„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Az olvasás tétje
A Húsvét közelében. Magyar írók novellái böjttől pünkösdig címmel megjelent novelláskötet a párbeszéd lehetőségével gazdagíthatja ünnepi készülődésünket.
A Karácsony ideje, valamint a reformáció ötszázadik évfordulójára megjelent Ideje van az olvasásnak című novelláskötetek után Bölcsföldi András református lelkész, a budapesti teológia spirituálisa ezúttal a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó novellákat gyűjtött egy kötetbe. Karácsonyról sok ilyen válogatás létezik, a böjttől pünkösdig tartó időszakhoz kapcsolódó rövid prózaművek gyűjteménye azonban egyedülálló a maga nemében.
Erről is szó esett a kötet tegnap esti bemutatóján a budapesti Púder Bárszínházban, ahol Galsi Árpád, a kötetet gondozó Kálvin Kiadó vezetője köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, Jézus halála előtt megígérte tanítványainak, hogy békességet ad nekik, de nem úgy, ahogy a világ adja. Feltámadása után pedig első szava az volt a sötétben félve összegyűlő tanítványokhoz: Békesség nektek! „A kételkedő Tamásnak, a tagadó Péternek, a síró magdalai Máriának, a hűséges tanítványnak egyaránt békességet adott. Írók és olvasók szintén egyaránt lehetnek húsvéton innen és túl, közelebb vagy távolabb a feltámadottól. Mindannyiunknak azt kívánom, hogy az Ő minden értelmet felülhaladó békessége töltsön be bennünket, és áradjon ki erre a megváltásra váró világra.”
Hogyan olvassunk?
A Húsvét közelében című kötet tizenhat, magyar írók tollából származó novellát tartalmaz a böjthöz, a nagyhéthez – különösen nagypéntekhez –, húsvéthoz, áldozócsütörtökhöz és pünkösdhöz kapcsolódóan. Tetszés szerinti sorrendben és lineárisan is olvashatjuk a novellákat. Bölcsföldi András, a kötet szerkesztője elmondta: a szövegek sorrendiségében a tudatos építkezés is megmutatkozik. A novellák között vannak evangéliumi parafrázisok és olyanok is, amelyeknek nem az ünnep a témája, de mélyen kapcsolódnak annak szimbolikájához.
Különösen az ilyen művek befogadásához szükséges némi nyitottság – tette hozzá. „Ha egy-egy kifejezés nem illik saját gondolatvilágunkba, ne zárkózzunk el előle. Irodalom épp akkor születik, amikor egy szerző valamit máshogy láttat, saját szándékai szerint. Legyünk inkább párbeszédben a mű gondolatiságával, hiszen gazdagíthatja a miénket.” – „Engedjük meg magunknak az egyet nem értést, a megbotránkoztató gondolatokat is” – utalt vissza Bagdán Zsuzsanna újságíró a szerkesztői előszó ajánlatára. „Az olvasásnak ezúttal az is a tétje, hogy hogy látom én a Krisztus-eseményt most, amikor háború dúl körülöttünk” – fűzte hozzá a kötet szerkesztője.
Kortárs és klasszikus
Bölcsföldi András elárulta: szereti a novellát mint irodalmi műfajt, évente elolvassa az újonnan írt kortárs kisprózák legjobbjait összegyűjtő köteteket: a Körképet, a Magyar Napló válogatását és persze, egyes szerzők új írásait is. Gyakran tart felolvasásokat egyetemi, gyülekezeti és baráti körben vagy fesztiválokon is. Amikor az ünnepekhez kapcsolódó novellagyűjteményről gondolkodott, olvasmányélményei mellett saját kutatásaira és az olvasóközösség ajánlataira is hagyatkozott – árulta el.
A gyűjteményben a járvány alatti olvasmányélményei közül is bekerült néhány. Köztük Demeter-Adél Hajnalka 2020-as novellája, a Falun szép a természet, vagy Koósa Mária Kalocsai passió című írása, amelynek börtönben játszódó cselekményének alaphelyzete, hogy a fogvatartottak a húsvéti passiójátékra készülnek. Klasszikus, nagy írók kevésbé ismert novellái is szerepelnek a kötetben. Többek között Móra Ferenc Út a hajnalba című novellája, amely Bagdán Zsuzsanna szerint megválaszolja a szintén klasszikusnak számító kérdést: tud-e Isten olyan követ teremteni, amelyet nem tud felemelni. „Tud, az ember szabad akaratát” – utalt a műre.
Bölcsföldi András szerint a mai, kortárs szerzők is válhatnak később klasszikussá, mint ahogy a klasszikusok sem feltétlenül arattak zajos sikert saját korukban. Bagdán Zsuzsanna szerint a kötetbe válogatott művek közismert, nagy szerzői óvatosabban nyúlnak a húsvéti tematikához, míg a kortárs szerzőkben sokkal inkább érzékelhető a vibráló fájdalom. Bölcsföldi András szerint a nagypéntek fájdalmát könnyebb szavakba önteni, mint a húsvét örömét.
„Van mibe kapaszkodnunk”
Ez utóbbit kísérelte meg Dezső Anna Húsvét című novellájában, amelynek főhőse az ünnepre készülődve felidézi gyermekkori emlékét, amikor egy erdőben elveszett, majd mégis hazatalált. Egy édesapjával közös, korábbi emléke mutatja meg neki a sűrűből kivezető utat: egy elfelezett tojás, amely mindig hazavezet. A húsvéti szokásról és a megtörtént esetről kedves tanítónőjétől hallott, akitől olvasni is megtanult, majd az íráshoz is korán kedvet kapott – számolt be érdeklődésünkre a könyvbemutatón is részt vevő szerző. Mint mondta, megtiszteltetés számára, hogy a kötetben szereplő novellák között helyet kapott az övé is, melynek valódi kapcsolatát az ünnepkörrel annak mélyebb jelentésrétege adja: „Ha el is veszünk, mindig van mibe kapaszkodnunk, ha valaki szeret minket.”
A feltámadás öröme leírhatatlan
Ezt a karácsonyhoz kapcsolódó novellák szinte maguktól értetődően kifejezik, egy húsvéti novelláskötettel kapcsolatban azonban nehezebb elvárásokat megfogalmazni – vélekedett Bagdán Zsuzsanna. Bölcsföldi András szerint is könnyebb vásznon vagy mozgóképen érzékeltetni Krisztus szenvedését, mint szavakkal leírni azt, a feltámadás örömét a szöveg pedig már végképp csak bravúrral adhatja vissza: erre nincsenek fogalmaink.
A természet mesél
A húsvéti ünnepkörhöz köthető novellák visszatérő eleme, ahogy a megváltás folyamata a természetben kiábrázolódik: „a böjtben még fagy, nincsenek az életnek látható jelei, színtelen a világ. A halálra emlékeztető hamvazószerdával kezdetét veszi egy folyamat éppen akkor, amikor elkezdenek kibújni a kemény földből az első virágok. Húsvétra megéled a természet: elindul a keringés, kipattannak a rügyek, a fák virágaiban ott a gyümölcs ígérete, zsonganak a méhek, a bogarak. Az ember hitéletében is végbemehet ez a folyamat” – összegezte a kötet szerkesztője.
A beszélgetést Fodor Tifani Csenge fuvolajátéka követte, majd Galkó Balázs színművész Lázár Ervin Tűz című novelláját olvasta fel. Az ünnepre készülve mi magunk is naponta vagy akár lassabban haladva is el- és felolvashatunk egy-egy művet. Gondolkodhatunk róla egyedül, beszélgethetünk róla a családunkban, baráti vagy gyülekezeti körben. A kötet kiválóan alkalmas ifjúsági, hittan- és osztályfőnöki órák beszélgetéseinek megalapozásához is.
A Húsvét közelében. Magyar írók novellái böjttől pünkösdig című novellagyűjtemény megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban is (1092 Bp., Ráday utca 3).
A novellák szerzői:
Ady Endre, Demeter Adél-Hajnalka, Dezső Anna, Fekete István, Karinthy Frigyes, Koósa Mária, Krúdy Gyula, Lázár Ervin, Makkai Sándor, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Pálinkás Mihály, Szabó Dezső, Szép Ernő, Tóth-Máthé Miklós, Visky András.
Képek: Füle Tamás