A kegyelmes szeretet útja
A szolgáló élet rendjéről beszélt évkezdő áhítatában Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző. Mint mondta, a Jézus Krisztussal való kapcsolatból kell kiindulnia minden szolgálatnak.

Az irgalmas samaritánus története alapján arról beszélt, hogy bár a szolgálattevők küldetésük során szeretnék elkerülni a veszélyes vagy problémás dolgokat, de készen kell, hogy álljon a szívük arra, hogy a rászoruló felé irgalmasságot gyakoroljanak. „Kik a felebarátaink? Ha mindenki, akkor igazán senki. Vagy csak a sajátjaink? Jézus válasza: az úton eléd kerülő ember a felebarátod. Valamennyien az örök élet útján, a kegyelmes szeretet útján járunk, hiszen halálos sebzettségünkből kimentett minket az Úr Jézus Krisztus. Hozzánk lehajolva, sebeinket bekötözve drága árat fizetett értünk, mi ezért vagyunk az Ő követői. Lehetnek irgalmatlanok, akik irgalmasságot nyertek? Szeretetlenek, akik szeretetet nyertek? Idegenkedők, akik átélték, hogy magukhoz ölelte őket Isten?” – kérdezte. Az elöljáró a lelkipásztori szolgálat két jellemző kísértésére is felhívta a figyelmet: „Az egyik véglet, amibe hajlamosak vagyunk beleesni, a pótolhatatlanság tudata, ami miatt sietünk, rohanunk megállás nélkül, a másik, hogy kimérten figyeljük, meddig tart a szolgálati idő, ami után jó lenne, ha nem zavarnának… Az egészséges mérték azonban Istené: az a Jézus, aki azt végezte el, amit az Atya rábízott, a kegyelmes szeretet útjára hív bennünket.”

Missziói lelkülettel
„Megváltozott társadalmi környezetben kell megtalálnunk az evangélium hirdetésének a mai kor emberét megszólító módját és formáját” – erről Veres Sándor egyházkerületi főgondnok beszélt köszöntőjében.

„A szekularizáció, a közömbösség, a krízishelyzetben fellépő tévtanítók és a nyugati média vallásellenessége közepette kell hitvallást tennünk. Az egyház élete a misszió, amely missziós lelkülettel társul: ahogy szeret minket az Úr, ahogy megbocsátja bűneinket, úgy tudunk mi is másokat szeretni, előítélet és megbélyegzés nélkül. Ebben a munkában döntő feladata van az egyház elhívott szolgáinak. Isten munkatársának lenni, a Szentlélek templomaként élni méltóság és felelősség. Ez a kiválasztottság és elhivatottság kötelez arra, hogy mindenben hozzá igazodva éljetek. Úgy tekintünk rátok, mint Krisztus szolgáira és Isten titkainak sáfáraira, akiktől egy dolog kívántatik: a hűség. Ha elfáradás vagy bizonytalanság lépne fel a szolgálatotokban, akkor az első szeretet forrásához térjetek vissza! Látjuk leterheltségeteket, nehézségeiteket, amelyeket lehetetlen egyedül megoldani, mindezekhez segítségre van szükség – éljetek ezzel akár a lelkészkörökben, akár egyházmegyei vagy kerületi szinten!” – kérte az elöljáró.

Az igazi öröm
„Isten áldását látjuk abban, amikor új és új embereket tudunk megszólítani, amikor új épületeink vannak, új intézményeink alakulnak, új utak nyílnak számunkra a szolgálatra. Ezek mind örömre adhatnak okot – és el is fedhetik az igazi öröm forrását” – kezdte újévi beszédét Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.

„Ne arra irányítsuk a figyelmünket, ami létrejött vagy nem jött létre – hiszen az is kísért bennünket, amikor nem látjuk a szolgálatunk eredményét, hanem csak a nehézségeit látjuk. Ilyenkor újra és újra azt kérdezhetjük, hogy hol van a nevünk – a válasz, hogy fel van írva a mennyben, ahogy a közelmúltbeli napi igében is olvastuk (Lukács evangéliuma 10. rész 20. vers). Ez nemcsak az örömünk, hanem az életünk forrása is. Segítsünk ebben egymásnak!”

Összefogás háborús időben
Az egyházvezető az Ukrajnában zajló háború kapcsán elmondta: hálás a gyülekezetekben elsősorban a kárpátaljai magyarság iránt megnyilvánuló szolidaritásért. Mint mondta, a háború kitörése óta tapasztalt összefogásra és adakozókészségre az elmúlt negyven évben nem volt példa. Kiemelte a nyugati testvéregyházak önzetlen segítségnyújtását is, és felhívta a figyelmet arra is, hogy mind a hetven kárpátaljai lelkipásztor szolgálati helyén maradt, egy fiatal lelkész házaspár pedig vissza is települt Kárpátaljára a háború alatt.

Hittanoktatás és lelkészi javadalom
A tavalyi év a hittanoktatás éve volt. Az egyházvezető elmondta: a hittanórák az evangéliumi találkozások lehetőségét biztosítják nemcsak a gyerekek, de közvetve egész családok számára is, ezért is fontos, hogy a hittanoktatás ügyét a gyülekezetek magukénak érezzék.

Előrelépés történt a lelkészek javadalmazásában is. Balog Zoltán hangsúlyozta: a lelkészi jövedelemkiegészítésből jobb, minőségi szolgálat kell, hogy fakadjon. Méltatta a dunamelléki lelkipásztorok előrelátását is, hiszen ez az egyetlen egyházkerület, ahol a jövedelemkiegészítés meghatározott részét mindannyian a lelkészi nyugdíjalapba különítették el.

Megújulás a végeken
Stabilizálódni látszik a Baranyai Református Egyházmegye helyzete is a gondozó gyülekezeti kategória létrejöttével, amely országos szinten megoldást jelenthet más, a népességmozgás miatt elnéptelenedő gyülekezetek számára is. Január 1-jétől csak Baranyában kilenc gondozó egyházközség jött létre harmincnál is több településen, ahol ezzel nemcsak a kisszámú reformátusság kísérése valósulhat meg, de a misszióban is új utakat találhatnak a közösségek. Eközben Pécsett elindult a harmadik református gyülekezet Pécs-Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség néven.

Ismét lesznek Ráday-napok
Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy több mint 120 dunamelléki gyülekezetbe ellátogatott már püspöki szolgálata kezdete óta. Az egyházkerület közösségének egyik fontos találkozási pontja lehet a tavaly ősszel, a Ráday Ház megnyitásával egybekötött Ráday-napok programsorozat, amelynek megszervezését ezentúl minden évben két-két egyházmegye vállalta magára. Idén szeptember 28-án a Károli egyetem Hittudományi Karán tudományos konferenciára, szeptember 29-én a Ráday Házban ifjúsági napra, szeptember 30-án pedig az Orczy-kertben egyházkerületi találkozóra várják a dunamelléki reformátusokat.

Új szolgálati egységek
Az egyházkerület missziói szolgálati ágainak – többek közt az iskolaügyi előadók, a kórházlelkészek és az egyetemi lelkészek munkájának – koordinálására még tavaly létrejött a Missziói Támogató Szolgálat Hajdú Bálint Kadosa vezetésével. Az egyházkerületben létrehozták a dunamelléki ingatlanok működtetésével foglalkozó Üzemeltetési Főigazgatóságot, valamint az egyházkerületi beruházásokat koordináló Beruházási Főigazgatóságot, ez utóbbit Szabó Márton vezeti.

A püspök szólt a zsinati törvények revíziójáról, az energiaválság miatt az anyagi ellehetetlenülés szélére kerülő kis gyülekezeteknek szánt közegyházi támogatásról, majd arra kérte a lelkipásztorokat, hogy véleményezzék a református nemzetstratégiát, valamint az egyházkerületi missziói stratégiát is. Balog Zoltán megemlékezett a nemrégiben elhunyt XVI. Benedek pápáról is. Felhívta a figyelmet Márkus Tamás András református lelkésznek a korábbi katolikus főpásztorra emlékező írására is, amely a 777blogon jelent meg.

2023: a lelkipásztori hivatás éve
Az újévi lelkészértekezlet további részében a lelkipásztori hivatás kérdése került előtérbe, amely idén, a lelkipásztori hivatás évében jogi, lelki, képzési és egészségügyi szempontból is napirenden marad. A püspök hangsúlyozta: családcentrikus megközelítéssel szeretnék a lelkipásztorokat hivatásukban megerősíteni.

Nagyobb hangsúlyt fektetnének a dunamelléki lelkészképzés ismertebbé és vonzóvá tételére is – számolt be. Az egyházkerület elnöksége és a Károli egyetem Hittudományi Karának Kari Tanácsa együttműködése értelmében 2023. január 1-től a teológiát érintő személyi kérdésekről ezentúl együtt döntenek. Az együttműködés elsősorban a lelkészképzés gyülekezetszerűségét célozza, miközben maguk a gyülekezetek is nélkülözhetetlenek a lelkészjelöltek utánpótlásának biztosításához. Erről beszélt hozzászólásában Bölcsföldi András, a budapesti teológia spirituálisa is, aki arra kérte a lelkipásztorokat, gyülekezeti közösségükben imádkozzanak a lelkészutánpótlásért és bátorítsák fiataljaikat a lelkészi elhívás kibontakozása felé vivő úton.

Újraalakul a Coetus Theologorum, a Kárpát-medencei teológiai tanárok közössége is, velük az egyházkerület elnöksége arról egyeztet majd, hogy lehetne a lelkészképzésben a gyülekezeti és az akadémiai szempontokat egyszerre érvényesíteni.

Kutatás a lelkészek hogylétéről
A lelkészeknek saját magukra is oda kell figyelniük, nemcsak a tanításra és a nyájra – erről Mucsi Zsófia, a Zsinati Missziói Szolgálat munkatársa beszélt a lelkipásztoroknak. Ennek érdekében a Zsinat Elnökségi Tanácsa jóváhagyásával a lelkipásztori hivatásgondozáshoz szükséges programokat indítanának lelkipásztorok számára. Előbb azonban azt szeretnék felmérni, hogy mi az, amire a lelkészeknek valóban szükségük van a hivatásgondozás terén – ezt már Járay Márton, a SOTE Mentálhigiéné Intézetének munkatársa mondta. A papok és lelkészek lelkigondozását végző szakember összeállított egy kérdőívet, amelynek kitöltésével általános képet kaphat egyházunk a lelkipásztorok hogylétéről. Mint mondta, a kérdőív új összefüggésekre mutathat rá, célja pedig, hogy együtt gondolkodva valódi megoldások születhessenek a lelkipásztorok fizikai és lelki egészségének megőrzése érdekében, amely a gyülekezet életére is kihat.

A kérdőívet idén májusban küldik ki a lelkipásztoroknak, a kutatás eredményeit pedig szeptemberben szeretnék nyilvánosságra hozni, majd beépíteni a Missziói Szolgálat lelkészeket segítő programjaiba.

A március 2-ai Lelki éhség konferencia témája szintén a lelkipásztori hivatás gondozása lesz, a találkozót a Ráday Házban tartják – ismertette Szabóné László Lilla egyetemi oktató.

Új tagokat vár a Presbiteri Szövetség
A tanácskozás végén Bor Imre dunamelléki presbiteri főjegyző, a Presbiteri Szövetség elnöke arra kérte a lelkipásztorokat, buzdítsák a presbitereket arra, hogy lépjenek be a Szövetségbe, a gyülekezeti főgondnokoknak pedig tolmácsolják az egyházkerület meghívását a március 4-ei egyházkerületi főgondnoki konferenciára. Bor Imre hozzátette: a Presbiteri Szövetség örömmel fogadja a meghívásokat presbiteri vagy szolgálói csendesnapokra, ahol bemutatnák az általuk végzett munkát.

A dunamelléki újévi lelkészértekezlet ima-, majd asztalközösséggel zárult.

Képek: Füle Tamás