Wittenberg, 1517. október 31.

A vártemplom kapuján megjelenik a 95 tétel. De nem marad ott. Nyomdákba kerül és hamarosan bejárja Németországot, Európát. Elindul a megújulás, ismét megnyílik az út felfelé, Isten felé. Új dallamok csendülnek, új formában dicsőítik Istent. Iskolákban egyre több gyermek ismeri meg az olvasás által Isten igéjét.

Budapest, 2017 ősze
Nem 95 tétel, nem vártemplom, de ajtók. Osztályok ajtaja elsőtől nyolcadikig. Heteken keresztül készülő alkotások, színesek, ötletesek, gyermekiek, kamaszosak, kreatívak. A lényeg, hogy hordozza magán egy-egy református szimbólumunkat vagy jelentős helyszínét a történelmi eseménynek. Így születik meg a hatalmas kehely, az ajtó üvegén átragyogó csillag, a kazettás mennyezetekre emlékeztető szimbólumsor vagy Péter kakasa, ami itt, most a Solákat „kukorékolja”. 

De láthatjuk a Felső-Tisza-vidéki mezítlábas templomokat, a wittenbergi kapu íve és gótikus ablaka mellett pedig mai tételekként megfogalmazva – csak UV-fénnyel felfedezhetően –, hogy kinek mit jelent Krisztus. És a nyolcadikosok ajtajáról Luther kacsint ránk egy Wartburgból. Színesedtek, beszédesek lettek az ajtók, és összenyitották a múltat a jelennel. Ahogy a hit kinyit egy olyan világot, amit anélkül nem ismerhetünk. Sola Fide.

Nem nyomdák, melyek sokszorosítják a Szentírást a nép nyelvén, vagy a reformáció tanait. De műhelyek, amelyekben újragondolható a reformáció üzenete. A megújulás, a visszatérés az alapokhoz, az újrakezdés, a legújabb eszközökkel a hitvallás. Így készülnek el szeptember eleje óta a műhelyek előzetes feladatai. Társasjátékok, templomtervek, fotók, kísérletek, tudós portrék, sportos bibliai igék gyűjteménye, vagy éppen egy reformációs témájú művészeti alkotás élőképe.

A reformáció hetében pedig meghívott műhelyvezetők adják át lelkesedésüket, tudásukat az érdeklődőknek. Így lehet kipróbálni az alkotás és a nyomtatás összhangját a művészeti műhelyben. Lehet csodálni kísérleteket vagy állatok csontjait a természettudományosban. Együtt játszani és játszva gondolkozni mélyebb kérdésekről a dráma- vagy a társasjáték-műhelyben. Az ének-zenei műhely összhangjában feltöltődni, vagy a kicsik-nagyok közös sportműhelyében gyakorolni az egymás segítését. A fotósok pedig új szemszögből tekinthetnek ezentúl a világra. Mindezekkel biztatva a gyermekeket, hogy merjenek mai eszközökkel vallást tenni a kegyelemről, ami soha nem a múlt, hanem a jelen. Sola Gratia.

Most nem Európát járja be az új hit, hanem csak egy lépcsősoron elevenednek meg az alapjai. Olvashatjuk a lépcsőfeliraton az előreformátorok neveit, a reformációhoz kapcsolódó fontos évszámokat, eseményeket és természetesen alapigazságait is. Mindezt azért, hogy tanárként, diákként nap mint nap azon lépdelve ne felejtsük el, hogy az elődök hitéből épülhetünk tovább, és mindenki átélje, mit jelent a 95 tétel záró igéje: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus.” (1Kor 3,11) Solus Christus.

Régi és új dallamok zengenek hetek óta a reggeli áhítatokon, hittanórákon. De nemcsak dallamokban, hanem ritmusokban is megélhetjük, hogy mit jelent Istent közösen dicsérni. Flashmobra próbálunk, összehangolódunk, lelkesen vagy éppen fáradtan készülünk. Kamaszaink bizonytalanabbak, nehéz nekik utcára vinni Isten dicsőítését, mert egyházunkban ritkán tesszük ezt. Mégis dúdolják, dobolják a régi-új dallamokat, ritmusokat. Áhítattal hallgatják szüleiket a családi istentiszteleten, amint felcsendül Goudimel 42. zsoltárfeldolgozása. Közösen dicséretet, kánont, zsoltárt éneklünk – szülők, gyerekek, tanárok együtt, Igét hallgatva, osztályok, gyerekek által írt imádságokra áment mondva. Soli Deo Gloria.

2017 őszén a Baár–Madas Református Általános Iskolában reformációs projekthetet szerveztünk, amelynek célja az volt, hogy a gyermekek mai módon találkozzanak a reformáció alapelveivel. A projekthéten meghívott műhelyvezetőink voltak: Miklya Luzsányi Mónika író, Komáromi Erzsébet Katalin művészetterapeuta, iparművész, Kapornai Dóra kosárlabdaedző, volt diákunk, Bajor-Lampert Rita szülő, az állatkert munkatársa, Asszonyi Eszter fotós, Szabó Mátyás zenész, tanító, Wrábel Judit nyugdíjas kémiatanár, Gyüdi Eszter és Szilágyi Szabolcs színészek, a szegedi Homo Ludens Projekt társulat tagjai. A családi istentiszteleten Bölcsföldi András hirdetett igét, a reformáció alapelveihez kapcsolódó homokanimációt Városi Gabriella és Végh Lajos készítette.

Bölcsföldiné Türk Emese