Háború és hálaáldozat
A Nagyvárad téri református templomban tartotta közgyűlését a Dunamelléki Református Egyházkerület 2022. május 24-én. Hálaadással kezdte püspöki jelentését Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Mint fogalmazott: „bár sok a baj, az összevisszaság körülöttünk, Isten akaratát felismerve az élet leegyszerűsödik, és rögtön tudjuk, mi a dolgunk.” A legnagyobb bajnak a szomszédos Ukrajnában zajló háborút nevezte, amely nagyban érinti kárpátaljai testvéreink, Magyarország és egész Európa életét, jelenét és jövőjét. „Ám a legnagyobb hálaadásra is ez indít: a háborút ember indítja, a hálaáldozatot pedig Isten indítja” – tette hozzá.

Az egyházvezető példátlannak nevezte azt az áldozathozatalt, amelyet a reformátusok nyújtottak már eddig is a bajban lévőknek: a háború kitörése óta négyszázmillió forintos nagyságrendben gyűjtöttek pénzadományokat, amely jórészt felajánlott perselypénz. Az összeggel a Magyar Református Szeretetszolgálaton (MRSZ) keresztül segítik a háború elszenvedőit. Csak az MRSZ több mint 4000 önkéntest mozgósított a hazánkba érkező menekültek ellátására, egyházunk tagjai pedig négyezer szálláshelyet ajánlottak fel.”

A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben tízezrek vonultak át a kárpátaljai falvakon menekültként, gyülekezeteken, egyetlen magyar református lelkipásztor sem hagyta magára saját gyülekezetét. Talán ennek is köszönhető, hogy a helyiek saját felmérése szerint, bár a háború kezdete óta a kárpátaljai magyarság negyven százaléka elmenekült Ukrajnából, ezeknek az embereknek a fele már visszatért az országba. Majd hozzátette: „a mi dolgunk azon túl, hogy anyagilag és emberileg segítjük ezeket az embereket, az, hogy a lelkipásztori segítséget is megadjuk nekik.” Ezért tartottak a Budapest-Hold utcai Református Egyházközségben a háború első heteiben minden vasárnap este magyar–ukrán nyelvű áhítatot azok számára, akik a magyar fővárosban várnák meg a háború végét. Ma már a délelőtti istentiszteleten fogadják őket. A négy egyházkerület püspökei és főgondnokai Novák Katalin köztársasági elnökkel együtt pedig személyes látogatással is kifejezték együttérzésüket és támogatásukat a kárpátaljai magyarság felé.

Balog Zoltán hangsúlyozta, a szörnyűségekre keresztény emberként épp elég elfogadnunk azt a magyarázatot, amit a Biblia ad: a háború az emberi gonoszság következménye. Utalva az erőszakosságra, az ártatlanok fenyegetettségére és halálára, azt mondta: aki háborút indít ilyen módon, az Isten akarata ellen van, és ez elfogadhatatlan, még akkor is, ha jogos sérelmei vannak.

Az egyházvezető utalt a háború miatti gazdasági válságra, mint mondta: „fel kell készülnünk lelkileg az országunkra és egyházunkra váró következő szűk esztendőkre is.” Balog Zoltán elmondta: ebben a helyzetben különösen nagyra értékeli, hogy a lelkipásztorok jövedelmének kiegészítésére kapott kormányzati támogatásból a két fővárosi egyházmegye összesen egymillió forintot ajánlott fel a vértesaljai lelkészek jövedelmének kiegészítésére.

Református válasz az értékválságra
A püspök szólt a Kárpát-medencei református egyházkerületek és egyházmegyék elnökségeinek tanácskozó testülete, a Generális Konvent missziói stratégiájáról is, amelynek része annak felmérése, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben milyen utat járt be az egyház, és az is, hogy a reformátusok miként mutatnak fel nagyobb erőt a társadalomban. Az egyházvezető szerint a kultúrában, a közéletben vagy a tudományos életben jelen lévő hitvallók megszólíthatják az „alvó” reformátusokat, a beszélgetésekből pedig evangéliumi találkozások lehetnek. „A református egyháztagok messze számarányuk fölött kiveszik részüket a társadalmi felelősségvállalásból, azonban a legfontosabb mégis a belső lelki, szellemi megújulás, mert csak így tudunk meggyőző, szeretetteljes és hiteles választ adni a bennünket körülvevő értékválságra” – hangsúlyozta a püspök. Szorgalmazta a bibliai emberképről és a házasságról szóló segítő kiadványok megalkotását is, amelyek lelkigondozói szempontokat is figyelembe véve adnak határozott válaszokat a tizenévesek kérdéseire.

Közélet
Az országgyűlési választásokra visszautalva Balog Zoltán elmondta: „Ahogy az elmúlt tíz évben, úgy az előttünk álló négy évben is kevesebb lesz a hivatalos helyekről érkező szellemi-lelki támadás, és az anyagi ellehetetlenülés sem fenyeget bennünket – ezekért legyünk hálásak! Mindez azonban nem szabad, hogy elaltassa a hitbeli éberségünket!” – intett. A püspök megemlítette, hogy ma Magyarországon a három legfőbb közjogi méltóság református, majd hozzátette: „legyünk mértéktartók, tegyük félre a kisebbségi arroganciát, de annak örüljünk, hogy a történelemben először istentisztelettel kezdődött egy közjogi méltóság beiktatása.” A Novák Katalin köztársasági elnök beiktatását megelőző istentiszteletet mintegy 120 ezer ember kísérte figyelemmel a digitális platformokon és a televízión keresztül – számolt be.

A református egység napja
A püspök beszámolt a magyar református egység napja alkalmából május 20-21-én rendezett gyulafehérvári és környéki egységnapokról, ahol többek között leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát, és tíz erdélyi falu templomának felújításáért tartottak párhuzamosan hálaadó istentiszteletet tíz Kárpát-medencei református püspök igei szolgálatával. Kitért arra is, hogy a gyulafehérvári főtéren egy román felsőházi képviselő megzavarta a szoboravatást, a püspök azonban a békesség szavával köszöntötte a román népviseletbe öltözött férfit.

Népszámlálás
Balog Zoltán jelentésében kitért az idén ősszel esedékes népszámlálásra is, amelyet az előrejelzések szerint a magyarországi lakosság háromnegyede már önállóan tölthet ki és nyújthat be digitális platformon keresztül. A püspök hangsúlyozta: ahhoz, hogy az olyan fakultatív kérdésekre, mint a vallási hovatartozás, időt és energiát szenteljenek az emberek, a gyülekezeteknek is meg kell mozdulnia. A református egyház médiakampánnyal és háttéranyagokkal segíti a tájékozódást mind a civil lakosság, mind pedig az egyháztagok számára.

Egyetemi misszió
Az egyetemi gyülekezeti szolgálatba négy új lelkipásztort állítottak be Budapesten, ahol több mint százezezer egyetemista folytat tanulmányokat, így már hat és fél státuszban foglalkoznak velük a lelkészek – számolt be a püspök. A lelkészképzés reformjára is nagy szükség van, hiszen stagnál a teológiára jelentkezők száma, ami az elmúlt években 10-15 fő körül alakult. Balog Zoltán elmondta: idén szeptembertől ismét megnyitja kapuit a Ráday Kollégium, ahol október 1-jén nyílt napra várják a teológiai képzés iránt érdeklődő fiatalokat.

Október 1.: a Ráday utcai épület átadója
Nemcsak a kollégium, de a Püspöki Hivatal, a Ráday Gyűjtemény, a Bibliamúzeum és a Bibliás Könyvesbolt is visszaköltözik a Ráday utca 28. szám alatti épületegyüttesbe. Október 1-jén ünnepi istentiszteleten adnak hálát az újranyitásért, az udvaron pedig vendégül látják az érdeklődőket. Az épület tudományos konferenciáknak és számos rendezvénynek is méltó helyet biztosít majd.

Ravasz Emlékház és kiállítás
A püspök szólt a nemrégiben Leányfalun átadott Ravasz Emlékházról és az udvarán felavatott Ravasz László-szoborról is, amelyet a Borzsák Sándor Alapítvány az egyházkerületnek ajándékozott. Mint mondta, Ravasz László életművének aktuális üzenete Kárpát-medencei református és összkeresztény ügy, amelyhez a dunamelléki egyházkerületnek hozzá kell tennie a maga részét. Az emlékház alkalmas rendezvények megtartására is, az ott található állandó kiállítás pedig kitűnő lehetőség konfirmanduskirándulások megszervezésére, hiszen a középiskolásoknak érdemes megismerniük Ravasz László és vele együtt a Dunakanyar több nagy hatású, hitvalló egyházi személyiségének életét.

Gondozó gyülekezetek
Balog Zoltán püspök szólt a Baranyai Református Egyházmegyében zajló missziói munkáról, amelynek köszönhetően Pécsett két új gyülekezet is alakul. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a gondozó gyülekezeti státusz létrehozásának feltételeit meghatározó szabályrendeletet.

Kalocsa anyaegyházközség lett
A kalocsai református egyházközséget a közgyűlés – a gyülekezet növekedése feletti örömét kifejezve – anyegyházközséggé nyilvánította. A Kalocsa–Fajsz Református Missziói Egyházközség jogutódja Kalocsai Református Egyházközség néven, Fajsz és Szakmár szórványokkal működik tovább.

Új tisztségviselők
A püspök szólt arról is, hogy a dunamelléki egyházkerület tisztségviselői közül többen országos ügyek mellett is elkötelezték magukat: Szólláth Bernadett egyházkerületi jogtanácsost zsinati jogtanácsossá választották, Bor Imre presbiteri főjegyző pedig a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke lett.

A hittanoktatás és az iskolák lelki megerősítése érdekében az egyházkerület közgyűlése két iskolai tanácsost is választott: Gyarmati Krisztina, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára kerületi intézményszervezési tanácsosi, Lenkeyné Teleki Mária paksi református lelkész, vallástanár, a kerületi Katechetikai Bizottság tagja pedig hittanoktatási tanácsosi feladatokkal bízták meg.

Lenkeyné Teleki Mária elmondta: a kötelezően választható református hittanoktatás és a református oktatási intézmények gyakorlatai feladatai kapcsán folyamatokban kell gondolkodni és ez csak összefogással lehetséges. „Egységes és világos üzenetre van szükség az igei alapvetés kapcsán, az oktatás pedig megalapozott valláspedagógiai és valláslélektani háttérismeretekkel történhet. A hittanoktatás lelki jelenlétet jelent az iskolákban, a gyülekezeteknek pedig nyitott, befogadó közösségként kell körbeölelniük az ott folyó munkát” – hangsúlyozta. A megválasztott képviselők a közgyűlés előtt tettek esküt.

Lelkésztovábbképzés
A közgyűlés elfogadta az egyházkerületi intézmények jelentéseit is.
Molnár Ambrus, a Lelkésztovábbképző Intézet vezetője elmondta: koncepcionális átalakulás zajlik a lelkészek továbbképzésében, ugyanis az egyházkerület által meghirdetett kurzusokat igazítanák az egyházmegyei tanulmányi napokhoz, és nemzetközi oktatókat is bevonnának a lelkésztovábbképzésbe, valamint a lelkészképzésbe is. Ezentúl nemcsak csoportos, hanem egyéni tanulmányi munka végzésére is több lehetőség adódhat a lelkésztovábbképzésben. Több külföldi szakirodalom válik elérhetővé magyar nyelven, és a kreditek számontartása is nyomon követhetőbb lesz majd.

További intézkedések
A közgyűlés elfogadta az egyházkerület intézményeinek 2021. évi zárszámadásait, valamint döntöttek az egyházkerület fenntartásában lévő Gyökössy Endre Óvoda és az egyházmegyék 2022. évi költségvetéséről. Döntöttek a lelkészi képesítések hatályban tartásáról és a lelkipásztorok többes jogviszonyáról is.

Az egységes lelkészképesítő vizsgára jelentkezőknek 2022. július 31-ig kell beadniuk a dokumentációjukat, azzal együtt az Egyházkerületi Tanács ajánlását is.

Képek: Füle Tamás