A közép-európai népek szabadságáért tett egyéni erőfeszítéseket elismerő díjat hétfőn a Terror Háza Múzeumban adta át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Regéczy-Nagy Lászlónak és Balás-Piri Lászlónak.

A miniszter kifejtette: minden forradalom felveti azt a problémát, hogy vajon az újabb generációk mit tudnak kezdeni a hősökkel, illetve, hogy maguk a hősök mit tudnak kezdeni magukkal. Az utóbbi gondolatot úgy folytatta, a forradalmároknak három nehéz feladata volt a forradalom leverését követő időszakban: hősnek, tisztességesnek maradni 1956 és 1990 között, illetve '90-től napjainkig, továbbá '56-on keresztül is megbocsátóan tekinteni a mai emberre, elviselve a fiatalok forradalom iránti érdektelenségét is.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a két díjazott megfelelt a kihívásoknak. Méltatása szerint Regéczy-Nagy László mindig megőrizte '56 mércéjét, Balás-Piri László pedig „mindig megkereste helyét a barikádon", nem lett sem áruló, sem besúgó a forradalmat követő időkben.

Regéczy-Nagy László az eseményen a forradalom történészi, a teljesség igényével történő feldolgozásának fontosságát emelte ki.

„A nemzetnek szüksége van az önismeretre" - hangsúlyozta. – Őszintén kívánom a saját nemzetemnek a belátást, az Úristennel való megbékélést, amire Isten meghozta a lehető legnagyobb áldozatát.

Balás-Piri László a díjat megköszönve úgy vélte, hogy rajta kívül sok ezren voltak bátrak, tisztességesek 1956-ban, ám mára a legtöbben meghaltak, így eshetett a választás őrá.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója arról beszélt: 1956 megértésének kulcsa a hazaszeretet, amelyben benne van a szeretetre való képesség, a táj és az ott élők szokásainak ismerete is. „A hazaszeretet ragaszkodás, féltés és óvás, de mindenekelőtt a szabadság és függetlenség" tisztelete – hangsúlyozta. Az '56-os emlékbizottság társelnöke, az '56-os emlékév kormánybiztosa úgy folytatta: a Petőfi-díj létrehozásával azok előtt akartak tisztelegni, „akik szavaikkal és tetteikkel, életművükkel mindig a hazaszeretet, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, térségünk közös szabadsága mellett álltak ki. Önök 60 éve meggyújtottak egy fáklyát, és a fáklyagyújtókat sosem feledik" – mondta a díjazottaknak.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója úgy méltatta a díjazottakat: két igaz, erős, gerinces embert köszöntenek az elismeréssel, „akiknek igazsága maga a történelem".

A nemzet a mai szabadságot ilyen hősöknek köszönheti, akik úgy teremtették azt meg, hogy harcoltak, majd méltósággal viselték a megtorlásokat. Példájuk arra tanít, hogy sose alkudjunk meg, sose engedjünk az elnyomásnak, a terrornak – fogalmazott.

A KKETTK és a MOL-csoport 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel Közép-Európa azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a régió népeinek szabadságáért hozott áldozatukkal mutattak példát és mozdították előre – a Petőfi Sándortól vett idézet szerint – a „közös jó", a szabadság ügyét.

A szervezők ismertetése szerint Regéczy-Nagy László a brit nagykövetség sofőrjeként a forradalom alatt és után Bibó István, Göncz Árpád és az angol követ összekötője volt. 1957 júniusában tartóztatták le és 15 év börtönre ítélték, ám az ENSZ nyomására Göncz Árpáddal együtt 1963-ban kiszabadult. Egyik alapítója volt 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak – később elnöke lett –, részt vett Nagy Imre és társai újratemetésének megszervezésében. Tagja a Szabadságharcosokért Alapítványnak és a Történelmi Filmalapítvány kuratóriumának.

Balás-Piri László részt vett a forradalom fővárosi harcaiban, a szabadságharc első évfordulójára pedig a hősi halottakra emlékező röplapot szerkesztett, ezek miatt letartóztatták, és több mint két év kényszermunkára ítélték. 1990-től több napilapban, folyóiratban publikált. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke, az 1956 Alapítvány kurátora, 1999-től a KKETTK elnöke.

„Csak az elnyomás gyűlölete kevés volt a nemzeti egységhez. 1956. október 23-a ritka történelmi pillanat volt, amikor mindenki önmaga fölé nőtt" – így emlékezett a Parókia portál mikrofonja előtt korábban a Bibó–Göncz–Regéczy-per harmadrendű vádlottja, Regéczy-Nagy László, aki börtönben töltött éveiről és egy másik, sokkal nagyobb börtönről is mesélt olvasóinknak a Tizenöt tavasz terhe című interjúban.

Szerkesztette: Fekete Zsuzsa
Fotó: MTI/Kovács Attila