Lélektől lélekig – ez a címe a Kossuth Rádió műsorának, amelyben Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspök és korábbi zsinati lelkészi elnök megosztja aktuális gondolatait a hallgatósággal, hol az ünnepekhez, hol a mindennapokhoz, hol az aktualitásokhoz kapcsolódóan, de mindig a Szentírásban leírtakból kiindulva.

Fordítva mondom – ez pedig annak a könyvnek a címe, amely a fenti műsorban elhangzottak leírt és szerkesztett változatából állt össze: Bogárdi Szabó István elmúlt tizenöt évének egyik gyümölcse. A könyvet lánya, Bogárdi Szabó Eszter illusztrálta, Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság korábbi perjele írt hozzá előszót, megjelenését pedig a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatta. Három részből épül fel: egyik része egy teljes egyházi év ünnepkörét írja le, a másik igei tanításokat, a harmadik pedig társadalmi reflexiókat tartalmaz. A kötet címe nem azt jelenti, hogy a szerző a dolgok fonákjáról beszél benne, sokkal inkább annak a reményében született, hogy mindaz, ami belekerült, valójában mindennek a színe egy fonák világban.

Háború és béke – e két téma köré épült fel az a beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató, amelyet a budapesti Ráday Ház dísztermében tartottak a mű megjelenése alkalmából 2023. december 8-án, pénteken. A rendezvényen persze nemcsak háborúról és békéről esett szó, hanem fonák világunkról és a Lélek rendjéről is.



Amit ki kell mondani
A könyvbemutatón Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondott köszöntőt. Az egyházvezető kifejtette: őt és Bogárdi Szabó Istvánt több évtizedes, diákkoruk óta tartó barátság köti össze. „Írásban és szóban elkövetett munkássága az életem része. Nagy tanulságul szolgál számomra, hogy mindig arra koncentrál, amit mondani kell. Ez manapság egyre kevésbé triviális, hiszen a népszerűséget hajszolók a »hogyan« kérdésére koncentrálnak. A »mit«, az silányul, felvizeződik, rugalmassá lesz. Dietrich Bonhoeffer egyik fontos mondata szerint az egyházban akkor kezdődik el a romlás, amikor nem azt kérdezik, hogy mit mondjunk, hanem azt, hogy hogyan” – fogalmazott Balog Zoltán.

Ennek kapcsán kifejtette: elődje és barátja sosem áldozza fel a „mit” kérdését a „hogyanért”. Ez a „mit” Bonhoeffer szerint pedig nem más, mint hogy kicsoda számunkra Jézus Krisztus. „Én néha szeretek arra is gondolni, hogy »hogyan« mondjam, és e kísértéssel szemben segítséget szoktam kapni Szabó püspök úrtól. A »hogyanra« koncentrálás az adott helyzetben kellemes lehet, de aki a »mit« kérdésére koncentrál, az maradandót fog írni.” Hozzátette: a rádióműsorok és a könyvben megjelent írások is arról tanúskodnak, hogy stílus, nyelvi igényesség és kreativitás terén Bogárdi Szabó István odafigyel a „hogyanra” is. „Ezek az írások arról szólnak, hogy azt, amit ki kell mondani, ő kimondja és megajándékoz bennünket ezzel” – hangzott el a püspök köszöntőjében.



Az elvesztett rend
A könyvbemutatón tartott beszélgetésen Fekete Zsuzsa újságíró, a kötet szerkesztője Bogárdi Szabó Istvánt és Korzenszky Richárd atyát kérdezte háborúról és békéről. „Amióta világ a világ, azóta fenyeget a háború” – szögezte le a bencés szerzetes, aki szerint a háborúság a bűneset óta együtt jár az emberi természettel. „Isten kozmoszt teremtett a káoszból, és feladattal helyezte bele az embert: hogy művelje a világot. Az ember bűne, hogy kiszakad ebből a rendből.” Azóta az ember szívében mindig ott van a háború veszélye, amíg nem hajlandó arra, hogy elfogadja a rendet, a rendben a különbözőséget, és amíg azt hiszi, hogy ő az ura mindennek. „Minden háború az ember szívében kezdődik, de minden béke is.”

„Pál apostol a Korinthusiakhoz írt második levelében azt mondja, hogy Isten Krisztusban megbékítette magát a világgal, ezért azt kéri, hogy béküljünk meg Istennel” – tette hozzá Bogárdi Szabó István, aki szerint nem a háború a rendkívüli az emberi történelemben, hanem a béke, amely igazi isteni beavatkozás. „Van abban valami csodálatos, hogy Krisztus születésének éjjelén azt éneklik az angyalok, hogy »békesség az embereknek«. Krisztus feltámadása után pedig azzal köszöntik a gyászba belefeledkezett tanítványokat, hogy »béke veletek«. Krisztus születésétől feltámadásáig a béke üzenetét hirdetik.” Ennek ellenére a békétlenség még minket, keresztyéneket is kezdetek óta kísér.



Korzenszky Richárd Szent Ágostonra hivatkozva kifejtette: az elveszett Paradicsom rendjét keressük egész életünkben. Ez a rend iránti vágy jelenik meg a szerzetesi regulákban is. Szent Benedek regulájának például központi gondolata, hogy „keresd a békét és járj utána”. A regula azt mondja ki, hogy legyen meg mindennek a rendje, és ez a rend egymás elfogadásáról szól.

Fekete Zsuzsa kérdésére válaszolva az atya kifejtette: nem az anyagi jóllét és a vagyoni egyenlőség a háború valódi oka. „Hogyha egyenlősdit akarunk a világban, akkor nagy baj van. Ha ki akarom sajátítani az anyagi javakat, akkor ebben a zárt rendszerben, ahol élünk, csak úgy lehet valaki gazdagabb, ha másvalaki szegényebbé válik.”



A béke felé nem úgy nyílik meg az út, hogy összegyűjtjük a világ minden javát, hogy azt az erre kiválasztott bölcsen szétossza – értett egyet Bogárdi Szabó István is. „Ettől nem csökken az emberi vágy, hanem érdekes módon még agresszívebben jelentkezik” – fogalmazott, azt is hozzátéve, hogy ez a jogok kiegyenlítése kapcsán se működik. „Jézus a szegényeket mondja boldognak, azokat is, akik a lelkiek miatt választják a szegénységet.”

A háborútól való félelem kapcsán a korábbi püspök arra emlékeztette hallgatóságát, hogy a Biblia realista könyv, de nem kétségbe akar minket ejteni. „A média másfél éve minden reggel a harmadik világháborúval ijesztget minket, de ez felelőtlenség.” Szerinte addig, amíg az ember kificamodott életet él, nem tud a maga rendelt helyére kerülni. „Mindig a másikat okoljuk, mindig a másik fölé akarunk kerekedni. Nagy baj van az emberrel.”



A békét szolgálni
A békesség feladat – szögezte le Korzenszky Richárd, aki szerint nincs hiteles kereszténység a béke hirdetése nélkül, de szolidaritás és egymás különbözőségének elfogadása nélkül se. „Ha nem fogadom el a valóságot, amely tőlem függetlenül létezik, nem lesz béke. Nem lehet leszavazni a valóságot, az Isten teremtette rendet, mert ez szükségképpen békétlenséghez vezet” – mondta. „Ha elfogadom a Lélek rendjét, akkor van esélyem visszatagolódni a teremtett rendbe, mert Jézus Krisztus ezt kínálja föl nekünk. Be kell fogadni a krisztusi üzenetet, meg kell térni, és így jelen lenni a társadalmunkban; nem kivonulva, nem alkalmazkodva, hanem kontrasztot felmutatva, prófétai szót hirdetve, az igazságot kimondva. Ezzel nem békétlenséget kell szítani, hanem a békét szolgálni.”

De mit tehetünk mi a békéért? – kérdezte Fekete Zsuzsa. „Ha Jézus azt mondja, hogy boldogak a békességre igyekvők, akkor legelsősorban a béke áldásáért való imádkozás az első, amit tehetünk” – válaszolta Bogárdi Szabó István. De apostoli parancs minden nap imádkozni a hatalmasokért, fejedelmekért, urakért is, hogy békénk legyen. „Lássák rajtad, hogy reggel is és este is van közbenjárásod, hogy Isten békét teremtsen” – fogalmazott a korábbi püspök, leszögezve: csak az Úr nagy kegyelme, hogy nincs még végünk.



„Jézus nemcsak azt mondja, hogy »békesség veletek«, hanem azt is hozzáfűzi, hogy »ne féljetek«” – emelte ki Korzenszky Richárd. „Fontos, hogy tartsuk az emberekben a lelket, és ne csak arra biztassuk őket, hogy teremtsenek rendet magukban és maguk körül, hanem arra is, hogy merjék rábízni magunkat Istenre. Ne féljünk és ne keltsünk pánikot! Öltsük magunkra a hit pajzsát!”


Bogárdi Szabó István Fordítva mondom című könyve már megvásárolható a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 28.).


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás