Prológus
(Éjszakázni készül a nyáj. A közös éneklést a Nagy Pásztor szép furulyázása vezeti be, utána bekapcsolódik az egész nyáj finom ütőhangszerekkel, csengettyűkkel, pengetősökkel.)

Éji órán
(Zene: Zágoni Juti)

Üdvözlégy bűvös éjszaka,
Te csillagfényes áradás!
Hullámzó álom tengere:
Az eltűnésre ráadás,
A eltűnésre ráadás.

Köszöntünk csöndes ragyogás,
Vándort vigyázó holdkaréj!
Virrasztó, hűvös tekintet:
Miattad otthonos az éj,
Miattad otthonos az éj.

Szél ébredez! A vér szaga
Oson - egy halálos menyét!
Ezüst palást öltözteti
A mennyig érő jegenyét,
A mennyig érő jegenyét.

Formára forma, csöndre csönd!
Száraz mederben mennyi árny!
Ne hagyj hiába eltűnni,
Érints meg, ébressz, angyalszárny!
Érints meg, ébressz, angyalszárny!

(alkalmazkodó ritmusban)



Első jelenet

(A nyáj leül vagy leheveredik, fekhelyet készít magának stb. Van, aki olvasólámpát gyújt, olvasni kezd. A kellékek iszákokból kerülnek elő.)

NAGY PÁSZTOR Szívből jött, szép volt. Olyan szép, mint felettünk az ég.
KIS PÁSZTOR Akkor miért hagytuk abba, Nagy Pásztor? Miért kell abbahagyni azt, ami szép?
NAGY PÁSZTOR Nagyot kérdeztél, bojtárom, nem tudom a választ. Abba kell hagyni, le kell feküdni, eddig tartott a nap. A csend is szép, nem? Hallgasd csak a csendet!
KIS PÁSZTOR hallgatja. Majd egy kicsit lefitymálóan sorolja. Tücskök zsinatolnak, uhuk és kuvikok kiáltoznak egymásnak, rekedt békák brekegnek, éhes csörgőkígyó sziszeg és rázza megállás nélkül a csörgőjét... Oroszlán! Ha! Felüvöltött egy vadászni induló oroszlán... Hogy korog a gyomra, hallod? Fél, odahúzódik a Nagy Pásztorhoz. Erre gondoltál? A félelemre?
NAGY PÁSZTOR hallgatja a csendet. Erre is, Kis Pásztor. A félelemre is. Csend.
KIS PÁSZTOR Mi a csend, Nagy Pásztor?
NAGY PÁSZTOR Nagyot kérdeztél, bojtárom, nem tudom a választ. Szünet. Hallgasd inkább... Hallgasd sokáig, amíg belefeledkezel, és megtudod. Nem hallod?
KIS PÁSZTOR De, de... Hallom... Nem, nem... Nem hallom... Mit?
NAGY PÁSZTOR Szél zenél a füveken, megrezegteti a száraz bokrokat... Most! Most figyelj...!
KIS PÁSZTOR Figyelek, figyelek, figyelek, figyelek... Nem hagyja abba.
NAGY PÁSZTOR Csend!
KIS PÁSZTOR Ezer bocsánat!
NAGY PÁSZTOR Bőven elég egy is, egy igazi... Fölfelé figyel. Zene indul. Angyalszárnyak hangját hallani. Angyalszárnyak suhognak felettünk... Istenem... A betlehemi ég...! Ez a legszebb ég az egész tartományban, Kis Pásztor. Sőt, a világkerekségen... Mintha nem is igazi csillagok volnának rajta, hanem gyertyák, nézd csak, gyertyák... Olyan lassan ragyognak fel, mintha egyenként gyújtanák meg őket az angyalok... És különböző színű lánggal égnek, látod? Még a lobogást is hallani... Ha! Csöndes elragadtatással. A betlehemi ég a legszebb...! Zene ki. KIS PÁSZTOR nem nagyon érti. A legszebb, azt mondod...?
NAGY PÁSZTOR Bizony, bojtárom, bizony. Szünet. Meg sem kérdezed, hogy miért?
KIS PÁSZTOR Nem. Enyhe gúnnyal. „Nagyot kérdeztél, bojtárom, nem tudom a választ" - ezt fogod válaszolni.
NAGY PÁSZTOR Márpedig most tudnám a választ... Ha megkérdeznél... Na?
KIS PÁSZTOR legyint. Jó, kérdezek. Miért ez a legszebb ég a tartományban, sőt, az egész világkerekségen, Nagy Pásztor?
NAGY PÁSZTOR Mert itt fog megszületni a Messiás, Kis Pásztor. Itt, ezen a helyen jön világra Jézus. Gondolj bele, Kis Pásztor. Így szólnak a jövendölések... Betlehemben... A békesség fejedelme... Akire évszázadok óta várunk...
KIS PÁSZTOR ismét hallja az oroszlánt, a csörgőkígyót stb., odabújik a Nagy Pásztorhoz. Csak születne már meg...
NAGY PÁSZTOR Csak születne meg, én is ezt kívánom, bojtárom. Kilép a helyzetből. Na jó, feküdjünk le. Szólj a kutyáknak, tereljék össze a nyájat... Elfáradtam... És holnap ne feledkezzünk meg Bariról, már reggel be kell vinnem a városba. Hosszan nézik Barit. A legszebb bárányunk... Egy kicsit sajnálom, nagyon a szívemhez nőtt... Egy esztendős, tökéletesen ép... Pontosan olyan, amit Mózes törvénye előír... Gyönyörű... És a többiek is! Soha ilyen szép nyájam nem volt... De hát, amit megígértem, megígértem. Majd ez is másképp lesz, ha eljön a Messiás... Akkor majd nem áldozunk több bárányt...
KIS PÁSZTOR Már hajnalban elrekesztem, Nagy Pásztor, ne lássák a többiek... A kutyákhoz. Takarodó...! Komondor! Puli! Indulás, tereljétek össze a nyájat. Lefekvés! Elalvásig hallgatni a csöndet - kötelező! És hosszan nézni az eget...! Értettük?! Nem csak úgy ám, pislogni fölfelé: belefeledkezni... Értettük!? Be-le-fe-led-kez-ni!
BÁRÁNYOK Be, be, be, be, be...

Második jelenet
(A pásztorok lefekszenek, a kutyák ellenőrzik a nyájat.)

KOMONDOR Lefekvés, lefekvés! Tessék, nincs kivétel! Juhok, bárányok, kosok, százszorszépek és nagyokosok: aludni!
PULI Elég volt! Egész nap loholtunk, terelgettünk, farkast és oroszlánt lestünk! Mi is fáradtak vagyunk.
KOMONDOR De még mennyire! Mi helyettetek is bátrak vagyunk, barátocskáim!
PULI Bátrak, gyorsak, szemfülesek. Hősök, ha kell, gyapjasok!
BARI BEN BÁRÁNY el akarna somfordálni a nyájból.
KOMONDOR Hohó, Bari! Barikám! Te sem vagy kivétel, remélem, tudod. Hova-hova...?
BARI BEN BÁRÁNY Gondoltam...
PULI Ne gondolj semmit, Bari ben Bárány! Így jobb neked is, nekünk is! Lefekvés, punktum.
BARI BEN BÁRÁNY Én csak arra gondoltam...
KOMONDOR Na tessék: arra gondolt! Micsoda újmódi szokás ez: gondolkodni...? Tudja ezt a Nagy Pásztor?
PULI Na és a Kis Pásztor?
KOMONDOR Tudja ezt a Fő Pásztor? Van valaki, aki gondolkodik a nyájban... Hallatlan! Érthetetlen! Felfoghatatlan! Botrány! Feküdj le, míg szépen vagy.
PULI Komondorhoz, közben a többiek készülődnek. Képzeld, főnököm, vannak, akik még az olvasólámpájukat is magukkal cipelik, hogy elalvás előtt olvashassanak is.
KOMONDOR Szörnyű, gyapjasok, szörnyű. Nem tudok hova lenni a meglepetéstől. Utálkozva. Olvasni: pfuj! Okosabbnak gondoltalak benneteket. A gyapjútokra van szükség, a tejre meg a sajtra, nem az eszetekre...
PULI Száz szónak is egy a vége, százszorszépek. Leoltani a lámpákat!
KOMONDOR Leoltottátok?
BÁRÁNYOK Le, le, le...
PULI Becsukni a szemeket!
KOMONDOR Becsuktátok?
BÁRÁNYOK Be, be, be...
PULI Kikergetni a gondolatokat a kemény kobakokból!
KOMONDOR Kikergettétek?
BÁRÁNYOK Be, be, be...
PULI megnyugodva. Na végre, elaludtak.
KOMONDOR Akkor alszom én is.
PULI Én is.

Harmadik jelenet

BARI BEN BÁRÁNY megnézi, hogy mindenki elaludt-e. Csendesen odamegy Bence ben Juhhoz, felébreszti. Bence, barátom... Alszol...?
BENCE BEN JUH mint aki le akarja rázni. Alszom... alszom-alszom...
BARI BEN BÁRÁNY Nem alszol...
BENCE BEN JUH Persze, hogy nem alszom. Lehet tőled aludni? Mit akarsz?
BARI BEN BÁRÁNY Tudod, azon gondolkodom...
BENCE BEN JUH Ne haragudj, Bari, nem tudnád holnapra halasztani a gondolataidat?
BARI BEN BÁRÁNY Hát ez az, nem bírom elhessegetni őket. Megpróbáltam, nem megy.
BENCE BEN JUH Elmondtad az esti imát?
BARI BEN BÁRÁNY El, nem is egyszer.
BENCE BEN JUH Őszintén?
BARI BEN BÁRÁNY meggyőződéssel. Őszintén. És mégis, mégis, mégis...
BENCE BEN JUH Mégis mi? Félsz?
BARI BEN BÁRÁNY Azt hiszem, igen... Kicsit... Kicsit nagyon... Nagyon-nagyon...
BENCE BEN JUH Mitől?
BARI BEN BÁRÁNY Nem tudod véletlenül, mikor jön el a Messiás?
BENCE BEN JUH felháborodik. Te ettől nem tudsz aludni...?
BARI BEN BÁRNY Mikor születik meg Jézus, ez érdekelne...
BENCE BEN JUH csúfondárosan. Ettől függ az életed?
BARI BEN BÁRÁNY komolyan. Ettől.
BENCE BEN JUH Mi ütött beléd, Bari?
BARI BEN BÁRÁNY eltökélten. Tudni akarom.
BENCE BEN JUH őszinte barátsággal. Nagyon jól tudod, hogy sem az órát, sem a napot nem tudhatjuk, mikor születik meg a Messiás.
BARI BEN BÁRÁNY Vajon a legöregebb kos sem tudja?
BENCE BEN JUH Kicsoda? Rabbi Nagy Okos? Még arra sem emlékszik, hol legeltünk tegnap! Ráadásul még süket is...
BARI BEN BÁRÁNY Felkeltem!
BENCE BEN JUH Nem bánom, ha annyira ragaszkodsz hozzá.

Negyedik jelenet

BARI BEN BÁRÁNY odamegy az öreg koshoz, suttogva ébresztgeti. Rabbi! Rabbi Nagy Okos! Ébredj már fel!
RABBI NAGY OKOS felriad. Mi van? Mi történt? Megszületett a Messiás?
BENCE BEN JUH Pszt... Csendesebben... Mocorognak a kutyák...
RABBI NAGY OKOS felnéz az égre. Milyen szép az ég felettünk! A legszebb ég, amit valaha láttam... Csak tán nem született meg mégis...?
BARI BEN BÁRÁNY integet is neki, hogy értse. Nem, rabbi, dehogy... Nem született meg, hát éppen ez az...
RABBI NAGY OKOS Mi az? „Ez az"? Mi az „ez az"?
BARI BEN BÁRÁNY Ez a baj... Nem tudod, Rabbi Nagy Okos, mikor kell megszületnie a Messiásnak?
BENCE BEN JUH Ettől nem tud aludni ez a Bari barátom, Rabbi Nagy Okos... Tagolva. Messiás... Jézus, tudod...
RABBI NAGY OKOS Hohó, a Messiás! Tudom, tudom... Az eget kémleli, hosszan. Lássuk csak, lássuk... Megvan!
BARI BEN BÁRÁNY Megvan? Mi van meg?
RABBI NAGY OKOS Hát persze! A város felé mutat. Ott, pontosan ott kell megszületnie, Betlehemben.
BENCE BEN JUH lemondóan. Na tessék...!
BARI BEN BÁRÁNY Nem hol, rabbi, hanem mikor?! Majdnem kiáltás lesz a suttogásból. Mikor...?
RABBI NAGY OKOS Mikor? Hát ezt is tudom én, fiacskáim, de még mennyire, hogy tudom... Azt tanították a nagy öregek, régen, régen, amikor még atyáink angyalokkal beszélgettek, és az angyalok az emberekkel is szót értettek, pedig az emberekkel szót érteni bizony a lehetetlennél is lehetetlenebb... Olykor még a Világ Ura sem érti őket...
BARI BEN BÁRÁNY Mi tanítottak a nagy öregek, rabbi?
RABBI NAGY OKOS Azt, bizony azt.
BENCE BEN JUH De mit, rabbi, még nem mondtad el...
RABBI NAGY OKOS Hát azt, hogy ha lenne valaki, aki kész volna feláldozni az ő életét az ő barátjáért, akkor abban a pillanatban megszületne a Messiás... Elalszik.
BARI BEN BÁRÁNY legyint Esti mese...!
BENCE BEN JUH Hallgasd csak végig, Bari, miért bántanád meg...
BARI BEN BÁRÁNY Befejezted, Nagy Okos...?
RABBI NAGY OKOS Be, be, be...
BENCE BEN JUH Elaludt az öreg kos... Aludj, Rabbi Nagy Okos, aludj csak...
BARI BEN BÁRÁNY Akkor nekem végem, végem, végem...

Ötödik jelenet

BENCE BEN JUH látja, milyen szomorú a barátja. Bari, inkább énekelek neked valamit...
BARI BEN BÁRÁNY Jaj, csak azt ne... Én most megelégszem a csörgőkígyó sziszegésével és csörgőjével... Ez való nekem...
BENCE BEN JUH nem érti Barit. Mi a bajod, barátom...? Szedd össze magad, nem ismerek rád! Olyan vagy, mint egy tűző napon felejtett karalábé...
BARI BEN BÁRÁNY Semmi, semmi... Tulajdonképpen csak el akarok búcsúzni tőled... Végső búcsú, ennyi... Semmi az egész... Igazán semmi...
BENCE BEN JUH Beszélj, barátom.
BARI BEN BÁRÁNY Ma, amikor a pásztorok közelében legeltem, a Nagy Pásztor azt mondta a Kis Pásztornak, hogy ebben az évben Bari ben Bárányt jelölték ki áldozati báránynak a nagy ünnepre. Szünet. Vagyis engemet.
BENCE BEN JUH hosszan nézi Barit, nem tud mondani neki semmit. Csend.
BARI BEN BÁRÁNY Csak tudtodra akartam adni. Ha majd a Nagy Pásztor az ölébe vesz és elindul velem a város felé, akkor gondolj arra, hogy mi soha többé nem látjuk egymást... Soha...
BENCE BEN JUH hamis vigasztalásként, hetykén. Hacsak nem történik addig valami...
BARI BEN BÁRÁNY Meddig?
BENCE BEN JUH Hát... Hát reggelig... Addig... Az áldozat napjáig...
BARI BEN BÁRÁNY Ugyan mi történhetne...? Tudod, én elhiszem a Nagy Pásztornak, hogy az áldozat bemutatása a Világ Ura rendelése, de azért amikor meghallottam, hogy én vagyok a kiszemelt, mégis megtelt a szívem szomorúsággal...
BENCE BEN JUH Egy esztendős, tökéletesen ép bárányt választanak ki évről évre, hiszen tudod... Tökéletes bárány vagy, Bari...
BARI BEN BÁRÁNY Nem nagyon tudok örülni ennek. Te is az vagy. És a többiek is, nézd...
BENCE BEN JUH Tudod, mit? Mondok egy szép történetet... Például elmondom a Veres tenger kettéválását, amikor őseink, a régi bárányok, kecskék és kosok száraz lábbal keltek át a tengeren... Nevettetni próbál. Képzeld, még a kutyák is, pedig ők olyan buták, mint a karalábé... Összetévesztik a nagy falat a nagy falattal...
BARI BEN BÁRÁNY A nagy falat a nagy falattal?
BENCE BEN JUH Hát a jeruzsálemi nagy falat a nagy falattal... Nagyot nevet a saját viccén. Semmi hatás. Bari, reggelig virrasztok veled, beszélgetünk, történeteket mesélünk...
BARI BEN BÁRÁNY Csak feküdj le nyugodtan és pihenj... Én úgy sem tudok aludni... Feküdje le, nem fogod bírni a holnapi vándorlást...
BENCE BEN JUH bizonytalan elhatározással. Szívesen vállalnám helyetted az áldozatot, ha tehetném.
BARI BEN BÁRÁNY Hagyd csak, ne strapáld magad, igazán...
BENCE BEN JUH elismétli, komoly elhatározással, nem szomorúan. Bari ben Bárány, egyetlen barátom! Örömmel vállalom helyetted az áldozatot. Jól figyelj... Megvan: hajnalban odalopózom a Nagy Pásztorhoz, hátha összetéveszt veled... És vihet, vihet, vihet...
BARI BEN BÁRÁNY hitetlenül ingatja a fejét.
BENCE BEN JUH Hátha... Hátha...
BARI BEN BÁRÁNY kezet nyújt. Köszönöm, nekem ennyi is elég. Köszönöm.

Hatodik jelenet
(Zenével indul, ugyanavval, ami a Nagy Pásztor szövege alatt ment, az első jelenetben. A zene végig megmarad a jelenet alatt, a közös éneklésig. Az angyalt nem „látják", csak a szereplők. A legkisebb [beszédhibás] leány hangja nem hangfelvételről szól: a kulisszák mögött vagy a takarásban beszél mikrofonba. Csak a legvégén jön elő, kezében angyalszárnyakat tart. Mozgolódás, lassan mindenki talpon van, nézik az eget)

RABBI NAGY OKOS felriad. Mi történt? Hallottam valamit... Kiabál. Ébresztő, bárányok, ébresztő...!
KOMONDOR Elhallgass, Nagy Okos, nem történt semmi.
PULI A süket! Még hogy hallott valamit... Jó vicc... Üres a gyomrod, rosszat álmodtál...
RABBI NAGY OKOS Nem rosszat álmodtam, hanem szépet hallottam, kutyák legkutyája! Hallottam, érted, a fülemmel hallottam...! Evvel meg evvel!
PULI Az a Bari, lefogadom... Meg Bence... A jómadarak... Biztos hangosan szavalják az új verseiket már megint... Vagy hülye történeteket mesélnek egymásnak... Azt terjesztik rólunk, hogy összetévesztjük a nagy falat a nagy falattal... Még ilyet...?! Hogy lehet összetéveszteni ugyanazt ugyanazzal... Na megyek és utánanézek, főnököm...
KOMONDOR Úgy, úgy... Példásan büntesd meg őket... Én még alszom egy kicsit... A nagy falat a nagy falattal, még ilyet... Kemény kobakos gyapjasok... Hortyogva elalszik.
NAGY PÁSZTOR Ébredj, Kis Pásztor, hallottam valami furcsát...
KIS PÁSZTOR Aludj csak, megy a Puli máris, ő rendet rak...
NAGY PÁSZTOR Megérintette az arcomat egy szárny...!
KIS PÁSZTOR Denevér, büdös bőregér biztosan...
NAGY PÁSZTOR Egy angyalszárny, bojtárom, esküszöm...
RABBI NAGY OKOS kiáltozik. Az égre! Nézzetek fel, nézzetek fel! A csillag... Nézzétek azt a fényes csillagot...
PULI Hallatlan szemtelenség! Na mindjárt annyi csillagot fogsz látni, Nagy Okos, amennyit még életedben soha...
A LEGKISEBB [BESZÉDHIBÁS] LEÁNYGYERMEK HANGJA Jézus! Jézusom! Hohó, hát te megszülettél! Nagyot kiált. Megszületett! Visszhangosan, kiáltozva. Megszületett! Megszületett a Messiás! Megszületett Jézus!
PULI költögeti. Főnököm! Azt mondják, megint született itt valaki! Megtörli a homlokát. Atyavilág! Mintha nem volna elég nagy így is ez a nyáj!
KOMONDOR félálomban énekelget. Boldog, boldog, boldog születésnapot... Hagyjál már, Puli! Bőregér vagy te, vagy igazi fajtiszta juhászkutya?!
NAGY PÁSZTOR táncra perdül. Megszületett! Megszületett! Megszületett!
A LEGKISEBB [BESZÉDHIBÁS] LEÁNYGYERMEK HANGJA Induljatok Betlehembe. A sziklabarlangban fogjátok megtalálni a kis Jézust. Siessetek, nagyon fázik... Leheljétek tele a barlangot... Várva vár benneteket!
RABBI NAGY OKOS Induljunk! Induljunk, pupákok!
NAGY PÁSZTOR közben a többiek szedelőzködnek, Komondor is feltápászkodik stb. Menjünk el mind Betlehembe...
BÁRÁNYOK egy kicsit reppesen. Be-be-betlehembe... Be-be-betlehembe... Be-be-betlehembe... Majd hirtelen csend.
BENCE BEN JUH Megmenekültél, Bari, egyetlen barátom!
BARI BEN BÁRÁNY Megmenekültem.
MINDANNYIAN Megmenekültünk, megmenekültünk, megmenekültünk... !

(Fokozatosan elkezdik énekelni a karácsonyi éneket, az első versszakkal [unisono, acapella] tesznek egy kört, majd szembeállnak a közönséggel és végigéneklik az egészet [több hangra, a már használt hangszerekkel kísérve, amihez hozzáadódik egy orgona is]. )

VÉGE

© Visky András, 2003