1. Jézust Pilátus halálra ítéli

Pilátus bekerült a krédóba, mintha nem is akarta volna, mintha nem is
véletlenül történt volna.
Ő hallgatta ki, és ő hallotta meg. 
"Te vagy a zsidók királya?" - kérdezte, majd leírta: "EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA."
Ő ítélte halálra, vele ítéltették halálra.  "Íme, az ember!" - mondta, majd mosta kezeit, és kiszolgáltatta őt. (Kodácsy Tamás)

2. Jézus vállára veszi a keresztet

„Már keresztem vállra vettem,
S Érted mindent elhagyok."
A keresztfához megyek, 
mert máshol nem lelhetek
Nyugodalmat lelkemnek. 
Ott könnyárban leborulok, 
Bűnterhemtől szabadulok, 
Hol a bűntelen szenved.
Tied vagyok, Jézusom, 
Megyek keresztutadon, 
Nyugtot, békét így lelek.

3. Cirénei Simon átveszi a keresztet

„Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet." (Mk 15,21)
Hé, ne lökdössenek! 
Én Cirénéből jött ember vagyok, az afrikai prozelita kolónia tagja. 
A templomba igyekszem, nekem semmi közöm ehhez az egészhez, azért jöttem Jeruzsálembe, hogy Istennel találkozzam az ünnepen. 
Csak véletlenül sodródtam ide a tömegben és most miért pont énvelem szúrnak ki, hogy cipeljem ennek a szegény embernek a keresztjét?
Öreg vagyok én már a patibulum cipeléséhez, nincs erőm más keresztjét elhordozni. [...]
Miért lökdösitek? Nem látjátok, hogy már jártányi ereje sincs? Mit követett el, hogy így megvetitek érte? Nemcsak a súly, hanem a gúny is fáj, nekem miért adtok ebből is? Igazságtalanok vagytok!

Nem így képzeltem az Istennel való találkozást, de ebben a szenvedésben érzem, közel van az Isten. (Siba Balázs)

4. Keresztre feszítés

Amikor Isten megalkotta az embert,
Adott neki kezeket, hogy építsen - de az ember megtanult rombolni.
Adott neki kezeket, hogy simogasson - de megtanult bántani.
Adott neki kezeket, hogy segítsen - de megtanult sebesíteni.
Adott neki kezeket, hogy adjon - de megtanult lopni.
Kezeket adott neki, hogy hívjon - de megtanult elutasítani.
Kezeket adott neki, hogy gondoskodjon másokról - de megtanult közönyös lenni.
Azért is adta a kezeket, hogy azok védjenek - de az ember megtanult ölni.
Isten azért adott kezeket, hogy imádkozzanak - de az ember megtanult átkokat szórni.

Ezért: Isten elküldött Valakit, akinek a kezei simogatnak, segítenek, adnak, hívnak, gondoskodnak, védnek és áldanak.
De a többi kéz felszögezte őt a keresztre.
Pilátus keze.
A rómaiak keze.
A hitetlenek keze.
A mi kezünk.
Az én kezem.

5. Jézus meghal a kereszten

Elvégeztetett. 
Jézus, akiben megjelent az igazság, engedett a hazug vádak büntetésének, Ő, aki ártatlan volt, odatartotta az arcát, odatartotta testét, Ő, aki maga az élet, meghalt. 
„Tegyétek, bár nem tudjátok, mit. 
Csak én tudom..." - és megtették. 
Megtettük, már nincs visszaút...
És akkor minden megváltozott, semmi nem maradhatott olyan, mint addig volt, a magatehetetlenül kereszten függő Messiás után már tagadhatatlan, mivé lett az ember. Egy kárpit kettéhasadt, az Isten sebein keresztül a saját halálunkat látjuk.
Elvégeztetett.
(Bella Péter)

6. Jézus testét leveszik a keresztről

„Ez az én megtöretett testem..." 
- mondja Jézus

„Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm" - mondja Isten

„Íme, az ember" - mondja Pilátus

„A zsidók királya" - mondja a felirat

7. Jézust sírba teszik

Minden elcsendesedett. 
Ahhoz képest, mekkora égzengés és földindulás volt, most minden nagyon nyugalmas lett. 
Fölötte nagy csend. Zajok nélküli. Mondhatni nyugalom lett úrrá. 
Beállt az igazi sabbath. 
Mintha a természet is beletörődött volna a megváltozhatatlanba. Végül Jézus is oda került, ahova minden ember. Leszedték a fáról és gyorsan eltemették, nehogy sértse a szombatot. 
Sírba helyezték őt. Minden elrendeződött, megoldódott, győzőtt a status quo. 
Túl nagy csend. Valami készül.

(Bölcsföldi András)