Tíz percet tölthettek a kecskeméti lelkészek, papok a királynő társaságában 1993 májusában a katolikus nagytemplomban.

Szabó Gábor esperes felidézte, ahogyan a lelkészek álltak, csendben vártak a templomban II. Erzsébet mögött, aki, „talán magában fohászkodott.” Aztán néhány percig beszélgettek, Fejes László apát-plébános a templomról mesélt a királynőnek, majd a református esperes arról szólt néhány mondatot, hogy bár a II. világháború után számtalan dolog változott az egyházak életében Magyarországon, mégis milyen sokak lelkében munkálkodott Isten, az ideológiai nyomás ellenére is. A látogatás akkor a katolikus templomban volt, szerinte ez természetes, hiszen a város vallásos lakóinak többsége katolikus.

„A látogatás meghatotta, mély benyomást tett a királynőre” – ezt Merász József akkori polgármester mesélte el a Kecskeméti Televízió műsorában, az angol követség munkatársaira hivatkozva.

1993.május 12. II. Erzsébet Kecskeméten.
​A KTV összeállítása 33 percben. - YouTube

Leendő király a református templomban
Egy évvel később II. Erzsébet elsőszülött fia, Károly még trónörökösként járt Magyarországon, akkor is bekerült a programba Kecskemét. „Ő akkor a református templomba jött el” – meséli tovább portálunknak Szabó Gábor, az egykori házigazda esperes. A rövid látogatáskor a gyülekezet anyakönyveit tették ki a templomban az úrasztalára, ezzel bemutatták sokszáz éves, török időktől meglévő folytonos történetüket.

Konfliktusrendező uralkodó
Varga László nyugalmazott püspökhelyettes, kecskeméti lelkipásztor a rendszerváltozás utáni első testület választott képviselője volt, II. Erzsébet látogatásakor a többi képviselővel együtt a városháza dísztermében fogadta sokadmagával a brit uralkodót. Kézfogásra nem volt lehetőség, bólintással üdvözölték, a királynő is így fogadta az üdvözletet. Varga László megjegyzi, érdekes, hogy a királynő az Újkollégium épületében is járt, amely ugyan ma református iskola, de akkor – az államosítás miatt – a Kodály Iskola működött az épületben.

„A személyes találkozó előtt is tiszteltem a királynőt, de azóta különösképp igaz ez” – emlékszik vissza a lelkipásztor. Szerinte II. Erzsébet egyénisége miatt tudta fenntartani a brit monarchiát, és hetven évnyi uralkodása alatt képes volt a birodalmat a történelem változásaihoz igazítani. Hozzáteszi: kíváncsi, hogy fia tudja-e ezt folytatni.

„Erzsébet olyan királynő volt, aki hasznára volt országának, nem konfliktusokat generált, hanem elrendezte azokat.” Varga László azt mondja, Jézus adta a királyi példát, hogy aki a népét szereti, és azzal törődik, jó uralkodó lehet.

Neki intett
Bölcsföldi András, a budapesti teológia spirituálisa szerint is van párhuzam a mennyei királyság és a földi királyság között, mégpedig akképp, hogy a földi királyság valamiféle előképe az igazi királynak – gazdagságban, színekben, pompában. „A mennyei királyság teljesebb ennél, és nem is mérhető a földi viszonyokhoz, de segít elképzelni, milyen lehet a mennyei királyság, ha már a földi is lehet szép, erős és teljes.”

Bölcsföldi András 1993-ban kecskeméti beosztott lelkész volt. „Ha már a királynő elfáradt Kecskemétre, gondoltam, én is kifáradok a lelkészi hivatalból” – viccel, mosolyogva: „Sokáig úgy meséltem, hogy nekem integetett a királynő.” És valóban,  egyszer intett felé az uralkodó, ő pedig visszaintett. „Kedvesnek láttam, mindenki meg volt hatódva, talán attól is, hogy nekünk nincs királyunk, mégis láthatunk egy ma élő uralkodót, Kecskeméten.”

Hozzáteszi: amikor teológusokkal vagy magánúton az erdélyi Erdőszentgyörgyön jár, rendszerint meglátogatják Rhédey Claudia magyar református grófnő, II. Erzsébet ükanyja kastélyát.

Krisztus volt a vezetője
„Bár épp kezdődött volna egy óra, szóltak tanáraink, hogy most jön a királynő, kimehetünk a Főtérre” – idézi fel Ritter Ida életvezetési tanácsadó, aki gimnazista volt 1993-ban. Akkor még a vendégnél érdekesebbnek tűnt a lyukasóra pillanatnyi öröme, utólag persze egészen másként értékeli a találkozást. A történelmi esemény súlya – hogy személyesen láthatta a királynőt – most, II. Erzsébet halálakor különös értelmet nyert az ő életében.

„II. Erzsébet személye különösen izgalmas, nőként harmóniát és nyugalmat sugárzott, pozitív példát mutatott a világnak” – mondja Ritter Ida, aki egyébként lelkészfeleség is. Hozzáteszi: fontos, hogy a királynő – aki az anglikán egyház feje is volt – hitvalló életet élt, és halála előtt néhány héttel az anglikán püspököknek ezt írta: „Egész életemben Krisztus üzenete és tanításai voltak a vezetőm, és bennük találok reményt.”

A rendszerváltozás előtt járt Magyarországon Robert Runcie canterburyi érsek, aki a Dunamelléki Református Egyházkerület szervezésében Kecskemétre is eljutott. Látogatást tett a református templomban, és vendégül látták a gyülekezeti teremben is. A canterburyi érsek a legmagasabb papi tisztség az Anglikán Egyházban, a jelenlegi érsek feladata lesz például az új király megkoronázása.






 

Hegedűs Márk

Kép keretben: a Kecskeméti Református Egyházközség Levéltárából. Középen Robert Runcie canterburyi érsek, balra Szabó Gábor esperes, jobbra Adorján Mihály, az utolsó kecskeméti tanácselnök. A kép helyszíne a kecskeméti városháza díszterme, 1986-ban.

Valamint: Baon.hu/ Petőfi Népe; Parokia.hu/ Füle Tamás; Vasárnap.hu/ Tóth Gábor