„Időnként szeretnénk hinni, hogy Istennel akkor is jó lehet a kapcsolatunk, amikor az emberekkel nem az. Azonban mindenki felé egyazon szívből élünk."
Kovács Endre
Alleluja – Énekeljetek!
Délpesti énekkari találkozó Cantate vasárnapján
Az ősi keresztyén naptár szerint a pünkösd előtti második vasárnap az ún. Cantate vasárnapja. A Cantate! latin szó, azt jelenti: Énekeljetek! Ez a szó egyike azoknak a szavaknak, amelyek a Zsoltárok könyvében különösen sokszor előfordulnak: „Énekeljetek az Úrnak új énekeket…” Cantate vasárnapján sok évszázados szokás szerint számos keresztyén gyülekezet figyelme fordul az egész világon az ének felé, az Istenben hívő ember és gyülekezet Istent tisztelő éneklése felé.
Ennek jegyében szervezett május 15-én, vasárnapra kórustalálkozót a Délpesti Református Egyházmegye két helyszínen is. Tudósításunk a Halásztelken megrendezett, ezúttal végül négy dunamelléki református kórus részvételével zajló eseményre koncentrál, amellyel párhuzamosan – öt énekkar részvételével – zajlott a Cegléden megrendezett egyházmegyei kórusprogram.
Az egyszerre két, külön helyszínen folyó rendezvény oka az 52 gyülekezetből álló egyházmegye lélekszáma és nagy kiterjedése, így praktikusan minden énekkar a hozzá közelebb eső vendéglátó településen vehetett részt egy közös ünnepi alkalmon. Az énekes egyházzenei eseményt sem kímélte a járványhelyzet, amely miatt két évig szüneteltetésre kényszerültek, legutóbb 2019-ben gyűlhettek össze ilyen formában.
Halásztelken a Bocskai István Református Oktatási Központ adott otthont a várva várt találkozónak, melyet két összkari mű is keretezett: a köszöntések, a nyitó áhítat és imádság után felcsendülő Alleluia-kánon W. A. Mozarttól, végezetül pedig Maróth György 47. zsoltára vegyeskarra: „No minden népek örvendezzetek”, a jelen lévő kórusok közös előadásában.
A halásztelki egyházzenei eseményen összesen mintegy nyolcvan lelkes kórustaggal négy vegyeskar lépett fel, valamennyien ’a capella’, azaz hangszeres kíséret nélküli zeneművekkel. Elsőként a Halásztelki Református Egyházközség kórusa (vezényelt: Kéryné Mészáros Mária és Kéry Mihály), akik tavaly lettek tízévesek, és kicsit ökumenikus jelleggel katolikus testvérekkel is kibővülten látják el gyülekezetük istentiszteleti zenei szolgálatait, a komolyzene mellett olykor gitáros énekeket is megszólaltatva.
Utánuk Dömsöd-Nagytemplom énekkara külföldi és magyar szerzők műveit szólaltatta meg (vezényelt: Földváriné Balikó Mariann), az együttes 2014 májusában alakult meg.
Harmadízben a Szigetszentmiklós-Kossuth utcai gyülekezet kórusa (vezényelt: Villányi Andrea) dalolt. A zenei csoport immár harmincegy éve énekel együtt, és hálásak a felnövekvő új generációért is, akik biztosítják az utánpótlást a szépszámú, mintegy harminc fős együttesben. Van család, ahonnan nagyszülőktől az unokákig őrzik a gyülekezeti kóruséneklés nemes hagyományát.
A fellépő vegyeskarok sorát a kiskunlacházi református gyülekezet Immánuel Kórusa zárta (vezényelt: Adorján Zsuzsanna). A huszonkilenc éves énekegyüttes a csupa ’a capella’ produkció között végül egy zongorakíséretes kórusművel fejezte be műsorát.
Takaró András, a délpesti egyházmegye esperese – aki énekhangjával maga is a kiskunlacházi Immánuel vegyeskar basszus szólamát erősíti – a rendszeres kórustalálkozó fő patrónusa és szorgalmazója.
Kórusuk, Adorján Zsuzsanna karnagy zenei vezetésével, huszonkilenc éve rendszeres résztvevője a délpesti énekes eseménynek. Az esperes kiemelte: a közösségi éneklés – liturgikus szerepén túl – a hálaadás, a kérés, a buzdítás szolgálatát látja el, egyesítve a zeneirodalom kincseinek és a hitnek az erejét. Beszélt a gyülekezeti kórus létének kiemelt jelentőségéről az emberi kapcsolatok szempontjából, valamint a nagyobb egyházi ünnepek zenei szolgálata okán is.
Lakó Renáta, aki már 2007 óta a Szigetszentmiklós-Kossuth utcai református gyülekezeti énekkar tagja, arról mesélt, hogy Isten dicséretét éli meg a kórusművek éneklése révén, ahogyan azok tükrözik az összhangot, a bánatot, örömet, mind Istenre mutatva. A kislányával a karján fellépő lelkes édesanya az éneklést mindig is élete részének tartotta. Korábban világi kórusban is énekelt, de sokkal jobban szereti mindezt gyülekezeti közegben megélni.
Kéry Mihály és Kéryné Mészáros Mária, a halásztelki református gyülekezet elhivatott karnagyai fontosnak tartják, hogy nagyon jó a kialakuló társaság, építik a közösségi életet, osztozva egymás gondjában-bajában, valamint beszámoltak kórusuk két, júniusban hátralévő zenei szolgálatáról.
Jelényi László, halásztelki református lelkész az ünnepi énekes találkozó házigazdájaként arról számolt be, hogy városukban a református fenntartású Bocskai oktatási intézmény épülete évek óta ideális helyszín az énekkari találkozók számára is. Köszöntésként elmondott rövid, bátorító áhítatához a Bibliaolvasó Kalauz napi igéjét, a Római levél 11. részének 29. versét vette alapul.
„Az ige emlékeztet minket: Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok. Isten terve, akarata, áldása nem változik; Ő üdvözíteni akar és megáldani – függetlenül attól, hogy milyen állapotban vagyunk. Amikor Őt keressük, nem kell azon gondolkoznunk, Isten vajon ezt akarja-e továbbra is, csak élni kell a kegyelemmel: Isten megerősít minket, és biztossá tesz az Ő elhívásában. Ez a felkínált ajándék még nem a célba érés, az csak akkor lesz, ha Isten elhívásának engedek, ajándékát pedig elfogadom.”
A halásztelki kórustalálkozó szervezője immár hatodik alkalommal Kalicz Gizella szigethalmi református lelkipásztor, Takaró András esperes megbízásából. Ő maga ugyan nem énekel, de kiemelt szerepet tulajdonít az ünnepi eseménynek. Megerősítette a tényt, hogy az utóbbi időszak megbetegedései sajnos jelentősen csökkentették a részt vevő énekkarok számát és próbalehetőségeit, egyik résztvevőjük például az utolsó pillanatban kényszerült visszamondani a szereplést. Így az idei alkalmat négy kórus közös ünneplésével zárták a régebben szokásos, akár nyolc-tíz zenei csoport helyett.
A közösségi találkozó zárszavaként Takaró András így fogalmazott: „a legodaadóbb, leghűségesebb gyülekezeti tagok a kórustagok”, akiknek köszönetet mondott mindezért és közreműködésükért. A rendezvény a délpesti egyházmegye vendéglátásával zárult a részt vevő kórusok számára.
Képek: Vargosz
