A gyülekezetek megerősítéséről, az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájáról, valamint a közelgő egyházi választásokról is szólt Bogárdi Szabó István püspök a Dunamelléki Református Egyházkerület május 21-i közgyűlésén Budapesten.
Lelkigondozót és búvárt is küld a Református Szeretetszolgálat Szerbiába, ahol az elmúlt héten kezdődött esőzések és az árvíz miatt több százezer embernek kellett elhagynia otthonát.
Krétát festőecsetre, számítógépet focilabdára, szószéket ásóra cseréltek sokan az elmúlt hétvégén. Ki mihez értett, vagy kit mire tanítottak meg, úgy segített a Szeretethíd Kárpátmedencei Református Önkéntesnapokon. A Kőbánya-Újhegyi lakótelepen változatos programok várták a lakókat és számos tennivaló az önkénteseket.
A BIBLIAI KALANDTÚRA egy E 100 program. Mi az, hogy E 100? Egyszerűen 100 történet a Bibliából. De az E behelyettesíthető – lényege szerint – több szóval is: Első, Elengedhetetlen, Evangéliumi, Edzésterv
A hitbéli erősödés, a közösségi élmény és a zene szeretete - így foglalható össze néhány szóban az idei református zenei fesztivál. Május 23. és 25. között világszínvonalú koncertek, kerekasztal-beszélgetések, kézműves- és könyvvásár várják az érdeklődőket Ferencváros szívében, a Ráday utcában és a Bakáts téren.
Népessége csupán egytizede Budapestének, mégis a világ egyik leggyakrabban emlegetett települése Genf. Kálvin városában a 16. század óta tanulnak magyar egyetemisták, mai lakosságát csaknem felerészben szintén külföldiek alkotják - köztük szép számmal magyarok. Vajon hogyan lesz az átjáróházból menedék? Lehet-e egység egy olyan közösségben, ahol évről évre más és más a lelkész? Minderről a Genfi Magyar Protestáns Gyülekezetben hallottunk, ahol budapesti lelkészhallgatók szolgáltak a közelmúltbeli teológusnapon.
Mi is csatlakoztunk a Magyar Kerékpárosklub és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által meghirdetett Bringázz a munkába! - akcióhoz. A résztvevőket arra buzdítják, hogy a néhány hetes időszakban minél többször biciklire ülve közelítsék meg munkahelyüket.
Hogyan beszélünk a hitről, Istenről, milyen fogalmakat hozunk létre és alkalmazunk nyelvi jelentésként a vallásos beszédben? Van-e különbség a teológiai, vallásos, költői és tudományos nyelv között? Hogyan viszonyul-e nyelvekhez, változatokhoz a hétköznapi vallásos beszéd? Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus a kognitív nyelvészeti szempontok segítségével vizsgálta a hitről való beszédet a Károli Egyetem Hittudományi Karának Hitünk és a Tudomány című előadássorozatán.
Aki csak várja, hogy szeressék, az nagyon sokat várhat – vallja Zán Fábián Sándor. A kárpátaljai püspök szeretné, ha fővédnökségével még több embert bátorítana arra, hogy csatlakozzon a Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokhoz május 16-án és 17-én.
A vak ember számára a látásvesztés traumája egész életre szóló veszteség. Semmi nem lesz már olyan, mint azelőtt volt; újra kell építeni az egész életet. Különösen fontos ilyenkor a lelki támogatás, a szakértő segítség és mindemellett a vakvezető kutyák is nagyon sokat segíthetnek.
Nagy Lajos: Igék hétköznapokra IV. – a Dunántúli Református Egyházkerület gondozásában megjelent újabb kötet a Veszprémi Kórházban elhangzott hétkezdő csendes percek egy esztendős sorozata.
Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? - A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.
Meghatározó pillanat, amikor egy lelkész vállára helyezik a palástot. A mozdulat kifejezi: viselője készen áll a szolgálatra. Egy református lelkipásztornak életében két-három palástra van szüksége, hiszen az időjárás viszontagságait is kiálló bársony ruhadarab tizenöt-húsz évre szól, ha jól megvarrják. Minderről Tahy László egyházi és úri szabó mesélt nekünk.
Hogyan foszlott szét, mállott ki az életemből mégis az önbizalom, a meggyőződés, az érzés, hogy mindent a kezemben tartok? Miért nem számíthatok most mégsem Rád?
Úgy hazudik, mint a vízfolyás, a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, elveti a sulykot – és még sorolhatnánk a hasonlatokat, amelyek kifejezik, hogyan tekint a magyar ember a hamisságra, igaztalan állításokra. Vajon milyen világfelfogást, világképet tükröz az, ahogy a bűn vagy a hazugság fogalmait használjuk nyelvünkben? Nyomárkay István nyelvész és akadémikus volt a budapesti teológia „Hitünk és a Tudomány" című sorozatának vendége május elején.