Bella Péter és felesége, Bella Violetta dunántúli református lelkipásztorok könnyed, ötletes kezdeményezéssel rukkoltak elő a reformáció ötszáz éves évfordulóján. Bármerre járnak a világban, elviszik magukkal Luther playmobil figuráját, és készítenek róla egy fotót, amit több közösségi oldalon is – Facebook, Instagram, Thumbler – közzétesznek. A „Luther-projektről” Bella Violettával beszélgettünk.

Több mint 250 nap elteltével milyen tapasztalatokat szereztek?

Izgalmas dolgok történnek velünk! Legutóbb egy fiatal jegyespár jelentkezett nálunk, akik nem kötődnek az egyházhoz, nem jártak soha gyülekezetbe, azonban felfedezték Luther-posztjainkat a neten. Ez annyira megtetszett nekik, hogy úgy határoztak, eljárnának hozzánk jegyesoktatásra, sőt szeretnék, ha mi tartanánk az esküvőjüket.

Meglepő hatás egy playmobil figurától. Teljesen kívülállók is rátaláltak általa a református egyházra?

Minket is nagyon meglepett ez, de az elmúlt időszakban megbizonyosodtunk arról, hogy a „Luther-projekt” túlmutat a tradicionális egyházi kereteken. Tulajdonképpen ez volt a ki nem mondott célunk vele.

Meghökkenteni szerettek volna?

Nem, nem volt ilyen gondolatunk! Amikor útnak indultunk Lutherrel, és elkezdtük posztolni a képeket az interneten, azt tapasztaltuk, hogy nagyon jól fogadta a környezetünk. Nem igazán ismertünk korábban olyan könnyed vagy akár humoros dolgokat, amit az egyházhoz kötnének az emberek. Vannak értékes igehirdetések, imaalkalmak, konferenciák, előadások, ez viszont valami egészen más. Egyszerű ötlet, mégis igen figyelemfelhívó.

Magam is követője vagyok Luthernek a Facebookon, és mindig várom a következő képet, vajon ezúttal merre jár. Hogyan találják ki, hogy melyik nap mi kerül ki a közösségi oldalakra?

Luther útjának van egy szűk és igen praktikus meghatározója, mégpedig az, hogy éppen merre járunk a férjemmel. Szeretnénk megmutatni az egyházon kívüli embereknek, hogy az egyház nem olyan idegen, hideg-rideg közeg, mint amilyennek sokan gondolják. Mi sem mindig feketében járunk, éljük a hétköznapi életünket, megfordulunk a bevásárlóközpontokban, koncerteken, könyvesboltokban, kávézókban, mint bárki más. Próbálunk kulcslyukká válni, amin keresztül bekukucskálhatnak az életünkbe és ezáltal a református egyházi közegbe azok, akik még sosem merészkedtek templom közelébe. Szeretnénk, ha meglátnák, hogy nem kell tőlünk idegenkedni.

Mi történik akkor, ha nem járnak semmilyen izgalmas helyen, otthon töltenek egy-két napot? Hol készülnek ilyenkor a Luther-posztok?

Minden ember életének vannak olyan hétköznapjai, amiről senki nem tudna különösebben fennkölt képet készíteni. Ugyanakkor ezek a hétköznapok sok érdekes dologra felnyitják a szemünket. Nemrégiben például felfedeztem az udvarunkon egy kis madárfészket, amikor kerestem, hogy hol fotózhatnám le aznap Luthert. A projektünk változtatott a nézőpontunkon abban is, hogy reggelente tudatosan átgondoljuk napot, melyikünk merre jár majd.

Győrújbaráton, illetve Győrszemerén szolgálnak a férjével. Mit szóltak a gyülekezetek a lelkipásztoraik akciójához?

Nem reklámoztuk különösebben, akik használják a közösségi oldalakat, látták, sőt lettek követőink is. Bevittük Luthert hittanórákra, meséltünk róla a gyerekeknek. Megkérdeztük tőlük azt is, hogy ők miben változtatnának a református egyházon. Milyen templomot építenének? Így jutottunk el a lányokkal a pónis, a kisfiúkkal pedig a dzsungeltemplomokig.

A református egyházat sokan a konzervatív jelzővel illetik. Emiatt kérdezem: kaptak negatív visszajelzéseket?

Nem kaptunk ilyesmit, de olyan már volt, aki megkérdezte, hogy miért nem az evangélikusok akcióznak Lutherrel.

Gondolom azért, mert önöknek jutott eszébe…

Mi sem tudtunk mit kezdeni ezzel a kritikával, hiszen a Luther-figura véletlenül került hozzánk a reformáció múzeumából, Kálvin-figurát pedig nem lehetett kapni. Nem akarjuk túlokoskodni az internetre felkerülő posztjainkat sem. Néha egy-egy bibliai ige kerül a kép mellé, de a legtöbbször maga a kép beszél.

Vannak kedvenc képeik?

Az elején sok kedves képünk volt, például, amikor megtankolja Luther az autónkat. Azt csak mi tudjuk, hogy néha mennyit kell szenvedni egy-egy jó fotóért.

Milyen visszajelzéseket kapnak az internetes posztokban?

Mi, egyházi emberek nagyon gátlásosak vagyunk abban is, hogy a közösségi médiában nyilatkozzunk. Inkább csak lájkolnak, vagy hangulatjeleket írnak a posztokhoz, de ritkán osztják meg. Ez utóbbin csodálkozunk, mert sokszor annyira buta tartalmakat osztanak meg az emberek. Azt azonban tapasztaljuk, hogy ha ellátogatunk valahová Lutherrel, mindig megnövekszik a követői száma.

Túl vannak a félidőn, vagyis több mint 250 napja fotózzák Luther hétköznapjait. Mi történik, ha lejár az „500 days with Luther” projekt?

Már az évforduló, azaz október 31-e előtt lejár Luther 500 napja, de még azon nem gondolkodtunk, hogy végleg letesszük-e playmobil-figurát.

Esetleg egy kiállítás október 31-re?

Gondolkodtunk már azon, hogy érdemes lenne egy fotókiállítást rendezni, korábban már az EFOTT-ra is vittünk néhány izgalmas képet. Kollégáinkra, illetve a hittantanárokra gondolva ezúton is szeretnénk felajánlani képeinket, mert tapasztalataink szerint a fiatalok igen fogékonyak a Luther-fotókra, és így még érdekesebbé tehető egy-egy hittanóra.

Fekete Zsuzsa
Képek: Bella Péter, Bella Violetta

Tumblr

Instagram

Facebook