Megosztotta az ukrán keresztyéneket a kérdés: hogyan reagáljanak az elhúzódó, majd véres harcokba torkolló tüntetéssorozatra hazájukban. Végül nemcsak odaadó szeretetről, hanem bátorságról és gyors cselekvőképességről is tanúbizonyságot tett az Egyház: a forrongás közepette emberek millióihoz juttatták el az evangéliumot.
A rabság földje és menedék egyszerre - ahogy a bibliai időkben, úgy ma is szélsőségek jellemzik Egyiptomot. Különösen igaz ez az ott élő nők helyzetére - hogy miért, arról a magyarországi kopt keresztyén közösség tagjait kérdeztük. Ma van az ökumenikus női világimanap, amelynek középpontjában az egyiptomi nőkért mondott ima áll.
„Mindenki, aki ott volt a főtéren, tisztában van vele, hogy az új kormány nem lesz sokkal jobb, mint a régi. A forradalomnak mégis van pozitív hozama: egy céltudatos, erős civil társadalom felemelkedése" - nyilatkozta portálunknak egy ukrán tüntető. Vajon miért ragadtak téglát és követ keresztyén állampolgárok is Kijev utcáin? Sátáni taktika és feléledő remény harcáról mesélt nekünk Viktor Yevpak.
„A tudomány nem mindenható, más a Mindenható. A tudomány egy fejlődő emberi tevékenység, ami a maga helyén az elődeink vállán építkezve vagy egyre több, egyre jobb lehetőségeket vagy zsákutcákat jelenít meg." - A budapesti teológia Hitünk és a tudomány című előadássorozatának legutóbbi alkalmán Falus András akadémikus volt a Hittudományi Kar vendége.
Nem beszélünk-e túl sokat? Képesek vagyunk csak némán ülni Isten előtt? A munka, a család és a szolgálatok pörgésében, nagy döntések előtt, kiúttalannak tűnő élethelyzetben, vagy egyszerűen Isten közelségét keresve sokat jelenthet egy lélegzetvételnyi szünet. Erre kínál alkalmat a LélekJelenLét, amit református gyülekezeti tagoknak, lelkipásztoroknak, szolgálóknak kínálnak a húsvét előtti időszakban.
Sokan beszélnek manapság a böjtölés erejéről. Ezek között van olyan beszéd, amely egyfajta lelki wellnessként érzékelteti azt, amikor egy időszakban imádsággal és testünk megzabolázásával töltjük az időt. Van, aki összekeveri a fogyókúrával. Milyen lenne, ha végre igazán képesek lennénk elcsendesedni? Milyen lenne, ha a testünk az utolsó molekuláig képes lenne odafigyelni arra, aki ezt a testi életet adta? - teszi fel a kérdést Fekete Ágnes református lelkipásztor, a közelmúltban megjelent böjti áhítatos könyv szerzője.
Az Egyházi Jövőkép Bizottság március 7. és szeptember 12. között minden héten egy-egy egyházunk életét döntően befolyásoló témában hívja imaközösségre a gyülekezeteket, hogy mind többen csatlakozhassanak az Ige és Lélek szerinti megújulásért fáradozók közösségéhez.
Iskolás gyerekek, fogvatartottak, püspökök, művészek és fogyatékosok - hogy mi a közös bennük? Mindannyian tudnak adni. Az adni tudó és a segítségre szoruló emberek között teremt kapcsolatot az idei Szeretethíd is, amelyre már várják az önkénteskedni vágyó egyéni és csoportos jelentkezőket.
A magyar nyelvű Szentírás és így a nemzeti nyelvű keresztény hitélet megszületésének bölcsője Vizsoly. A ma alig ezer lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település évente huszonöt-harmincezer látogatót fogad az ország minden tájáról, sőt határon túlról is. A helyiek álma ezért egy olyan látogatóközpont megépítése, ahol méltó módon tudják fogadni az ide zarándoklókat. Az álom megvalósulásához Budapestről érkezett a segítség.
Tízezrek látták eddig a református egyház és a rendőrség közös kiállítását, a Kontrasztot. A multimédiás elemeket felhasználó család- és ifjúságmentő projekt tárlata március 1-jétől újra fogadja a látogatókat Budapesten.
Aki nem látta a Vértestvérek című filmet Gojko Miticcsel és Dean Reeddel, vagy nem olvasta a Tom Sawyert, annak nehezen tudom elmagyarázni, hogy mi is az a vértestvér. Olyasmi, mint amire a magyar törzsek vérszerződést kötöttek. Nem vér szerinti barátok megvágják valahol a kezüket, összeérintik a véres sebet, ezáltal egymás vérei lesznek, valóságos, szoros testvérek.
Kedves, nyílt, közvetlen - ha orvos lett volna belőle, a betegeknek igazi támasza lehetett volna, de a Rákosi-rendszerben nem tanulhatott tovább. Ehelyett az lett, ami nem akart: lelkészfeleség. A budapesti teológia, az internátus és a püspöki székház épületegyüttesének legtitokzatosabb és legkevésbé ismert szegletében, a teológiai tanárok lépcsőházának egyik lakásában beszélgetünk Gabi nénivel, a három éve elhunyt újszövetséges professzor, Bolyki János özvegyével.
A társadalmi kihívásokra megfelelő választ kell adnia a református egyháznak – hangzott el azon a fórumon, amelyen a Református Missziói Központ nyolcvan munkatársa vett részt a közelmúltban. Az egyház nyolc évvel ezelőtt hozta létre az intézményt, amely tizenkét különböző munkaágat ölel fel a hajléktalangondozástól a börtönmisszión át a menekültek ellátásáig. Tavaly januártól huszonhárom megváltozott munkaképességű dolgozót is foglalkoztatnak.
Népviseletbe öltözött református lelkész; parókia egy nagymamával és egy kisfiúval; falusi gyülekezet, ahová férfi igehirdetőt várnak, ehelyett fiatal nő érkezik - megannyi összeilleszthetetlen kép és számos alkalmas pillanat. A dunaszentbenedeki református gyülekezetben jártunk.
Még emlékszem egy kollégára, aki kikérte magának, hogy ő mobiltelefont használjon. Ma már több is van neki. Nincs ebben semmi különös: lassan, fokozatosan állunk át az új eszközök használatára. Vannak, akik az elsők között eszköztárukba fogadják, mások sokáig hezitálnak.
Mivel a történelemben mi magunk benne állunk és részei vagyunk a történelemnek, ezért a történelemről kimondott összes szavunk szükségképpen magunkról is szól. Vagyis elárulja, hogyan értelmezzük a saját egzisztenciánkat – Szöveg és üzenet címmel Ritoók Zsigmond klasszika-filológus tartott előadást a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán a közelmúltban.
Már több embernek is segített talpra állni az úgynevezett bajai tanyaprojekt. Hárommillió forintnyi pályázati támogatásnak köszönhetően továbbfejleszthető program, amit a hajlék nélkül élők megsegítésére dolgoztak ki.