Beiktatták tisztébe a Dunamelléki Református Egyházkerület új főjegyzőjét, Hegedűs Béla tiszakécskei lelkipásztort, Bács-Kiskun megyei esperest. A pénteki közgyűlésen Bogárdi Szabó István püspök – a többi közt – a reformáció 500 éves évfordulójával összefüggő előkészületekről, az úgynevezett népmozgalmi adatokról, valamint az Európát is érintő migrációról szólt.

A közgyűlésen esküt tett Hegedűs Béla, az egyházkerület új főjegyzője, aki Simonfi Sándor, korábbi főjegyző lemondása óta ideiglenesen töltötte be a tisztséget 2015 júliusától. Az egyházi törvények szerint új választásokat írtak ki, melynek hivatalos eredményét Pintér Gyula, a Választási Bizottság elnöke ismertette a grémiummal. Az elnök elmondta, hogy Hegedűs Béla esperesre 245 igen, 8 nem és 7 érvénytelen szavazat érkezett. Pintér Gyula felhívta a figyelmet, hogy több szavazat is határidőn túl érkezett be, ezért javasolta, hogy marasztalják el a kötelességüket elmulasztó lelkipásztorokat és gondnokokat.

Szavazni jog és privilégium, de nem kötelesség – ismertette a választással összefüggésben a püspök. – Erről a jogról azonban csak presbiteri határozattal lehet lemondani, bár igen különös lenne ily módon közösséget szakítani.

Bogárdi Szabó István gratulált a megválasztott főjegyzőnek és köszönetet mondott, hogy elvállalta a tisztséget. „Hegedűs Béla régóta ismeri egyházkerületünk igazgatásának belső életét, a gazdasági bizottság vezetőjeként is mindig hűséggel helytállt. A főjegyző tudja, hogy milyen roppant terhet vállal, különösen annak fényében, hogy a korábban megválasztott főjegyző lemondott tisztségéről. Hegedűs Béla olyan munkába áll, aminek a szépsége és dicsősége nem látszik, inkább csak a terhe. Isten gazdag áldását kérjük szolgálatára – fogalmazott az egyházvezető.

Rövid beszámolójában a püspök elsőként a reformáció 500 éves évfordulójának előkészületeiről beszélt. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt kormánybizottság alakult, amely időről időre beszámol a fejleményekről és a várható eseményekről. A jövő évi költségvetés tervezésénél az egyházkerület is elkülönít keretet a reformáció 500 éves évfordulójának megünneplésére. 2017 nem csak a reformáció emlékéve, jövőre ünnepeljük a II. Helvét Hitvallás elfogadásának 450 éves évfordulóját is, valamint két nagy református költő, Arany János és Tompa Mihály születésének kétszázadik évfordulóját.

Bogárdi Szabó István beszámolt a népmozgalmi adatokról: 2015-ben megállt a reformátusság létszámfogyása. Az előző esztendőhöz képest több volt a keresztelő és a konfirmáció, a házasságkötések száma pedig jelentősen növekedett. A püspök örömének adott hangot amiatt is, hogy növekedtek az egyház saját, tiszta, hitéleti bevételei.

A migráció kérdéséről az egyházvezető azt mondta, hogy rengeteg a nyugtalanító kilátás.
– Zavaró és nyugtalanító világban élünk, a migrációval kapcsolatos civilizációs krízis mindenkit érint, de ebből Európa csak kis részt lát. Ma világszerte több mint 60 millió migráns él, aki legalább egy éve elhagyta lakhelyét és nincs is kilátása, hogy egy-két éven belül visszatérhessen oda. Ma már csak logisztikai kérdés, hogy hol keres magának lakhelyet ez a hatvanmillió ember, mi Európában pedig gyötrődünk, hogy mit kezdjünk a kialakult helyzettel. Magyarország próbált szövetségest találni, hogyan kezelje a problémát.

A püspök a teremtett világ védelmére is felhívta a figyelmet, megemlítve, hogy 30 évvel ezelőtt történt a csernobili atomerőmű katasztrófája, amelynek hatásait ma is érezhetjük.

– Mérhetetlen energiaigényben élünk, mi vagyunk a fogyasztói és haszonélvezői ennek a típusú energiatermelésnek. Hozzászoktunk, hogy mindig a rendelkezésünkre áll a teremtett világ, mi pedig azt gondoljuk, hogy korlátlanul és felelőtlenül kizsigerelhetjük azt.

Bogárdi Szabó István a társadalmi kérdések közül kitért a boltok vasárnapi zárvatartására is, valamint az azt elrendelő törvény visszavonására. „Volt egy szép évünk, amikor nem kellett boltba menni vasárnap" – fogalmazott.

A püspök a szabályrendeletek, jogszabályok, gazdasági kérdések tárgyalása mellett emlékeztetett az egyház valódi feladatára:

– Mi van a lelkekkel, a százból elkószált eggyel? Mi van azokkal, akiket Isten általatok akar üdvösségre hívni? Vállaltad-e a próféta sorsát? Hirdetted-e az Úr Jézus Krisztus dicsőségét és győzelmét bűn és halál fölött? Mert ez a valódi dolga az egyháznak. Belerendültem, hogy mennyi időt töltünk a körülményekkel, a szervezettel, számokkal, a paragrafusokkal, az intézkedésekkel, és hisszük olykor, hogy ha ezek rendben vannak, akkor a lényeget nem is kell tenni. Teológiával szólva: az egyház lényege, Isten igéjének hirdetése, a sakramentális közösségre hívás, a keresztség, az elpecsételés, az úrvacsora, a spirituális közösség Jézussal. Az összes többi csak azért van, hogy mindezt jobban tudjuk csinálni, hogy semmi ne kötözzön meg bennünket, a körülmények, az aggasztó dolgok a nehéz helyzetben.

Bogárdi Szabó István beszámolója után a közgyűlés meghallgatta az intézmények beszámolóját.

A Lelkészi Továbbképző Intézet részéről Szabó Gabriella tanulmányi tiktár felhívta a lelkipásztorok figyelmét, hogy a zsinati szabályrendelet szerint 2016. december 31-ig 90 kreditet kell teljesíteniük a lelkészeknek. (Kizárólag a zsinati bizottság által akkreditált továbbképzéseket, kurzusokat számítják be.) Az egyházkerület elkésztovábbképző intézetének kérése, hogy a lelkipásztorok a különböző továbbképzéseken szerzett okiratokat, igazolásokat küldjék el az intézetnek (postán a1092 Budapest, Ráday u. 28. vagy e-mailben a szabog@raday28.hu címre) a kreditek beszámítása miatt. Szabó Gabriella tanulmányi titkár emlékeztetett, hogy a lelkipásztorokat évente nyolc nap fizetett tanulmányi szabadság illeti meg. A nyolc napból négyet szervezett továbbképzésen kell eltölteni.

A jogi ügyekkel összefüggésben Kéri Tamás egyházkerületi jogtanácsos azt kérte a lelkipásztoroktól, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogi ügyleteket – a fokozatosság elvét betartva – először az egyházmegyékhez küldjék, és ne közvetlenül az egyházkerülethez.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Kalocsai Richárd