhista szerzetesként egy kaliforniai kolostorban, mielőtt megtért. A világnézetekről szerzett tapasztalatait a magyarul is megjelent Három elmélet a mindenségről című művében fejtette ki, nemrégiben pedig a budapesti teológián tartott kurzust református lelkészhallgatóknak. Ez alkalomból kérdeztük.
Különleges, bolti forgalomban nem kapható könyv látott napvilágot a Parakletos Könyvesház gondozásában, melyet a napokban mutattak be, de ezúttal nem a széles olvasóközönségnek. Az alkotóközösség ünnepelte így a kiadó megalapításának 25. évfordulóját.
„Az élet nagy kríziseiben dől el, hogy valóban kapaszkodó a hitem, vagy csak egy útitársam volt a sok közül, akit elhagyok". Hogyan érdemes ott lenni a súlyos betegséggel küzdők betegágya mellett? Mi hangzik el ilyenkor? Mire van szükségük azoknak, akik rálépnek az útra, ahonnan már nem fordulhatnak vissza? Minderről Gecse Attila kórházlelkész beszélt a budapesti református teológián rendezett tanatológiai konferencián.
Ennek a népnek a tagjai vagyunk mindannyian, szükségünk van egymásra és a hazánkra, mint a vízre és a levegőre. Tudományos kutatások igazolták, hogy aki tudja szeretni a hazáját és azért képes áldozatot is hozni, az tovább él – mondta Andrásfalvy Bertalan. A néprajzkutató professzor szerint az ember ott érzi otthon magát, ahol a szerettei élnek, és ahol viszontszeretik.
„Hát, ide figyeljetek! Amikor én kicsi voltam, nemhogy mennyezetig érő karácsonyfánk nem volt, de olykor az ünnepi vacsora is elmaradt. Ajándék pedig: egy kicsi notesz és egy ceruza. A testvéreim sem kaptak többet. És nem nyafogtunk, hanem énekeltünk, szavaltunk, pásztorjátékot adtunk elő a szüleinknek. Boldogan megittuk a citrompótlós teát, rágtuk a krumplis pogácsát meg az almát. Egy jutott mindenkinek.
Ellenkezés a koráramlattal – így fogalmazott legújabb könyvének motivációjáról Pálhegyi Ferenc. A családterapeuta, pszichológus Csakazértis házasság! című könyvében azt írja: az emberek viszolyognak attól, hogy elkötelezzék magukat, pedig a keresztyén ember házasságának az is küldetése a világban, hogy Krisztus és az egyháza közti szeretet-kapcsolatot tükrözze.
A mese úgy okos, hogy érthető, ami ritkaság a mai világban – állítja Berecz András mesemondó. – Ma ugyanis az okos ember ismérve, hogy érthetetlenül beszél. A mese igazat mond, arányérzéke van, segít a magyar nyelvet őrizni, sőt azt is megmutatja, hogy milyen vezetőt lát szívesen a nép maga felett. Valóban kirajzolódik a magyar nép portréja a mesékben?
A felnőttek talán bele sem gondolnak, mekkora kiváltság, hogy több bibliaolvasó kalauz közül is választhatnak, amelyek vezérfonalat adnak a Szentírás naponkénti tanulmányozásához. Mostantól a gyerekek, kiskamaszok egész éves lelki tápláléka is biztosított: 365 napra szóló, igeverseket és rövid magyarázatokat tartalmazó kiadványt jelentetett meg a Harmat Kiadó és a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány. Max Lucado Kegyelem itt és most című kötetéről a fordítóval, Szőczi Jánossal beszélgettünk.
Egyszerű, érdekes történetmesélés és szellemes, korszerű illusztrációk teszik egyedivé a nemrégiben megjelent Nagy családi gyermekbibliát. A Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó közös kiadványát a budapesti Biblia Múzeum kiállítótermében mutatták be tegnap. A gyerekek a leghálásabbak érte, mert érdekes és nem „szájbarágós" – mondta a bemutatón a kötetet magyarra ültető Szabó T. Anna József Attila-díjas költő.
„Külföldön egy idő után rettenetes honvágy gyötör, az ember naponta kimegy a baseli pályaudvarra, csak azért, hogy elolvashassa a feliratot a vonaton: Budapest." – meséli Bereczky Ildikó a honvágyról. A református lelkipásztor tizenegy éve szervezi a Harkányi Szabadegyetemet, amelynek központi témája idén is a haza volt.
Üvegből vannak a parókia falai – tartja a mondás. Egy református lelkész felesége ennek előnyeire mutatott rá: blogot indított, amely konyhájába kalauzolja el a kíváncsi olvasót. Ágostonné Szőcs Anna célja azonban nem a receptek puszta megosztása – lelki eledelt szeretne feltálalni a konyhaművészet iránt érdeklődők egyre népesebb táborában.