Az oktatási intézmények már a március 14-15-ei hétvégén lázas szervezésbe fogtak, hogy átálljanak a járványhelyzet miatt bevezetett digitális távoktatásra. Az első napokban kiképezték a tanárokat azoknak a platformoknak a használatára, amelyeket az iskolájuk minden tantárgy esetében egységesen alkalmaz a diákokkal való kapcsolattartásra, az oktatási anyagok áramoltatására. A digitális tanrendet április 30-ig kidolgozták.

Egyes egyházi iskolákban még reggeli áhítatról is gondoskodnak, a lelki támogatásra most épp úgy szükség van, mint a szellemi táplálásra, hiszen a helyzet senkinek sem könnyű. Van, ahol videóhívással ugyanúgy megtartották az órákat, mintha csak a tanteremben találkoztak volna tanárok és diákok, még a testnevelést és az éneket is. Mások más módszerrel éltek. Megkérdeztünk öt református intézményben tanító pedagógust, hogyan élték meg ők és diákjaik az átállás első hetét.

Az elvárások újragondolása
A Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon a Canvas rendszert használja. Virtuális osztálytermeket hoztak létre, amelyek segítségével könnyen átláthatók a feladatok és a határidők is. A szülőknek és a diákoknak is el kell sajátítaniuk a rendszer használatát, ezért folyamatosan kapnak hozzáférést. A rendszer előnye, hogy egy csatornán érkezik az összes tanulnivaló, és a 12. évfolyam kivételével a diákok egy héten egyszer kapnak anyagot, tantárgyakra lebontva. Természetesen továbbra is használnak hagyományos eszközöket, a tanárok megírják az adott tankönyvi fejezetek és a munkafüzetben található feladatok vonatkozó oldalszámát.



„Most kevésbé a konkrét tények és adatok számonkérése a cél, inkább az egyéni kutatómunkára való ösztönzés, a nyílt végű kérdések megfogalmazása, ami a tananyag átgondolását serkenti” – mondta érdeklődésünkre Bölcsföldiné Türk Emese hittanoktató, vallástanár, németnyelv-tanár. „Tanárnak és diáknak is meg kell tanulnia szelektálni: ez a lényeg kiszűrését és az egyéni tanulási utakat erősíti meg.

Tisztázni kell a diákokkal azt is, hol és mikor kérhetnek segítséget tanáraiktól – hangsúlyozta  a pedagógus. Szerinte nem kell tartani attól, hogy a diákok puskázhatnak. „A mi feladatunk kitalálni a számonkérésnek azt a módját, amiből a gyerekek tanulhatnak. Az pedig sosem csak az iskola, hanem mindig is a gyerekek és a család felelőssége is volt, hogy komolyan vegyék a tanulást. A mi dolgunk, hogy ehhez minden lelki, szellemi támogatást megadjunk. Vallástanárként számomra most elsősorban a lelki oldal erős. Az első jelzésem a diákok felé egy pár perces videóáhítat volt, amellyel főként az volt a célom, hogy erősítsem a diákokat ebben a helyzetben – különösen az érettségizőket.”

A tanárnak látnia kell a nagy képet
A veresegyházi Kálvin Téri Református Általános Iskola a Microsoft Teams platformját használja, amellyel lehet chatelni, videóhívást indítani, fájlokat megosztani. Az iskola fölmérte azt is, hogy a családok meg tudják-e oldani az online kapcsolattartást, és segítettek azoknak, akiknél nem voltak adottak a feltételek. Az átállás első hetén még elektromos naplón keresztül üzentek a tanárok a családoknak. Ezen még nehezebb volt kiigazodni, mert nem tudtak csatolni dokumentumot vagy képet, és az e-napló nem minden esetben jelzi azt sem, hogy olvasta-e a szülő a tanártól érkező üzenetet. Az új rendszerben a diák már név szerint kap feladatokat.

A digitális átállás kihívásairól Tatai Eszter angolnyelv-tanár azt mondta: „Nekem technikai szempontból nem okozott különösebb gondot az átállás, de három nap alatt én is sokat tanultam az új digitális eszközökről. A diákoknak is új a rendszer, de ők szabadabbak, mint mi, tanárok: csak megnyomnak egy gombot, és rájönnek, mi hogyan működik.” A digitáliseszköz-használat inkább a matematika- és a kémiatanárok számára lehet bonyolultabb – tette hozzá. „Nekik el kell magyarázniuk a függvényeket, le kell vezetniük egyenletek megoldását. Ábrák, folyamatok lépésről lépésre való végigkísérése szükséges ehhez. Így olyan eszközöket is használniuk kell, amilyeneket eddig talán nem ismertek, például digitális rajztáblát. Kérdés az is, hogy a tanítók hogyan tanítsanak meg harminc első osztályos gyereket írni a távolból.”

Az országos és az egyházon belüli összefogásnak köszönhetően sok oktatási anyag ingyen elérhető, ez azonban önmagában nem oldja meg a helyzetet, csak ötletekkel szolgál – fűzte hozzá a pedagógus. „A tanároknak látniuk kell a nagy képet, azt, hogy honnan hová akarnak eljutni az adott tantárgyból az adott évfolyammal év végéig, és ehhez kell kidolgozni a kis lépéseket. Mindenkinek rá kell jönnie, mi az, ami számára használható.

Arról, hogyan kéri számon a tananyagot, Tatai Eszter azt mondta: a feleltetés történhet élő videóhíváson keresztül, de a diák előre el is készítheti a felvételt, ahogy angolul beszél a megadott témakörben. „Még egy tanítványomtól sem hallottam, hogy de jó, hogy nincs iskola. Mindannyian azt mondják: bárcsak minél hamarabb vége lenne ennek a helyzetnek.”

Egymás elfogadása és megértése
A Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium a NEO LMS nevű rendszert használja, amely minden osztálynak külön felületet biztosít. A tanárok videókat, példákat, feladatokat tudnak megosztani a segítségével, de online kommunikációra, dolgozatírása is van lehetőség az új felületen. Az osztályfőnökök a saját osztályukhoz elérési kódokat kaptak, ezeket a szülőkkel is megosztották. Az új rendszer egyik előnye, hogy a tanárok előre elkészíthetik a különféle órákat, amelyeket beidőzíthetnek későbbre. Ahol szóbeli kommunikációra van szükség, mint például a nyelvek esetében, a tanárok Skype-on beszélgetnek a diákokkal, előre egyeztetett időpontban.



„Az elmúlt héten könnyedén átálltunk az új rendszerre, a diákok felvételekor ugyan akadtak kisebb-nagyobb problémák, de a rendszer működőképesnek tűnik” – mesélte Horváthné Tóth Gabriella matematika–informatika szakos tanár, osztályfőnök, a felsős tagozat vezetője. A teljes átálláshoz legkevesebb két hét szükséges. „Volt szülő, aki a saját felületét alapul véve szülőknek szóló segédletet állított össze. A diákok is motiváltak, lelkesen végzik a kiosztott feladatokat, a kollégák is mindent megtesznek azért, hogy tanítványaik könnyedén vegyék az akadályokat. Minden osztályfőnök rálát a tantárgyakra, ezért arra kérjük őket, szóljanak a kollégáknak, ha valamiből túl sok feladatot kapnak a gyerekek.”

Most igazán nagy szükség van a kreatív tanításra – tette hozzá. A tanárok nyitottak erre, a gyerekek számára nagyon izgalmas az új helyzet, a szülők közül azonban sokan frusztráltak. „Közösen dolgozunk azért, hogy mindenki nyugodtan végezhesse a maga feladatát.

Ebből is látszik: még az online oktatás is csak egymás elfogadásával és megértésével működhet. „Mivel nem minden diák tud nyomtatni otthon, ezért olyan feladatokat adunk, amelyeket füzetben is megoldhatnak. Vannak diákok, akiknek iskolánk felajánlott számítógépeket, ezeket már a múlt hét során elvitték, sőt, ezen a héten is kiszállítunk ilyen eszközöket.

A család nélkül nem megy
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola tanárai is sok időt töltöttek a betanulással, az első napok az új rendszer megismerésével teltek el. A pedagógusok kétharmada az iskolában tanulmányozta az online felületet. „A családok megkapták a hozzáférést a rendszerhez” – mondta Somogyiné Beregszászi Dóra tanító. Ő huszonhat harmadikos gyermeket tanít, akik számára új kalandokat jelent az online oktatás. „Együtt egységesen a családokért – nekem ez a jelmondatom ebben az időszakban is.”

A szülőknek oroszlánrészük van abban, hogy a kicsik megtanulják használni az online felületet, miközben ők maguk is még csak tanulják kezelni azt. „A családok a legfontosabb szereplői az új élethelyzeteknek, ezért mindent meg kell tenni a védelmükben. Néhány családban több gyerek is van, ezért olyan összetett problémával állunk szemben, amit lehetetlenség egyedül – szülőként, diákként, tanárként – megoldanunk.

Fontos, hogy ők maguk olyan napirendet alakítsanak ki, amelyben a tanulási idő védett. Ezt a kialakítást az iskola nem szabályozhatja, csak kérheti.”

Az előre egyeztetett napirend és annak betartása segíthet abban, hogy ne folyjon össze a munka, a tanulás és a szabadidő. A célunk az, hogy a bevezetett új oktatással ne forgassuk fel a családok életét. „Én visszajelzéseket is kérek, hogy az anyag, amit elküldtem, sok vagy kevés a gyerekeknek. A harmadikosoknak van olyan tantárgya, amiből minden nap este 7 óráig átküldjük a következő nap teendőit, amit ők elvégeznek és szüleik segítségével másnap este 7 óráig visszaküldenek. Lesz olyan is, amit hetente például videóhívással vagy fényképpel igazolnak.” A kicsiknek tetszik az új helyzet, kihívásnak látják – véli. „Visszajelzéseket adunk nekik különféle mosolygós fejekkel, pár dicsérő mondattal. Kiszámíthatóságra törekszünk az egyértelmű feladatokkal és a határidőkkel.

Kettős érzések
„A diákoknak sokkal önállóbban kell tanulniuk, be kell osztaniuk a saját idejüket. Ez most ugyan kényszerpálya, de jó dolgok is kisülhetnek belőle” – erősítette meg Győri Katalin, aki szintén a Baár–Madasban tanít. „Fontos segíteni a gyerekeket, de az azonnali kapcsolattartásnak is gátat kell szabni, mert egybefolyik oktatás és szabadidő. Az első hét jó volt arra is, hogy mindenki kitapogassa az egészséges határokat e tekintetben.” Szerinte legalább április végéig biztosan így fog folyni az oktatás, de felkészültek arra, hogy akár az egész tanévet így kell végigvinniük. „Fontos a gyerekek szinten tartása, a meglévő tudás fejlesztése, de a célunk nem a túlterhelés, hanem az, hogy érvényesen tudjuk befejezni a tanévet.”



A tanulás mellett a lelki támaszra is szüksége van a diákoknak, a végzősöknek különösen is, hiszen a tanév végén le kell tenniük az érettségit, ezen múlik a továbbtanulásuk is. Minden osztályfőnök a saját osztályát igyekszik erősítgetni, és ez össze is kovácsolja a csapatokat. Fontosnak tartják azt is, hogy az osztályok heti egyszer láthassák egymást képernyőn keresztül. „A konferenciabeszélgetésen, ahol mindenki mindenkit láthat, elmondom nekik a legfontosabb tudnivalókat. Megkértem az osztályomat, hogy erre az alkalomra mossanak hajat, öltözzenek fel.

Bár eddig a mobilmentes programok felé szerették volna terelni a diákokat, ennek most épp az ellenkezője zajlik. „Reméljük, annál nagyobb igény lesz majd később a személyes találkozásokra!”

Tapasztalatai szerint a gyerekek örülnek az otthoni szabadidőnek, a szülők pedig annak, hogy többet lehet együtt a család. „A diákok eleinte azzal viccelődtek, hogy hamarabb kitört a nyári szünet, de aztán azt kérdezték: fogunk reggel imádkozni?” Több gyerek tart attól, hogy ő vagy a családja is megbetegedhet.

Mindez akkor fordulhat súlyosabbra, ha egyes családok személyesen is érintettek lesznek a megbetegedésekben. Nagyon reméljük, hogy ez nem fog megtörténni.”