Harmadik alkalommal kerül sor a Bethesda Gyermekkórház Hit és gyógyulás konferenciára, amelyet ezúttal – a járványhelyzetre való tekintettel – online formában tartanak meg 2021. február 19-én, pénteken 14:00 és 16:30 között. A szervezők szeretettel várnak rá minden érdeklődőt, aki számára fontos üzenetet hordozhatnak a hit és gyógyulás összefüggései. A sokféle területről érkező előadók a szakmai ismereteken és az elgondolkodtató kérdésfeltevéseken túl olyan élményanyagot is ígérnek a résztvevőknek, amelyet magukkal vihetnek a szívükben. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.



Ennek apropóján beszélgettünk hit és gyógyulás összefüggéseiről, aktualitásairól a konferencia két előadójával, Komlósi Piroskával és Ferenczi Enikővel. Komlósi Piroska pszichológus, családterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott docense hosszú ideig volt a Bethesda Gyerekkórház családterapeutája; Ferenczi Enikő unitárius kórházlelkész és mentálhigiénés szakember pedig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Egyetem Unitárius Karán tanít, emellett maga is családterapeuta képzésen vesz részt.

Hinni
Nagyon sok területen és szinten tetten lehet érni, hogy a hit mi mindenhez ad erőt, ami gyógyít, fejleszt, előbbre visz – magyarázta Komlósi Piroska. „Az utóbbi harminc évben világszerte egyre több kutatás eredménye támasztotta alá, hogy azok az emberek, akik istenhittel élik az életüket, ezáltal olyan többletenergiát képesek mozgósítani, amely a gyógyulásukban is segíti őket. Több bizakodással, több reménnyel, kevesebb szorongással, kevesebb félelemmel élik meg a betegségüket és egyéb tragédiákat.”

Már az önbeteljesítő jóslat ókori görög fogalma is megmutatta, hogy a küzdés feladása ennek a pozitív energiának az elengedésével jár, ezért negatívan befolyásolja a végkimenetelt. A placebo-hatás is lehet felhajtóerővé azáltal, hogy energetizál, tehát a hatásmechanizmusa a bizakodást, a szorongáscsökkentést, a reményt sugalmazza. A kilencvenes évek óta a pozitív pszichológia is bebizonyította, hogy a pozitív gondolkodás közelebb vihet minket afelé, amiről gondolkodunk.

De az istenhit ezeknél összetettebb dolog, hiszen annak lényege a kommunikálás – hívta fel figyelmünket a szakember. „A hívő ember nemcsak sóhajtozik, hanem imára fakad. Kiszakad belőle a közlés.” A hit gyógyító hatásában az is meghatározó, hogy kinek milyen istenképe van. Ennek két szélső pólusa a támogató vagy fenyegető istenkép. A negatív istenkép inkább szorongást vált ki, de ha abban hiszek, hogy Isten most is segít, vezet, hogy van értelme annak, hogy szenvedek, akkor könnyebben nézek szembe a krízissel.

Mindez a közgondolkodásba nagyon lassan megy át, ezért a segítő-fejlesztő szakemberek képzésében sem kap még kellő hangsúlyt. „Szupervíziós munkámban igyekszem ezen segíteni. Megtanítom a kollégáknak, hogyan lehet meghallani, ha valaki a hitéről beszélne, hogyan lehet erről bátorítóan kérdezni és beszélni. Fontos azonban, hogy csak az a szakember tud érdemben ilyen beszélgetést levezetni, aki magában is átgondolta és elrendezte a transzcendenshez való viszonyát. Ezt be kell építenünk önismeretünkbe!”

„Gyakran megfogalmazódott bennem, hogy a betegség a hit próbaköve” – tette hozzá Ferenczi Enikő. „A betegség olyan krízisállapot, amelyben kiderül, hogy mennyire részünk és többletünk a hit. Egészen súlyos betegségből is sokkal gyorsabban épültek fel azok az emberek, akik erősen hittek, a kételkedők pedig a kevésbé súlyos betegségekből is lassabban épültek fel. Sokszor kapom visszajelzésként, hogy könnyű nekünk, mert hiszünk. Ez azonban mindenki számára nyitott lehetőség, senki nincs kizárva belőle.”

Tenni
Ferenczi Enikő csoportos és egyéni beszélgetéseket, foglalkozásokat is vezet Kolozsváron mentálhigiénés szakemberként. Ennek során többször is megtapasztalta, hogy sokan pont azért választják őt, mert lelkész is. „Mindig meglep, hogy számukra ez többlet. Ezért is kell nagy hangsúlyt fektetnünk a teológiaoktatásban arra a magatartás- és hitrendszerre, amelybe belehelyezzük az általunk lelkigondozottakat. Ez elengedhetetlen a segítéshez.” Szerinte ez az a keretrendszer, amelyben érdemben tudnak tenni a gyógyulásért.

A szakemberek szerint is szerep juthat a betegekért elmondott imáknak a gyógyulásban. „Emlékszem, hogy amikor a kórházlelkészi szolgálatomat kezdtem, azt mondtam a betegeknek, hogy sokat fogok gondolni rájuk. Egyszer egy néni megfogta a kezemet, és azt mondta: ne gondoljon rám, hanem imádkozzon értem!” – idézte fel Ferenczi. „Megtanultuk: ki lehet mondani azt, hogy valakiért imádkozunk. Már az is gyógyító, ha imádsággal létrehozunk egy szeretetközösséget.”

A lelkész úgy véli, kórházi-lelkigondozói szolgálata során még élőbbé váltak számára a bibliai igék az által, hogy felolvasta őket a betegeknek. Sok egykori betege évtizedek múlva is felemlegette, milyen örök igazságok szólították meg őt a Bibliából annak idején, és ezek hogyan segítették őt a gyógyulásban. „Voltak, akik a Bibliát ott tartották az ágyuk mellett, és ők javasolták, hogy olvassunk belőle. Ráébresztettek arra, hogy ez milyen sokat jelent számukra. Ilyenkor ők tanítottak engem. Ez volt számomra a legszebb tanítás.”

Komlósi Piroska is a bibliai idézetek gyógyító szerepét hangsúlyozta. „A néphagyományokból ismert szólásmondások sűrített életbölcsességek, generációról generációra átadva. A bibliai idézetek is funkcionálhatnak ilyen életsűrítményekként, és élhetnek tovább generációkon át. A vallásos embereknek nagyon sok bibliai idézet juthat eszébe a kritikus pillanatokban, egyúttal megkönnyebbülést is hozva. Kognitív szintű biztonságérzetet ad számukra, ha úgy érzik, ezáltal jobban uralhatják a helyzetet.”

Mindkét szakember egyetértett abban, hogy az emberiség tudása Isten ajándéka, amiből az következik, hogy alázattal és hálával kellene viszonyulnunk minden olyan eszközhöz és tudományos eredményhez, amely az ember testi-lelki-szellemi gyógyulását segítheti. Ezzel a tudással sajnos lehet visszaélni vagy rosszul élni, de nem ajándéknak tartani valójában a hitünk ellen szól. Éppen ezért a mély istenhit nem lehet hivatkozási alap sem a tudomány- és orvosellenességre, sem arra, hogy a szakszerű segítségnyújtásra nemet mondjunk.

Fejlődni
„Az unitárius felfogás szerint Isten gyógyító és fejlesztő Isten, és emiatt a betegségekre is kihívásként tekintünk. Nem az az érdekes, hogy miért következett be, hanem az, hogy mit tudok vele kezdeni a jelen helyzetben. Így a betegség egyben lehetőség is arra, hogy az ember fejlődjön, több legyen, ezáltal kerüljön közelebb Istenhez. Néha az ember pont a betegségének köszönheti, hogy kicsit befelé tud fordulni, hogy keresi a viszonyát Istennel. Eközben visszatalál hitéhez, amely által gyógyul” – fogalmazott Ferenczi Enikő.



A mostani járványhelyzetben is benne rejlik a fejlődés lehetősége. „Ez a krízishelyzet megrendíti az emberiséget. Ráébreszti, hogy mindazok a működési módok, amelyek eddig hatékonyak, sikeresek, jók voltak, most csütörtököt mondanak, nem működnek. Van, akit meg is rémít az eszköztelenségünk” – mutatott rá Komlósi Piroska. „Változni kell. A krízis kapcsán a gyógyulásunk útja a fejlődés kell hogy legyen. Lelki erősödésre lenne szüksége az emberiségnek, hogy ráébredjen, mikre nem figyelt oda a nagy rohanása során.”

„Sok mindent tanulhatunk ebből a helyzetből” – mondta Ferenczi Enikő. „Rákényszerültünk, hogy olyasmiket elemezzünk, amelyek mellett máskor simán elmentünk: az emberi kapcsolatok, az egymásra figyelés, a családi értékek. Ehhez szükségünk volt a megállásra, a befelé figyelésre. Egyszer arról prédikáltam, hogy térdre kényszerített minket a járvány. Szó szerint is, mert eszünkbe juttatta a halandóságunkat, gyengeségünket, és megtanít minket alázatra, hogy újra visszataláljunk a helyünkre. Ebben rejlik a gyógyulás ígérete.”


A Bethesda Gyermekkórház által szervezett III. Hit és gyógyulás konferenciára az alábbi űrlap kitöltésével lehet jelentkezni: https://forms.gle/SV39E3h4bGLrMEVb7
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A megadott email-címre küldik ki a konferencia hetén a belépéshez szükséges információkat.


Képek: Bethesda.hu, Ferenczi Enikő, lelkiegeszsegert.hu, pexels.com