Immáron második számánál tart az Evangéliumi Fókusz – Teológia és Társadalom című teológiai és társadalomtudományi folyóirat, amely azt tűzte ki célul, hogy felekezettől függetlenül nyújtson evangéliumi tudásbázist és vitaplatformot mind a protestáns gyülekezetek tagjainak, mind a kutatásokban elmélyülni vágyó íróknak. Az évente kétszer megjelenő kiadvány idei első számában máshol megjelent tanulmányok magyar fordításai és eredeti írások egyaránt olvashatóak. Külön figyelmet érdemelnek ezek közül az engeszteléssel és a misszióval kapcsolatos szövegek, ezekből szemlézünk az alábbiakban.

„Az Evangéliumi Fókusz nevet azért választottuk, mert hisszük, hogy életünket, teológiánkat és a világról alkotott képünket egyedül Jézus Krisztus evangéliumának, örömüzenetének fényében tudjuk helyesen szemlélni” – írta Baji Péter főszerkesztő. „A folyóirat nevének második része, a Teológia és Társadalom arra utal, hogy szeretnénk lehetőséget adni olyan hívő szakembereknek is publikálásra, akik önállóan vagy teológusokkal összefogva társadalomtudományi közelítésű és módszertanú kutatást végeznek, de eredményeiket és kutatási vezérelveiket az evangéliumi hit fényében határozzák meg.”



Engesztelés
Franklin Johnson tanulmánya az engesztelés kétfajta értelmezését állítja szembe egymással: a helyettesítési tant és az erkölcsi befolyásról szóló nézetet. Az előbbi lényege, hogy Krisztus helyettes áldozatként, azaz a bűneinket elhordozva helyettünk halt meg a kereszten. Az utóbbi értelmezés szerint pedig Krisztus halálával demonstrálta Isten szeretetét, hogy az emberek szívét megolvassza, és arra indítsa őket, hogy megvallják bűneiket. Johnson egyértelműen az előbbi mellett foglal állást, de mindkét nézet ellenérveit részletesen ismerteti. Végül a helyettes engesztelés érvényessége mellett érvel.

Dyson Hague írása négy szempontból tárgyalja az engesztelés kérdését: a Szentírás alapján, illetve történeti, evangelikál-egyházi és gyakorlati szempontból. Az Ószövetség tanúságtételének az volt a célja, hogy megismertesse Isten népét az engesztelés nagy eszméjével, ugyanakkor felkészítse az eljövendőről szóló fenséges kijelentésre. „Az Újszövetség íróinak egybehangzó tanúsága szerint – mind az Apostolok Cselekedetei, mind az apostoli levelek szerint – Krisztus halála nem véletlenül történt, hanem Isten akarata szerint, saját elhatározásából, és a próféták előrejelzése szerint szenvedett. A halála pedig helyettesítő, áldozati, engesztelő, békességet szerző és megváltó halál volt” – írta. „Nem az engesztelés ébreszti fel a szeretetet: a szeretet az, ami nyújtja az engesztelést.”

Hague a téma történelmi aspektusait négy rövid szakaszban fejti ki: a kezdeti egyház, a középkori egyház, a reformátorok kora és a modern kor szemszögéből. „Ha megvizsgáljuk, hogy a vezető protestáns egyházak hitvallásai hogyan beszélnek a témáról, örömmel konstatálhatjuk, hogy a lényeget illetően egység van közöttük” – állapítja meg az evangelikál-egyházi megközelítés kapcsán; majd elhatárolódik a modern, nem fundamentalista értelmezésektől. Végül az engesztelés tényleges erejét vizsgálja meg a gyakorlatban, felsorolva számos példát és a megújult élet gyümölcseit.

Misszió
David Miller és Ron Anderson a gyülekezetplántálás és a hatékony tanítványképzés aktuális lehetőségeit vizsgálták meg írásukban. Tanulmányukat egy hosszas konzultációs sorozat alapozta meg, amelyből megállapították a közös célokat és kihívásokat. A fiatal nemzedék körében végzett tanítványképzést szerintük nehezíti, hogy a mai fiatalok nem kedvelik az úgynevezett „szervezett vallást”, viszont nyitottak Jézus felé, és könnyebben szólítják meg saját kortársaikat is. A megszólításukhoz először kapcsolatot kell kiépíteni velük, de előre el kell mondani nekik, hogy mi a missziónk.

Emellett ismernünk és követnünk kell a biblikus egyháztan alapjait: az Istenre figyelést, a tanítvánnyá válást, az együttérző közösséget, az egyetemes papságot és a missziót. Ahhoz, hogy hatással legyenek a világra, a keresztényeknek együtt kell működniük egymással, és erősítenünk kell Krisztus testének egységét – írják. Szerintük a hálózatok együttműködése szilárdíthatja meg ezt az egységet.  „Az egyház úgy jött létre, hogy Jézus tanítványai másokat is tanítványokká tettek. Továbbra is azért létezik, hogy még több ember váljék Jézus tanítványává. Ez az egyház elsődleges célja.”

Lovas András könyvajánlóval kapcsolódik a missziós témához, recenziója Timothy Keller: Gyülekezet a központban – Evangéliumi szolgálat a városban című művét ismerteti. „A magyar olvasónak különösen is fontos hangsúlyozni, hogy nem a legújabb amerikai sikerreceptet tartják a kezükben, hanem sok éves gyülekezetplántáló és városi szolgálatra történő misszióteológiai reflexiók kiérlelt gyümölcsét” – hívja fel a figyelmünket Lovas. A könyv a tanítás és a gyakorlat közötti köztes tér szemléletét emeli ki, amelyet három tengelyen keresztül mutat be.

Az első az Evangélium, amely a szabados relativizmus és a moralizáló törvényeskedés közötti harmadik út, és a Szentlélek általi megújulást hirdeti. A második a Város (vagy kultúra), amelynek a két szélsősége az alkalmazkodás teljes hiánya és a mindent elfogadó hozzáállás. Az evangéliumi keskeny út itt a gyakorlatias kontextualizálás. A harmadik a Mozgalom, amelyen a gyülekezetek szolgálati frontjait érti. Ezeket végigveszi, és gyakorlati tanácsokkal is szolgál. Lovas konklúziójában igen hasznos és releváns műként értékeli a könyvet, amely az eltérő magyar kontextusunk ellenére is kincsesbányánk lehet.

Kitekintések
Az Evangéliumi Fókusz a két fentebb ismertetett központi témái mellett egyéb írásokat is tartalmaz. Békefi Bálint tanulmánya Ézsaiás próféta könyvének történelmi hitelességét vizsgálja. Tony Watkins a Hogyan álljunk ki az igazságért az „álhírek” világában? című cikke a keresztény bizonyság lehetőségeit tekinti át a posztigazság társadalmában. A folyóirat a MoveIn missziós szervezetről és projektsorozatról is beszámol, hogy új, inspiráló ötleteket ajánljon a nagyvárosi missziókhoz. Nagy Gergely pedig Leonardo de Chirico: A Christian’s Pocket Guide to Mary: Mother of God? című könyvéről írt recenziót, a római katolicizmus protestáns megítélésének szemszögéből.


Az Evangéliumi Fókusz folyóirat 2019. évi 1. lapszáma letölthető elektronikus formában (pdf) egyben és tanulmányonként is innen.


Képek: Evangéliumi Fókusz; pexels.com