Hogyan hat a személyes Isten-kapcsolatra és a gyülekezethez való kötődésre a kijárási korlátozás? – kezdték el kutatni még tavasszal az ELTE BTK néprajzkutatói és hallgatói. Online kérdőívüket azóta több mint 1400 gyülekezethez vagy plébániai közösséghez kötődő hívő ember kitöltötte, köztük református gyülekezeti tagok is. Rajtuk kívül több mint 250 vezető – ebből 63 református lelkész és presbiter – töltött ki egy másik, kifejezetten rájuk szabott kérdőívet szintén a kutatás részeként. Személyenként több mint 50 kérdésre adtak választ a megkérdezettek, ezek között számos nyílt végű, azaz hosszabb kifejtést lehetővé tevő kérdés is volt. A válaszok egyharmadát már feldolgozták a kutatók, az eddigi eredményekről és a folytatásról Ilyefalvi Emese, az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, a Kulcs–Rácalmási Református Missziói Gyülekezet tagja beszélt portálunknak.

Interjúkkal folytatnák
„A tavaszi járványhullám idején az egyházaknak először kellett szembenézniük azzal, hogyan szab határt a vallásgyakorlásnak a kihirdetett veszélyhelyzet, és milyen hatással lehet ez a gyülekezetek életére. A kérdőív elindításakor több mint egy hónapja éltünk a járvány első hullámában, először tapasztaltuk meg a szigorú kijárási korlátozásokat, több történelmi egyház teljes bezárkózást javasolt akkor. Most, hogy a helyzet állandóvá kezd válni, sokan máshogy gondolkodhatnak az akkor feltett kérdésekről, talán más stratégiát is követnek. Ezért fontos, hogy folytatódjon a kutatás. Releváns adatok a tavasziak is, de azok egy adott időpillanatot tükröznek” – fogalmazott a kutató. Ennek érdekében már decemberben megkezdenék az online interjúk készítését azokkal a vállalkozó szellemű kitöltőkkel, akik vállalnák, hogy – válaszaik hosszúságától függően – rászánnak 30-60 percet a beszélgetésre. A kutatók a korábbiakhoz képest új kérdéseket is feltesznek, és lehetőséget adnak arra, hogy a megkérdezettek bővebben is kifejtsék korábbi válaszaikat, illetve elmondják, miben változott azóta a véleményük. „Az adatfelvétel módja így már nem teljesen anonim, hiszen beszélgetésre invitáljuk a gyülekezeti, egyházközségi, közösségi tagokat, de garantáljuk, hogy az adatfelhasználás során megőrizzük a válaszadók anonimitását. Vagyis, nem fog megjelenni sehol, hogy ki mit mondott, sem az, hogy melyik gyülekezet tagja, hanem csak annyi, hogy 40 éves férfi Fejér megyéből.” A kutatók a lendulet.alsopapsag@gmail.com e-mail címen várják azok jelentkezését, akik kitöltötték az azóta már lezárt tavaszi kérdőívet, és most szívesen adnának interjút. A kutatásba való bekapcsolódás lehetősége ugyanakkor nyitott azok számára is, akikhez tavasszal nem jutott el a kérdőív, bátran jelentkezhet tehát bárki, aki szívesen megosztaná gondolatait. Az interjúalanyok számára megfelelő időpontról és az online kapcsolódás csatornájáról is e-mailben egyeztethetnek velük.

Előkészület volt, úrvacsora nem mindig
A kutatás már most több érdekességet feltárt, ezekről azonban egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a szakember. „Érdekes, hogy a válaszok alapján a reformátusoknak is sokszor fontos volt, hogy az online istentisztelet kezdete előtt előkészítsék a teret, a liturgikus teret pótolják vagy megteremtsék az otthonukban. Sokan írták, hogy rendet raknak, szép terítővel letakarják az asztalt, virágcsokrot helyeznek rá, odakészítik a Bibliát, az énekeskönyvet” – árulta el Ilyefalvi Emese.

A „Milyen módon díszíti fel a teret a vasárnapi igehirdetés/ szentmise előtt?” kérdésre adott válaszok adatvizualizációja felekezeti bontásban. Készítette: Ilyefalvi Emese

A másik érdekesség, ami a kitöltött kérdőívek alapján kirajzolódik, hogy az otthoni úrvacsorázás tekintetében megoszlottak a vélemények. „Húsvétkor a református hívek 58 százaléka élt az úrvacsorával otthonában,  42 százaléka viszont nem.”

A kutatásban evangélikusok, reformátusok, római katolikusok, neoprotestánsok és ortodoxok is részt vettek.

Az összes válaszadó felekezeti megoszlása összehasonlítva a KSH adataival. Készítette: Prajczer Zsófia

A 279 református kitöltő a KSH adataival összevetve az összes kitöltőhöz viszonyítva már reprezentálja a magyarországi reformátusokat – tette hozzá a néprajzkutató, ugyanakkor területi szempontból Pest megye erősen felülreprezentált a tavaszi kérdőívben. A határon túli és a külhoni magyarokra azonban már nem terjed ki a kutatás további része, mert ahhoz nem kapcsolódott be elég válaszadó. „A kolozsvári Valláskutató Intézet Kiss Dénes vezetésével erdélyi magyarok körében végzett a miénkhez hasonló, vallásszociológiai kutatást, ott mintegy 4000 kitöltővel. Az ottani eredményekkel is összevetettük az úrvacsorával foglalkozó kérdéseket és válaszokat. Náluk is hasonló eredmény született: a protestánsoknak több mint fele úrvacsorázott otthon.” Hogy Magyarországon miért alakult hasonlóan, arra jövő nyáron egy néprajzi szaktanulmány-sorozatból kaphatunk majd választ. Addig is érdemes követni az ELTE BTK Néprajzi Intézet Facebook-oldalát, valamint a kutatócsoport honlapját az újabb információkért.

Borítókép: nagytemplom.hu

Kapcsolódó cikkünk:
Hitélet a járvány idején