A rendszerváltás után szabadon

Irodalmi, egyházi és történelmi szempontból is foglalkozik a rendszerváltás témakörével az idei Harkányi Szabadegyetem. A novemberi előadás-sorozaton gazdag kulturális program is várja az érdeklődőket. Horváth Andrea lelkipásztorral beszélgettünk.

„Én köszönettel tartozom Magyarország népének” – Antall József egyik híres mondata az idei Harkányi Szabadegyetem alcíme. Nem véletlen, hiszen az idei rendezvény témája a rendszerváltás.
„Ez a mondat szépen kifejezi azt, hogy az első szabadon választott magyar miniszterelnök mit gondolt küldetéséről, szolgálatáról. Pozitív képet ad arról, hogy ha valaki elvállal egy feladatot, tisztséget, milyen szemlélettel kell elindulnia benne” – mondja Horváth Andrea lelkipásztor, a Harkányi Szabadegyetem Alapítvány elnöke, aki kiemeli: ebben a mondatban ott van az elhívás nem csak az ország, hanem az egész magyar nemzet szolgálatára – függetlenül attól, hogy tagjai országhatáron belül vagy kívül élnek.

A témát történelmi, politikai, kulturális és egyházi vonatkozásban is feldolgozzák az előadások. „Mindig igyekszünk az egyház történetét is becsatornázni, hiszen az egyház abban a világban élt és él ma is, amelyben a szabadegyetemen is vizsgált történelmi vagy kulturális események zajlottak, így minket is meghatároztak. Igyekszünk valamilyen választ adni az egyház oldaláról is a kérdésekre” – számol be a lelkipásztor.

Az idei Harkányi Szabadegyetemen Korzenszky Richárd emeritus perjel atya a rendszerváltoztatás kezdetén induló egyházi iskolákról tart előadást, de Szabó István korábbi dunamelléki püspököt is hallhatják az érdeklődők, ő a Múltat végképp eltörölni? címmel osztja meg gondolatait. „Lesz, aki az irodalom és a rendszerváltás kapcsolatáról beszél, de betekintést kaphatunk abba is, hogy a diaszpórában élő magyarság hogyan élte meg a rendszerváltást. Ez egy viszonylag új kutatási terület. Kell egyfajta távolság az adott kortól ahhoz, hogy ránézhessünk” – magyarázza Horváth Andrea. A szervezők fontosnak tartják, hogy képet adjanak arról is, milyen folyamatok zajlottak az MSZMP-ben a rendszerváltás környékén. „Célunk, hogy olyan embereket is meghívjunk, akik akkor benne voltak a politikában, és valamilyen fontos területet irányítottak. Így választottuk Kónya Imrét, aki először frakcióvezető volt az MDF-ben, majd belügyminiszter lett, és Szabó Tamást, aki privatizációs miniszter volt. Ez különösen érdekes téma.”

A lelkipásztor szerint ismernünk kell történelmünk sarokpontjait. „Azért is fontos időről időre rátekintenünk egy-egy témára, mert az új kutatások révén más szempontokat is megismerhetünk, melyek arra késztethetnek, hogy egy kicsit korrigáljuk addigi nézeteinket” – vallja a lelkipásztor, aki szerint sok kérdés van ma is a témában:

milyen átmenet vezet egy szocialista, alapvetően diktatórikus berendezkedésből egy úgynevezett demokráciába? Mennyire láttak rá meghatározó dolgokra az akkor hatalomra kerülők? Milyen csontvázak estek ki a szekrényből? Hogyan voltak ők maguk a rendszer részei, és hogyan tudtak attól függetlenedni?

A Harkányi Szabadegyetem eredetileg városi rendezvénynek indult, amelynek szervezésében vezető szerepet vállalt az akkori lelkipásztor, Bereczky Ildikó. Ma már az erre létrejött alapítvány mellett a szervezési és lebonyolítási feladatok jó részét a helyi gyülekezet végzi. A közösség egyfajta kulturális misszióként tekint erre a szolgálatra. „Nem csak egyházias dolgokért tehetünk, hanem szolgálhatunk egy tágabb értelemben vett közösség felé is” – vallja Horváth Andrea lelkipásztor. A Harkányi Szabadegyetemre elsősorban a térségből érkeznek, de vannak, akik az ország távolabbi pontjairól direkt erre az időszakra tervezik gyógykezelésüket a fürdővárosba.

A rendezvényre nincs előzetes regisztráció. „Néha el kell engedni az állandó számolgatást, ami nem biblikus. Isten sokszor leállít minket ebben. A mi dolgunk az, hogy az Ő kegyelmét elfogadjuk, és akkor mindegy, hol és mennyien vagyunk jelen.”

Az idei Harkányi Szabadegyetem részletes programját itt olvashatják.