Jubileumra készülnek
Éppen kilencven esztendővel ezelőtt, 1926-ban indult meg holland támogatással a református elemi oktatás a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájában. Az intézmény ebben a tanévben jubileumi rendezvénysorozattal emlékezik meg a fennállása óta eltelt csaknem száz esztendőről. Teljes projekthetet szentelnek a jubileum megünneplésének, ahol a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a holland hagyományok ápolására – mondta érdeklődésünkre Filep Zoltán kollégiumigazgató.
„Öregdiák-találkozót is szervezünk, amelyre a világháború előtt végzett valamikori juliannásokat is várjuk, és olyan előadói estet is, ahol a korábban itt végzett előadóművészek lépnek majd fel.” De nemcsak a múlt eredményei adnak okot az örömre, hanem a jelen is, hiszen ahogy az intézményvezető elmondta, a fővárosi tendenciához képest kiemelkedő az a bizalom, amelyet a szülők hosszú távon vetnek az iskolába. „Nagy örömünkre az induló ötödik évfolyam létszáma megegyezik a tavalyi tanév negyedik évfolyamosainak létszámával, ez azt mutatja, hogy a szülők nem viszik el nyolcosztályos gimnáziumokba a gyermekeiket.” Az intézményvezető szerint ennek az az oka, hogy a Juliannában sok energiát fektetnek a felső tagozatos szakmai munka  megerősítésébe. Nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra is, csoportbontásban tanítják egyebek közt a matematikát és az angol nyelvet. A hasonló képességű gyerekeket így saját szintjüknek megfelelően fejlesztik. A juliannás diákok évről évre egyre jobb eredményeket érnek el a felvételi pontszámok összegyűjtésében. A siker titka a szakmaiság mellett a jó légkör Filep Zoltán szerint. „Amire nagyon büszkék vagyunk, az a tantestület. Nagyon jó a közösség a tanári karban, és mintaértékű a fenntartó fasori református gyülekezettel való kapcsolat és közös gondolkodás is, amelynek az áldásait az egész iskola érzi.” A kollégiumigazgató büszkén tett említést az óvoda és az iskola nemrégiben megjelent első közös kiadványáról, a Jellemábécéről, melyet iskoláknak és családoknak is ajánlanak különösen reggeli áhítatok megtartásához.
Felszabaduló tehetségek
Infrastrukturális és szakmai megújulásról beszélt portálunknak Vuityné Sárándi Klára, a lovasberényi Reményik Sándor Református Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.
Mint mondta, az elmúlt időszakban az iskola tetőterét beépítették, így az idei tanévre három nagy tanteremmel és a képzőművészeti oktatáshoz szükséges négy egyéni foglalkoztató teremmel bővült az épület. Az önkormányzat egy száz-százötven fő befogadására alkalmas étkezőt és tároló konyhát is építtetett. A legkisebbeket is gyönyörű környezetbe várják, hiszen idén ősszel elindul az első, összevont csoportjával az óvodai nevelés is. Emellett a szakmai megújítás folyamata is tart: első osztálytól felmenő rendszerben kicsit módosul az oktási-nevelési munka – árulta el az intézményvezető. „Megpróbálunk a kor és a mai gyerekek megváltozott igényeihez igazodni: projektoktatást vezetünk be, szeretnénk többet tevékenykedtetni a gyerekeket, és az első osztályt is szeretnénk a korábbi óvodai napirendre, ismeretanyagra építeni – természetesen a köznevelési törvényt és a helyi tantervek tananyagát is figyelembe véve újítunk.”
Arra a kérdésre, hogy miért vágtak bele a fejlesztésbe, az igazgató azt monda: „A mi körzetünkben Lovasberény az egyetlen iskola, a környező településekről ide járnak a gyerekek. Nincs lehetőségünk arra, hogy megválogassuk a diákjainkat, így az országos átlag jellemzi a tanulói bázisunkat. Elég sok sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő diákunk van. A tehetséges tanulókat a régi pedagógiai módszerekkel nehezen lehetett fejleszteni. Ezért a pedagógusokkal szakmai önfejlesztésbe kezdtünk, készítettünk egy problémaazonosítást az iskolánkra, megvizsgáltuk, mi okozhatja, hogy az eredményeink elmaradnak és a tanárok sem élik meg mindig sikerélményként a munkájukat.

Innen kezdtük el az építkezést, amihez ki-ki hozzátette, amit tudott. Ösztönzött minket egy korábbi átalakítás sikere is, hiszen 2013-tól alapfokú művészetoktatási intézmény is lettünk. Látjuk, hogy igenis, lehet jól csinálni. A művészetben nagyot alakító, másban kevésbé tehetséges gyerekek olyan szinten bontakoztak ki, hogy az a tanulásban is eredményeket hozott. Fontosnak tartjuk ugyanis a gyerekek pozitív megerősítését, a személyre szabott oktatást, annak figyelembe vételét, hogy ki miben tehetséges” – zárta gondolatait.

Új épület, javuló oktatás
Lebontották az általános iskola épületét, újat húznak fel a helyére – mondta Szolnoki Attila, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Tavaly számoltunk be arról, hogy átadták a gimnázium új épületszárnyát. Az 1964-ben épült iskolaszárny felújítása ugyanis többe került volna, mint az újjáépítés, ugyanez a helyzet az általános iskola épületével is. „2000-ben indult az általános iskolánk, mivel a diákotthonunk megszűnt. Egyre több diák bejárós lett, elfogytak a kollégisták, azóta adott otthont az épület iskolának. Az azonban kollégiumnak épült, nem teljesen szolgálta ki az általános iskola igényeit. Az épületet már elbontották, készülnek a kivitelezési tervek és aztán megkezdődik az építkezés. Várhatóan a következő tanévet már abban kezdhetjük.”
Addig is összébb húzódnak az osztályok, és az önkormányzat segítségével négy tanterem rendelkezésre áll a régi iskolaépületben, amelyet korábban újítottak fel. Korábban is ezt használták a baksaysok átmenetileg. „Szegény alsósok már rutinosan költöztek oda.” A tavaly átadott épületet ettől a tanévtől fogják teljesen elfoglalni a diákok. Elsősorban a természettudományos oktatást szeretnék erősíteni, így fizika, kémia és biológia szaktantermek nyíltak benne számos előadóterem mellett. Nyáron egy alsósoknak szóló meglepetéstábort is szerveztek, a víz, a levegő és a mese napján élményszerűen vitték közelebb a természettudományokat a gyerekekhez: a napközis táborban fizikai és biológiai kísérleteket végeztek.

Kunszentmiklóson is készülnek a reformáció ötszázadik évfordulójára, idén hatodik alkalommal rendezik meg a Bocskai-vetélkedőt, amelynek vándordíjáért minden évben az osztályok mérkőznek meg egymással. A Bocskai-szablyát idén a reformációhoz köthető versenyen nyerheti el a legjobb csapat.
Összefogás a családokért
Szolnoki Attila elmondta, igazgatóként második tanévét kezdi meg, az egyik legfontosabb célnak a beiskolázási stratégia átgondolását tartja, hogy minél több tehetséges gyermek számára vonzó lehessen az intézmény. „Nemcsak iskolaként működünk, hanem missziót vállaltunk. Szeretnénk hirdetni az evangéliumot a környék diákjai és szüleik körében. Számomra a tudás átadása mellett ez a legfontosabb.” Az igazgató hozzátette: értékként kezelik a családi életet, ezért havi rendszerességgel szülőket és tanítókat, tanárokat hívnak meg egy körbe. „Ilyenkor gyermekneveléssel kapcsolatban hallgathatnak meg előadásokat szaktanácsadóktól, pszichológusoktól. Ezzel is szeretnénk éreztetni a szülőkkel, hogy fontosak nekünk. Minden második hónapban családi kört szervezünk, ahol szülők és pedagógusok beszélgetnek a gyermeknevelésről.”

Szeretetteljes munkahelyi légkör
A számos önkéntes vállalás mellett a nagyobb elvárásoknak is meg kell felelnie a pedagógusoknak. Az életpályamodell és a minősítési rendszer bevezetésével a dokumentáció jelentősen megnövekedett, és a változó törvényi elvárások követésével is gyarapodott a papírmunka. A budafoki Halacska Református Óvoda vezetőségének is meg kell fogalmaznia azt az új szabályzatot, amely a pedagógiai munkát segítő pedagógusok belső értékelését rögzíti. „Tovább kell fejlesztenünk az önértékelést, amely megelőzi a tanfelügyeletet. A pedagógusok munkájára nézve már kidolgoztuk tavaly a szabályzatot és az elvárásokat, most az intézményre és a vezetőségre kell az elvárásokat megfogalmaznunk” – magyarázta Vágvölgyi Erzsébet Ildikó óvodavezető. Mint mondta, az intézmény elsődleges célja, hogy a szülőkhöz és az alkalmazottakhoz egyaránt eljuttassák Jézus Krisztus evangéliumát. „Nagyon fontos számunkra a keresztyén nevelés, és azt szeretnénk, ha a nálunk folyó munka példa lehetne a partnerek, a szülők, a gyerekek és a kollégák számára is.” A szakmai színvonal pedig rendkívül fontos, hiszen az iskolára készíti fel a gyerekeket az óvoda. Az óvoda vezetését idén tavasszal átvevő pedagógus tanfelügyelőként és minősítőként is részt vesz más köznevelési intézmények munkájában, az általa vezetett Halacska óvodáról azt vallja: a szakmai szempontok mellett az összefogás teszi azzá, ami. A sikeres fejlesztéshez ugyanis szerinte elengedhetetlen a meghitt, nyugodt légkör a nevelőtestületben. „Bensőségesség, irgalmas légkör nélkül sokkal nehezebb együtt dolgozni, több a konfliktus, a békétlenség, amit a gyerekek is megéreznek” – fogalmazott. „A kollégák egymáshoz való viszonya sok mindent meghatároz. Mi imádkozunk egymásért, összekapaszkodunk a bajban. Súlyos beteg kolléganőnk néhány hónappal ezelőtt életveszélyes állapotban volt, látogattuk, imádkoztunk érte, támogattuk, ahogy tudtuk. Csoda volt átélnünk, hogy az Úr átsegítette ezen a mélyponton, meggyógyult, és most itt van közöttünk, dolgozik. Ezt a bizalmat és összefogást a szülők és a gyerekek felé is szeretnénk gyakorolni, és az elmúlt időszakban ők is látták, mekkora ereje van mindennek. Ha szeretetteljes a légkör, a munkatársak szeretnek bejárni dolgozni, és ha örömmel jönnek, a feladatukat is sokkal jobban ellátják.”