„A templomépítés egyben közösségépítés is”

A Feltámadás temploma külső felújításáért adott hálát ünnepi istentisztelén az Angyalföldi Református Egyházközség március 26-án, vasárnap Budapesten.

Az ünneplő gyülekezetet az apostol szavaival Szloboda József parókus lelkipásztor, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese köszöntötte.

Az ünnepi Istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hirdette az Igét a Példabeszédek könyve 9. fejezetének 10-12. versei alapján. „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Hol kezdődött, hogy itt lehetünk most az angyalok földjén, és ünnepelhetjük az építkezések sorát, a gyarapodás látható jeleit?” – tette fel a kérdést az egyházvezető. Válaszul néhány kiemelkedően fontos eseményt elevenített fel a templom és a magyar reformátusság történetéből, hazánk kereszténységre való áttéréséről, visszatekintve egészen az első pünkösdig, az egyház születéséig.

„Személyes életünkre nézve is érdemes megvizsgálnunk, hol van a kezdet. Ugyanakkor nagy kísértés azt hinni, hogy velünk kezdődött minden. Pedig a valódi kezdet az Isten megszólítását követő első megrendülésünk, megrezdülésünk, amikor először tapasztaltuk meg Krisztus érintését az életünkben. A Biblia, majd János evangéliumának első szava is ugyanezzel indít: kezdetben teremtette Isten, kezdetben volt az Ige” – sorolta.

Az igeszakasz másik kulcsszava a bölcsesség, melyről szólva a püspök elmondta: „Ha meg akarjuk találni saját utunkat – márpedig mind ezen igyekezünk –, szükséges a gyakorlati tudás. Hogyan éljek? Ehhez kell az Isten igéjéből származó bölcsesség, ami Isten ajándéka.”

A lelkészektől kezdve, de minden tanítványnak feladata, hogy a bölcsesség – Isten nagy igazságai – leérkezzenek a mindennapjainkba – emlékeztetett az elöljáró.
„Egzisztenciális kérdés a bölcsesség kezdete, ezért kezdd a kezdettel! Ne magunkkal kezdjük, ne az emberből induljunk ki, mert aki magával kezd, előbb-utóbb csak magánál tart. Aki minden mondatot énnel kezd, távol kerül az igazi megismeréstől. A Jelenések könyvében így mutatkozik be Isten: Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég.  Kezdjük inkább mi is Vele – az én helyett –, Aki a kezdet és a vég.”

„Aki Istennel akar kezdeni, előbb-utóbb rájön, hogy valójában nem ő kezdi Istennel, hanem Ő kezd velünk.” Ahogyan kezdett annak idején Ádámmal, Ábrahámmal, Mózessel, Dáviddal, később Keresztelő Jánossal, Pállal, bibliai hitvalló őseinkkel. Ő az, aki minden kezdetben ott van, aki már minden kezdetet megelőzött. „Ismerj ebben a kezdetben magadra!” – szólt a magyarázat a szószékről. „Amikor ráismerünk Istennek a titkára Jézus Krisztusban, akkor nem megyünk azonnal tovább: megrendülünk, hogy a világ Teremtője maga nyit utat a megismeréséhez, méltóvá tesz a megismerésére. E megrendüléséből bizalom lesz, ami igazán bátor dolog, és amiből hit születik, amely hitvallássá lesz. Az igaz hit ismérve: Isten iránti bizalom, és az Ő igaz ismerete.”

Az ünnepi prédikáció lezárásaként a 139. zsoltár megrendítő soraival imádkozott Balog Zoltán püspök.

Az ünnepi közgyűlést Goldbach Ferenc gyülekezeti főgondnok nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket és a meghívott elöljáróságokat, valamint a felújítást kivitelező cég képviselőit.

Ezt követően Szloboda József – aki 1990 óta az angyalföldi egyházközség lelkipásztora – tartott részletes beszámolót az építkezésről.

Ő is a kezdetekig ment vissza, elmesélve, hogy a gyülekezet az 1900-as évek elején lelkes budapesti teológusok lelkes missziói szolgálatával indult az angyalföldi szegény munkásemberek felé. 1911-ben még a közeli iskola egyik termében gyűltek össze rendszeresen, a templomot 1927–1933 között építették. Ebben az időszakban Kandó Kálmán a gyülekezet gondnoka, az épület tervezői pedig ugyanazok az építészek, akik a Lónyay Utcai Református Gimnáziumot is tervezték. A gyülekezet tagjai a II. világháború alatt zsidókat bújtattak, ezért később a gyülekezet neve is felkerül az izraeli Yad Vashem holokauszt-emlékhely falára. A háború során, mivel német lőállást alakítottak ki a templomtoronyban, az épület sajnos belövést kapott. Az ezt követő nehéz időszakban a gyülekezet gondnoka dr. Nyírő Gyula orvos. 1959-ben a templom teljes hátsó fala kidőlt, az Állami Egyházügyi Hivatal a gyülekezetet meg akarta szüntetni, a templomot le akarta rombolni. Kiss Sándor lelkész azonban 1,2 millió forintot gyűjtött, melyből újjáépülhetett a templom. Néhány éven belül a templomtorony megroppant, így hétméternyit le kellett vágni belőle. Az épület belső tere 1996-ban teljes felújításra szorult, amely meg is valósult, további számos felújítási munkát követően a gyülekezet kormányzati támogatással új lelkészi hivatalt és beosztott lelkészi lakást vásárolt 2022-ben. Ugyanekkor, szintén kormányzati támogatással, a templomot szigetelték, tetőszerkezetét pedig felújították az eredeti terveknek megfelelően.

„Most azt látjuk, éljük, amit kezdetben az építők megálmodtak.” A templom a bauxitbeton szerkezeten kívül mindenekelőtt szívből és lélekből áll – fűzte hozzá az esperes-lelkész. „Minden berendezési tárgy egy-egy történet, ami egy-egy családhoz, személyhez fűződik, minden szeglet egy-egy élet. Köszönöm, hogy együtt vagyunk, hogy veletek lehettem! Istené a dicsőség!”

Angyalföldön megújult a református gyülekezet is. Sokféle rétegalkalom van: köztük két ifjúsági kör, férfi, női és házaspáros alkalom, beszélgetős bibliaóra, idősek bibliaórája, diakóniai bibliaóra. Kórházban, öregotthonban is tartanak igei alkalmakat. A templom látogatottsága 100-120 fő. Az istentiszteletek internetes közvetítéseit is sokan követik. Közel négyszáz beiratkozott hittanos van a környékbeli iskolákban, óvodákban.

Gyügyei Attila, a Budapest-Északi Református Egyházmegye főgondnoka a 90. zsoltárból idézett: Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. „Isten élő egyháza van itt, ezért a templomot is építeni kell. Tegyük továbbra is azt, amit egy magyar reformátusnak tennie kell!” – hangoztatta.

Dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester ünnepi köszöntőjében köszönetet mondott a gyülekezet közösségépítő munkájáért.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: „A kereszténység közügy, a legszemélyesebb közügy. Végigtekintve történelmünkön, jól láthatjuk, mit tett hozzá a magyarsághoz, a magyar nemzethez; miként járult hozzá az angyalföldiek életéhez is.”

„A templomépítés egyben közösségépítés is” – hangsúlyozta. „Magyarország érdeke, hogy templomaink ne csupán kulturális örökségünk élettelen darabjai, hanem élő közösségek otthonai maradjanak. Olyan közösségeké, amelynek tagjai tudják, hogy a dicsőség egyedül Istené” – zárta ünnepi gondolatait a miniszter.

A hálaadó istentisztelet orgonajátékkal, majd az esperes-lelkész áldásával és a Nemzeti Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepi alkalom a templomtérben előkészített szeretetvendégséggel ért véget.

 

Képek: Asszonyi Eszter

 

Angyalföldi hálaadó istentisztelet