Alkalmas és látszólag alkalmatlan
Az igehirdetés nem csak a szószék sajátja, az egyházban minden helyzetben – alkalmas és látszólag alkalmatlan időben – igét hirdetünk – írja Steinbach József református püspök a Gyökössy Intézet 10 éves születésnapjára megjelent „Közelebb az emberekhez” című kötetben. A tanulmánykötet méltó módon összegzi az intézet évtizedes munkásságát és bepillantást enged az egyházban végzett pótolhatatlan munkába.

Megújult gondolkodással
A Gyökössy Intézet vezetője, munkatársai és tanítványai nem csupán hűek Gyökössy Endréhez és tanításához, de továbbviszik mindazt, amit Bandi bácsi, Isten öreg bojtárja elkezdett. Bízom abban, hogy a pasztorális lelkigondozásnak nem csupán helye van egyházunk szolgálatai között, de hatékony eszközként elősegíti a találkozásoktól elzárkózók megnyílását, hogy képesek legyenek megújult gondolkodással Istennek tetsző, boldog életet élni – ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe a Gyökössy Intézetről szóló kötetet Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója.

A Gyökössy Intézet a közelmúltban konferenciával is megünnepelte a jubileumot Budapesten, ahol a névadó Gyökössy Endréről is kérdeztük a résztvevőket.

Gyógyító kisugárzás
Karsay Eszter református lelkipásztor Gyökössy Endre közvetlen munkatársaként dolgozott, sőt már gyerekként is a szárnyai alatt nevelkedett.
– Bandi bácsi pozitív kisugárzású, sőt merem mondani, hogy megnyugtató, gyógyító kisugárzású ember volt – mondta a lelkésznő a Parókia portálnak. – Olyan lelki ember, aki foglalkozott az Igével, a másik emberrel, és önmagával is. Ezért is lehetett mindig személyes, amit mondott. Közvetlen, derűs, elfogadó, szelíd, mégis határozott ember volt. Fiatal lelkészként sokat tanultunk tőle, soha nem szégyellte a hibáit bevallani nekünk, derűsen, önironikusan beszélt hibáiról.  Annyira közel állt hozzánk, hogy ez szinte plusz tekintélyt adott neki.

Emberebb ember
Egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy érettebb személyiséget, emberebb embert kell kimunkálni magunkban. Annak idején tanultam egy másik lelkipásztortól, Farkas Józseftől is, mindketten nagyszerű emberek voltak, és ugyanaz a tartalom jelent meg munkásságukban. Gyökössy Endre ízig-vérig finom úriember volt, mindig tapintatosan beszélt. „Bocsássák meg a testvérek, ha most kicsit megbotránkoztatom önöket azzal, amit mondani fogok” – valahogy így fogalmazott. Farkas József éppen az ellentéte volt: vagány fenegyerek. Ugyanez a mondat úgy hangzott el tőle: „Testvérek, tessék megbotránkozni!” Élvezet összehasonlítani ezt a két nagyszerű embert ilyen szempontból is.

A Gyökössy Intézettel összefüggésben Karsay Eszter azt mondta: az intézet érdeme, hogy elindult egy pozitív folyamat, ami a lelkigondozásra fektet hangsúlyt. Ez gyakran feszültségekkel jár az egyházban, hiszen a pszichológia mint tudomány még mindig nem mindenki számára elfogadott. A mai napig is sokszor magyarázni kell, hogy mit jelent pontosan a lelkekkel való törődés, a lelkigondozás és a lelki vezetés.

A gyógyító erő
Németh Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem Pasztorálpszichológia és Valláslélektani tanszékének vezetője úgy nyilatkozott portálunknak, hogy a református oktatási intézmények közül a Károli-egyetem az egyetlen hely, ahol külön tanszéket hoztak létre a pasztorálpszichológiának.

– Az egyház életében jelentős helyet foglal el az odafordulás a lelki terhek alatt görnyedező emberekhez. A lelkigondozást igehirdetési feladatnak is tekintem. Egy lelkigondozó lélektanilag is jól felkészült, és isteni üzenetet közvetít. Az igazi gyógyító ereje nem annak van, hogy megértem a másikat, elfogadom, vagy együttérzek vele, hanem annak, hogy az Isten szól hozzá és elfogadta. A mi lelkingondozói kapcsolatunk talán már rég a múlté, de ha azt viszi magával, hogy Isten kapcsolatban marad vele, akkor megértette az Ige egyik legfontosabb üzenetét.

Névtelen adakozó
Tóth János, a Gyökössy Intézet vezetője a konferenciát követően elmondta: egy névtelen adakozónak köszönhetik a konferencia anyagi hátterét és a könyv kiadását. – A szentendrei gyülekezetből egy hölgy támogatta meg nagy összegű adományával a Gyökössy Intézetet, amelyből nemcsak a mostani konferencia és a jubileumi kötet születhetett meg, hanem kialakíthattuk az intézet új helyét is Budapest szívében. Hála és köszönet érte.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Tóth Jánosné