„Adventben igazából nem elsősorban mi várunk, hanem minket vár az Isten. Nekünk kellene megérkezni Hozzá." Fekete Ágnes 4 hét – Adventi gondolatok című kötetét november 13-án mutatták be az Adna kávézóban, a könyv a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvecskében huszonnyolc rövid áhítat segítségével mélyülhet el az olvasó a várakozásban az évnek ebben a szakában.
Nem szabad összetéveszteni a haza fogalmát az országéval, mert a haza, a nemzet ennél jóval többet jelent. Mit jelent magyarnak lenni a globalizáció korában, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan látnak minket mások? – ezekről a komoly kérdésekről is beszélgettünk Szabó Szabolcs tanár-karnaggyal, a Pécs-belvárosi református gyülekezet főgondnokával a harkányi szabadegyetemen.
Mi kell ahhoz, hogy a 21. századi médiazajban elérje az ingerküszöböt az egyházak kommunikációja? Miért nincs „Pálferije" a protestáns egyházaknak? Valóban csak az idősek „fogyasztják" a vallásos tartalmú műsorokat? Ki nyilatkozzon az egyház nevében? – erről is beszélgettünk Fábri György társadalomkutatóval.
Tizenegy lelkipásztort szenteltek fel a budapesti Kálvin téri református templomban csütörtök este. Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök hirdetett igét. Az egyházvezető azt mondta: addig nincs misszió, amíg nincs ígéret. Isten először ígér és csak utána küld.
Egy héten át rakosgatják a „magyarság lelki arcainak cserepeit" a tizenegyedik harkányi szabadegyetem résztvevői. A rendezvény célja az ismeretterjesztés és a gondolatformálás. Az előadók arra a nehéz kérdésre is keresik a választ, hogy kik vagyunk mi, magyarok, hová tartozunk, merre tartunk? Létezik-e a „haza a magasban"?
„Mink csak a napnyugtát níztük, hogy arra lakunk" – mondta az egyik fejkendős asszony. Nemcsak a színpadon, az életben is idősre való kendőt viselt, mire elkezdett beszélni arról, min mentek keresztül a málenkij robotra elhurcolt tiszaladányi fiatalok. Debreczeni Tibor Tiszaladányi jeremiád című darabját a Holokauszt Emlékközpontban adták elő a nagykőrösi református tanítóképző egykori növendékei.
Jónás Tarsis irányába tart. Irtózik Ninivétől, hiszen haragot érez az ellenséges hatalom megalázásai, és a választott nép szenvedése miatt, melynek megtestesítője életében az a hely, ahova Isten eredetileg küldi. Ehelyett a kényelem, gazdagság, luxus és a nagyvárosi lüktetés felé próbál menekülni – ahol nem kell szembenézni a saját lelki sebeivel, ahol nem tanácsolja senki, hogy küzdjön meg az érzelmeivel és nem utolsósorban: a saját haragjával. Dühösen tör föl belőle a mondat: „Haragszom mindhalálig!"
59 évvel ezelőtt, november 4-én verték le a szabadságharcot a bevonuló szovjet csapatok hazánkban. Az 1956-os forradalmat követő megtorlásoknak több mint 26 ezren estek áldozatul. Az ötvenes-hatvanas években lezajlott büntető perekben sok múlt azon, hogy milyen jogászok jártak el az egyes ügyekben: ugyanazért a tettért az egyik bíróságon halál járt, míg a másikon néhány év börtön. A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a bírák és ügyészek jó része nem végzett egyetemet, csupán egy „gyorstalpalót".
A keresztyénség protestáns arculata a hétköznapi életben is felfedezhető, megjelenik például a lakberendezés területén az egyszerű, letisztult IKEA-stílusban. Bogárdi Szabó István püspök szerint a protestáns emberek kevésbé hajlamosak a luxusra mint mások, de ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnék a szépet. A reformáció napja alkalmából a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével – sok egyéb mellett –arról is beszélgettünk, miért hökkent meg a keresztyén Európa az imádkozó muszlimokon.
Idén hetedik alkalommal rendezte meg a Dunavecsei Református Kollégium Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakiskola egész napos hagyományőrző programját.
„Ha abból indulunk ki, hogy minden ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett, akkor mindenkiben meg kell próbálni meglátni a jót is. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet bírálni, vagy hogy széppé és jóvá kéne hazudni a világot. Mindenről kellene beszélni, de csakis emberszeretettel" – vélekedik Osztovits Ágnes újságíró, a Heti Válasz főmunkatársa. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) őszi médiaműhelyében beszélgettünk az egyházi médiaoktatásról és az egyházi sajtó szerepéről.
A Biblia egyik legsokatmondóbb gyógyulástörténete a leprás Naámáné. A tekintélyes hadvezér gyógyíthatatlan betegségből nem hosszas terápiát követően, hanem szinte egy pillanat alatt meggyógyult. Pedig semmi sem úgy történt, ahogyan elképzelte. És vajon hogyan lehetséges, hogy Isten már akkor is ott volt, amikor beteg lett?
Az iszlámról, a muszlim–keresztyén párbeszédről, a nagy számban érkező közel-keleti menekültekkel kapcsolatos félelmekről és a toleranciáról is szó esett azon a közelmúltbeli konferencián, amelyet a Hetényegyházi Református Egyházközség szervezett Tolerancia–keresztyénség–iszlám címmel. A találkozóra gyülekezeti lelkészeket és munkatársakat vártak. A résztvevők megismerhették az iszlám vallás alapvető vonásait, emellett hallhattak reflexiókat a párhuzamos társadalmak kialakulásáról folyó közbeszédre is.
Molnár Miklós református lelkipásztor 2015. október 23-án, 86 éves korában elhunyt. Életéért, szolgálatáért a Budapest Kálvin téri gyülekezet templomában istentiszteleten adunk hálát 2015. november hó 9. napján 12 órakor.
A Kecskeméti Református Általános Iskola kórusának hangversenye a Kecskeméti Katona József Múzeum „A beszélő köntös nyomában" című, a török hódoltság korát megidéző kiállításához kapcsolódott.