„Tévedhetetlenül megsejtette, hogy ez hívás, és aki csak meghallja, az követni akarja, sőt, képes is lesz rá, hogy kövesse, ha kell, akár világok vagy évszázadok messzeségén keresztül is."
C.S.Lewis
Az elárult protestáns princípium
A sola („egyedül….”) reformációs elvekkel kapcsolatban gyakran találkozom azzal a félreértéssel, amikor a Szentírást szembeállítják a hagyománnyal (Sola Scriptura vs hagyomány), a kegyelmet az érdemmel (sola gratia vs érdem), a hitet a cselekedettel (sola fide vs cselekedet).
De itt igazán arról van szó, hogy minden esetben a sola (egyedül) áll szemben az et (és) kötőszóval. Csak a Szentírás vagy Szentírás és tradíció? Csak hit által vagy hit és cselekedetek által? Csak kegyelemből vagy kegyelemből és érdemből? Csak Krisztusért vagy Krisztusért és a munkánkért?
Ugyanúgy félreértésre adhat okot az a tény is, hogy van négy alapelvünk, amelyik mindegyike kizárólagosságot állít. Hogyan lehet egyidejűleg négy kizárólagosságot állítani? Vannak, akik az ellentmondás feloldására sorrendet állítanak fel, és az egyik elvet a többi fölé emelik, de ez sem megoldás, legfeljebb csak a kegyességi irányzatok közötti vonalakat élesíti. Másról van itt szó.
Az igazi kérdés az, hogy tehetünk-e valamit Krisztus, a Szentírás, a kegyelem, a hit mellé? A sola a maga kizárólagosságával nem más, mint lehántás, megtisztítás, definitív egyértelműsítés. Olyan, mint amikor a próféták felemelték szavukat Izraelben a mellékes bálványimádás ellen, a törvény kijátszásának kiskapui ellen, az önmegváltás módszerei ellen, a tisztességtelen alkuk ellen. A reformátori elvek mögötti „sola” versus „et” alapelvet az a tillichi protestáns princípium fejezi ki, amely tárgytól, vonatkoztatástól független, ezért általánosabb mint bármelyik sola.
„A protestáns princípium (mely a prófétai Lélek megnyilatkozása) nem korlátozódik a reformáció egyházaira vagy általában az egyházakra; meghalad minden sajátos egyházat lévén a Lelki Közösség kifejeződése. Minden egyház elárulta már, ideértve a reformáció egyházait is, mégis munkálkodik minden egyházban, mint ama erő, mely megakadályozza, hogy a profanizálódás és a démonizálódás teljesen megsemmisítse a keresztény egyházakat."
A protestáns princípium mint elemi tiltakozás nemet mond a bálványimádás minden formájára, ez a prófétai Lélek megnyilatkozása. Beleértve azokat a beárazott ígérgetéseket, amelyek az önmegváltásra, a boldogság elnyerésére, az időleges célok istenítésére, vagy a jövő megragadására vonatkoznak. Beleértve az egyházon belüli kísértéseket is, amely akár az intézményrendszer biztonságára, akár a kimerevített dogmákra, akár a kizárólagos bibliaértelmezés birtoklására vonatkoznak.
A publikációt teljes terjedelmében ITT OLVASHATJA.