Magyarországon nagyjából 150 ezer pár küszködik azzal, hogy szeretnének gyermeket, de nem jön a gyermekáldás. Az orvosok akkor beszélnek meddősségről, ha az egy éven át tartó próbálkozás ellenére sem jön létre a kívánt terhesség. Az orvosok az esetek nagy részében kimondják a megnyugtató diagnózist: „Önök egészségesek, semmi akadálya, hogy gyermekük legyen.“ Akkor miért nem jön a baba? Mit lehet tenni a várakozás ideje alatt? Ki segíthet és miben?
Milyen pluszt adhat egy lelkigondozónak, ha vannak pszichológiai ismeretei? Miben nyújt mást a keresztyén lelki beszélgetés, mint a mentálhigiénés terápia? Hol vannak a határok lelkész és mentálhigiénés szakember között? Egyáltalán kicsoda is Pál Feri, akinek a nevével nemcsak előadást, önismereti csoportot, hanem tánctanfolyamot is fémjeleznek? Április végén Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember volt a Protestáns Tavasz rendezvénysorozat vendége.
A drog nem olyan, mint a bárányhimlő, amit egy bizonyos vírus okoz, hanem tünet arra, hogy nem megy az élet, a fiatal elakadt valahol. A problémás – iskolakerülő, dohányos, italozó, drogozó vagy éppen rosszul tanuló – fiatalokért nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is sokat tehetnek, ha megtanítják nekik, hogyan támogathatják társaikat. A református drogmisszió öt különböző modult dolgozott ki, amelyben a legmodernebb tudományos kutatások eredményeit felhasználva adják át a módszertant az érdeklődőknek: pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak.
A Harmat Kiadó és a Só és Világosság Alapítvány Nyitott Szív programja szeretettel vár mindenkit Dorie - A lány, akit senki sem szeretett című könyv bemutatójára 2014. május 7-én, szerdán 11 órára a "Kaptár"- ba (1065 Budapest, Révay köz 4.).
Bár negyven évvel ezelőtt hazánkban is rossz anyagi körülmények között éltek az emberek, az itthoni lepramisszió elindítója, Dobos Károly református lelkipásztor mégis arra bátorította a hívőket, idejükkel és figyelmükkel forduljanak a távoli országokban élő elesettek felé. Az India, Afrika és Kína leprabetegeit támogató hazai szervezet április elején ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját.
Hatvannyolc éve él Angliában, hazájának mégis Magyarországot tekinti. A Rákosi-éra elején hagyta maga mögött szülőföldjét, jogi egyetemi képesítésével együtt. Itthon nem kívánatos személy volt, ma viszont úgy érzi, többet tudott segíteni honfitársainak külhoni magyarként, mintha maradt volna. Tárcy Árpáddal beszélgettünk.
Ma igazán elmondható, hogy a látvány világában élünk. Elég, ha a különböző tévécsatornákat nézzük, vagy csupán kilépünk az utcára, és máris azt érezzük, hogy szinte ránk rontanak a magamutogató reklámok, akár a női szépség figyelemfelkeltő erejét is bevetve. Mi ez, ha nem manipuláció? És miért éppen így?
Vajon elkerülhetetlen a környezet leromlása? Hogyan tudunk tenni ellene, ha egyáltalán tehetünk valamit? Mennyire igazak azok a megközelítések, amelyek a túlnépesedést vagy az éghajlatváltozást okolják a környezetünkön esett károkért? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Szarka László akadémikus a budapesti teológián.
Vannak, akik könnyes szemmel emlékeznek a szárszói SDG konferenciatelepen töltött nyarakra, a fiatal keresztyén értelmiség legendás találkozóira. Mások hiányolják az újjáépült központból a szakrális tereket, és kifogásolják azt is, hogy a szolgáltatás költsége kevéssé igazodik a gyülekezeti tagok pénztárcájához. Vajon igaz-e ma is a régi mondás: „Szárszó a hit, a szeretet, az összetartás és a Krisztusra találás helye"? Minderről a konferenciaközpont jelenlegi üzemeltetőjét kérdeztük.
Bagdy Emőke, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett klinikai szakpszichológus és Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök vállalta a 2014-es Szeretethíd – Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok fővédnöki tisztségét. Bagdy Emőke elmondta, a kelet-közép-európai régióban Magyarországon a legmagasabb az individualizmus, nem akarjuk észrevenni a másik ember szenvedését, miközben, ha segítünk másoknak, az az örömérzeten túl az immunrendszerünket is erősíti.
A magyar társadalomnak csupán két százaléka olvassa naponként a Bibliát, ezen az arányon is szeretne javítani a Magyar Bibliatársulat. Pénteken mutatták be a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a revideált új fordítású Bibliát, és már ez a változat olvasható portálunkon is. Miben más ez a Biblia, mint a Magyarországon forgalomban lévő nagyjából tucatnyi fordítás - erről is beszélgettünk Pecsuk Ottóval, a Bibliatársulat főtitkárával.
Ismét megrendezik a Nemzetközi Könyvfesztivált, immár 21. alkalommal. A Harmat Kiadó szeretettel vár minden érdeklődőt a rendezvényere, ahol 20% kedvezménnyel vásárolhatják meg kiadványainkat!
Az egyik állami intézményben járva egy ottfeledett, régi táblát pillantottam meg: a padlóra köpni tilos. Bárki ránézett a feliratra, elmosolyodott, pedig a helyes viselkedéssel, az erkölccsel kapcsolatos felfogások kultúránként, országonként, koronként változnak. Sőt, egyszerre több erkölcsi nézet is érvényben lehet egymás mellett. Ki döntheti el, hogy mi a helyes viselkedés? Mi a jó és mi a rossz? És főleg ki mutat nekünk példát? Lehet erkölcsre tanítani? Nehéz kérdésekre kereste a feleletet Balog Zoltán református lelkipásztor, emberierőforrás-miniszter, Bogárdi Szabó István református püspök és Lánczi András filozófus a Protestáns tavasz rendezvénysorozat egyik beszélgetésén a budapesti Hold utcai református templomban.
Médiatréninget hirdet lelkipásztoroknak a Dunamelléki Református Egyházkerület. Az akkreditált, 24 kreditet érő képzést május elején tartják szakképzett újságírók vezetésével. A jelentkezéseket április 30-ig várják. Hogy mit lehet megtanulni?