Egy esztendővel ezelőtt, a tavaly őszi egyházkerületi közgyűlés határozatot hozott: ott, ahol indokolt, az egyházkerület anyagi támogatással új gyülekezeteket hoz létre. A döntés meghozatala után a kerület Missziói Bizottsága felkutatta azokat a lelkipásztorokat, akik hajlandóak voltak a megszokott parókiális szolgálattól sok mindenben eltérő munkába beállni. Jelenleg nyolc olyan gyülekezet van, amelyik elindult a missziói gyülekezetté válás útján - nyilatkozta portálunknak Böttger Antal, a bizottság elnöke.

Ki kell taposni az utat
A missziói gyülekezetek elindításának nincs kitaposott útja az egyházban.
- A szórványhelyzettel régóta küzdünk, őszintén szembenézve azzal, hogy vannak gyülekezetek, amelyek létszáma, ereje, életképessége - akár a lakosságfogyás miatt, akár más oknál fogva - nagyon megcsappant.
Jobb esetben segíthetünk ezeknek a közösségeknek, hogy újra megerősödjenek; de van, hogy tudomásul kell vennünk az elhalás tényét, és addig kell mellettük állnunk, míg élnek ezek a gyülekezetek. Azzal azonban, hogy új gyülekezeteket hozzunk létre, nem foglalkoztunk eddig eleget. Noha az elmúlt egy-két évtizedben Budapesten és környékén született néhány új gyülekezet, ezek felkarolása nem történt olyan koncepciózusan, ahogy most próbálkozunk vele - magyarázta Böttger Antal.

A teológia nem erre készít föl
Nem volt könnyű megtalálni az alkalmas embereket a missziói gyülekezetek élére, és a szolgálat megkezdése után is akadt, aki nem bizonyult alkalmasnak a feladatra.
- A teológia sokkal inkább arra készít föl, hogy hogyan kell  egy hagyományos, már működő gyülekezet életébe bekapcsolódni, és az ott folyó munkát továbbvinni, mint arra, hogy hogyan kell valami vadonatújat elkezdeni ott, ahol nincs gyülekezet, nincs templom; vagy ott, ahol van ugyan szórványközösség, ám alig vannak a választói névjegyzékben, és a hittanoktatás is esetleges.
Böttger Antal elmondta, a támogatni kívánt gyülekezetek élére megtalálták a rendkívüli helytállást igénylő feladatokra alkalmas nőket és férfiakat, és az elmúlt esztendőben néhány közösség missziói gyülekezeti státuszt is kapott.
- Diósdon, Csömörön, Kulcs-Rácalmáson és Taksonyban nagyon biztatóan bontakozik ezeknek a gyülekezeteknek az élete: folyamatosan bővül az istentiszteleteket látogatók köre, a gyülekezetekben munkatársakat képeznek és állítanak szolgálatba, gyermekmunkát és diakóniai szolgálatot végeznek, és az adott településen is jó visszhangja van szolgálatuknak.

A törődés hangján szólnak
Böttger Antal hangsúlyozta, a missziói gyülekezetekben komoly és jól átgondolt evangelizáló,  szervező, gyülekezetépítő munkát végeznek a lelkipásztorok - sok odaadással, valódi önfeláldozással.
- Ahhoz, hogy egy gyülekezet jól működjön, a lelkészeknek jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük, hogy elérjék azokat, akik ma kívül vannak az egyházon. Ez ezért nehéz feladat, mert van egy jól kialakult egyházi nyelvezetünk, amit a kívülálló nagyon sokszor egyáltalán nem ért. Az emberek zárkózottak és félnek is, mert annyi egyház, vallási közösség próbálkozott már náluk. A lelkészeknek képesnek kell lenniük úgy megszólítani az embereket, hogy ne támadásnak, piszkálásnak vegyék, hanem valóban Krisztus jó hírét hallják meg abban a szóban. Azt érezzék: itt törődnek velem, itt én vagyok fontos, itt engem szeretnek.

Megosztják a feladatokat
A Missziói Bizottság elnöke hangsúlyozta, a gyülekezetek élén álló lelkipásztoroknak jó szervezőknek is kell lenniük - bebizonyosodott, hogy a missziói gyülekezetek is csak így lehetnek életképesek.
- A lelkésznek meg kell tanulnia a feladatokat kiosztani másoknak, munkatársakat képezni és szolgálatba állítani őket. Nem azzal a hozzállással, hogy "én megoldok mindent" - mert az sokkal egyszerűbb -, hanem azzal, hogy fölkészíti, majd megbízza a mellette álló embert a szolgálattal; kiértékelik, amit tesznek; és együtt mennek végig azon az úton, míg annak az embernek önálló, felelős munkaterülete lesz a gyülekezet életében.
A jó kommunikációs és szervezőkészség elvárása az egyházba beférkőző menedzserszemlélet benyomását keltheti, Böttger Antal azonban úgy vélekedik, az apostolok is felismerték a születő egyházban a munkamegosztás fontosságát.
- Felhívták arra a figyelmet, hogy nem helyes, ha elhagyják az igehirdetést és az imádkozást amiatt, mert a diakóniával kell foglalkozniuk. Ezután választottak embereket, akikre rá lehetett bízni az asztal körüli szolgálatot. A Szentírásból azt is megtanulhatjuk, hogy a mai kor kihívásainak megfelelően hogyan szervezzük a gyülekezetet.

Testvérgyülekezetek és patrónusok
A dunamelléki egyházkerület közgyűlésén elhangzott: a Missziói Bizottság határozott arról is, hogy az új gyülekezetek munkájában részt vállalók is vegyenek részt továbbképzéseken, az erős közösségek számára pedig lehetőséget szeretnének adni, hogy vállaljanak egy-egy új gyülekezetet testvéri kapcsolatok ápolásával, illetve patronálással.
- Nem elsősorban a pénzről van szó. Az a cél, hogy a nagyobb gyülekezetek a kisebbek mellé álljanak imádságban, egy-egy közös, missziói programban vagy akár anyagilag is. Egy-vagy két szolgatárs valamelyik működő, nagy gyülekezetből bekapcsolódhatna a születő gyülekezet közösség életébe, és erősíthetné az új közösség szolgálóinak táborát - összegezte a bizottság elnöke.

Fekete Zsuzsa, Jakus Ágnes

Korábbi, missziói gyülekezetekről megjelent cikkeinket itt olvashatja:

Akik előtt Krisztus jár

– Üres és erőltetett, amikor csak  térjmegek vannak. Abban viszont az Isten Lelkének ereje van, amikor arról beszélünk, hogy mit tesz Isten közöttünk.

Ha elmúlt vasárnap

Református gyülekezet, amelynek nincs saját temploma, mégis mindennapos az istentisztelet.