A koronavírus-járvány második hulláma éppen tart, a megbetegedettek számának növekedése megállt a járványügyiintézkedéseknek köszönhetően, azonban jelentős javulás vagy csökkenés még nem következett be – mondta érdeklődésünkre Prohászka Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pozsonyi úti református gyülekezet presbitere, akit azután kerestünk meg, hogy az első vakcina megkapta a szükséges engedélyeket, és elindult az oltás Magyarországon is. A szakember szerint most már jó reménység van a vírus terjedésének további csökkentésére.

Mi történik akkor, ha nem oltatják be elegen magukat?

A nyáj- vagy fészekimmunitás elérésének fontosságáról szoktunk beszélni, ez azt jelenti, hogyha egy csoport, közösség tagjainak többsége védett, akkor nem alakulhat ki járványos terjedés, csak elkülönült megbetegedések. Az általános vélekedés szerint, ha egy csoport tagjainak kb. 60-70%-a kellő védettséggel rendelkezik, akkor az adott csoport védett a járvánnyal szemben. Legalább két tényező azonban feledésbe szokott merülni ezzel a „társadalmi előnnyel” kapcsolatban. Az egyik az, hogy kellő egyéni védelemre van szükség, vagyis azok, akik alapbetegségük, alkalmazott gyógyszereik vagy más ok miatt nem számíthatnak erős immunválaszra egy oltás után, nem tudnak részt venni a fészekimmunitás kialakításában. Ide kell még számítani természetesen azokat is, akiket ma nem is lehet koronavírus oltással védeni, vagyis a 16 évnél fiatalabbakat és a várandós vagy szoptató édesanyákat is.

A másik tényező az, hogy a 60-70%-os arány nem a teljes lakosságra vonatkozik általában, hanem az egymással találkozó emberek csoportjaira. Vagyis, ha egy csoport vagy közösség tagjai között bármilyen okból többségben vannak azok, akiknek nincs kellő immunitása, akkor helyi járványok,
esethalmozódások kialakulhatnak jövőre és később is. Tehát lehet, és lesz is harmadik és további hullám, azonban egyéni döntéseinken is múlik, hogy kicsi, helyi vagy megint nagy.

Minden vakcina megbízható Ön szerint? Ha igen, mikorra várható a lakosság átoltása?

Minden olyan vakcina hatékony és biztonságos, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye alapján hoznak forgalomba az Európai Unióban, így hazánkban is. Ezeknek a teljeskörű vizsgálata lezajlott, utánkövetése (a mellékhatások jelentése) megoldott, és egy esetleges probléma esetén a hatóság intézkedik az oltások felfüggesztéséről. Ezek tehát teljesen megbízhatónak tekinthetők. Elviekben jelenleg két ilyen vakcina van (a második engedélyezése a cikk megjelenésének idején várható), gyakorlatban egyfajtával indultak el az oltások.

Kevesebb, mint egy évvel egy új fertőző megbetegedés megjelenése után használatba került a megelőzésre szolgáló oltóanyag, és további 10 várható. Ez hatalmas lehetőség, tudományos siker: ez jelenti a garanciát a hosszú távú eredményre, ugyanis ezek az oltások eltérő elvek szerint működnek, és biztos vagyok benne, hogy lesz köztük olyan, amelyik hosszú távú védettséget ad és széles körben elérhető is lesz. Pár év alatt kellő oltási hajlandósággal legyőzhető lesz ez a koronavírus. A többféle oltás mellett ugyanis még számos gyógyszer fejlesztése is zajlik, amelyek a betegség gyógyításán túl a vírusürítés és terjesztés csökkentésében is kitüntetett szerepet kaphatnak.

Sokan úgy vélik, jobb kivárni, míg az oltás hatásairól több adat rendelkezésre áll – nem akarnak első „kísérleti alanyok” lenni. Ön szerint egyéni szinten nem érthető ez az elővigyázatosság?

De, teljesen érthető az egyén félelme és szorongása, mint mindennel kapcsolatban, ami új. Ez esetben két dologtól szoktak tartani: a közvetlen mellékhatásoktól és a hosszú távú hatásoktól. Ami a közvetlen mellékhatásokat illeti: ezek pontosan kiderültek a klinikai vizsgálatokban (több tízezer ember oltását végezték el!) és a kezdeti alkalmazás során (többmillió ember oltása!). Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a világon mindenhol ideiglenes engedéllyel került forgalomba a jelenleg elérhető oltás, ami azt jelenti, hogy minden oltással kapcsolatos esemény kötelezően jelentendő.

A hosszú távú hatásokra vonatkozóan jelenleg csak elvi jóslatokat és becsléseket lehet adni, amelyek arra utalnak, hogy az mRNS (hírvivő nukleinsav) alapú vakcinákkal kapcsolatban kevesebb hosszú távú rizikó várható (az összetétel és a hatásmód miatt), mint bármely eddigi hagyományos oltással kapcsolatban.

A kezdeti utánkövetési eredmények (már most több tízezer személy) is egyértelműen alátámasztják az oltás biztonságosságát.

Említette, hogy nem mindenkinek alakul ki kellő mértékű immunválasza, az ő számukra a távolságtartás továbbra is még hosszú hónapokig, évekig az elsődleges védekezési mód?

Amiatt lesz erre szükség, mert jelenleg nincs olyan egyszerű módszer, amellyel az átvészelt fertőzés vagy az oltás után a hatékony védekezési válasz mérhető, kimutatható lenne. Ez a terület jelenleg is intenzív kutatások tárgya, feltehetően lesz előrehaladás ezen a területen az év során, de amíg ezt nem lehet tudni pontosan, addig helyesebb azt gondolni, hogy nem alakult ki kellő védelmi válasz. Ugyanakkor az oltás csoportok vagy a társadalom szintjén hatékony, tehát a közösségi terjedés meg fog állni, és akkor elő fog ismét kerülni a „lazítás” kérdése. 

Ha viszont például a 16 éven aluliak nem kaphatnak oltást egyelőre, akkor ők könnyen bevihetik a családba a vírust továbbra is, már amennyiben a felnőtt családtagok nem oltatják be magukat…

Igen, ez pontos megfogalmazás, és a gyerekekhez hozzá kell még tenni a családokban nem oltott édesanyákat és a krónikus betegséggel élőket (akiknek az immunválasza nem biztos, hogy kellően hatékony). 

Mi a helyzet az autoimmun betegekkel – ők megkaphatják a védőoltást?

Igen, az autoimmun betegek a betegségük miatt megkaphatják, azzal kapcsolatban nincs veszély, viszont ha a betegségük miatt bizonyos olyan gyógyszereket (immunszupresszánsokat) kapnak, akkor sok értelme nincs az oltásnak (illetve ellenőrizni kell az oltás hatását, pl. antitest-titer méréssel). Érdemes az ilyen betegeket oltóközpontba irányítani.

Az oltás két lépésben történik. Igaz az, hogy az első, illetve a második oltás utáni védettség kialakulásának időszakában fogékonyabbak lehetünk a megfertőződésre? Ekkor valóban „gyengébb az immunrendszerünk”, és ezért súlyosabb lehet a megbetegedés is, ha ekkor történik?

Határozott nem a válasz. Az oltások hatására kialakuló specifikus immunválasz nem „terheli meg” vagy „bénítja le” az egyéb fertőzések elleni általános védekezést vagy a memóriaválaszt. A kérdésben megfogalmazott vélekedést tudományos igényű megfigyelések nem támasztják alá, csak „városi legenda”. Amikor olyat hallunk, hogy „egyszer oltattam be magam X betegségre, és persze elkaptam, és még súlyosabb formában is, mint máskor”, akkor az ilyen megfigyelés mögött általában más betegség áll, nem az, amellyel szemben az oltás véd. 

Ha a jelenleginél erősebb mutációk elterjednek, azok ellen is véd a jelenlegi oltás? Ha nem, mi adhat okot a reményre?

A jövőbeni mutációkkal kapcsolatban nem lehet felelősen nyilatkozni . A jelen „brit” és „dél-afrikai” mutációkkal szemben (a gyártó állítása szerint) kellő védelmet ad a jelenleg elérhető Comirnaty oltás.

Természetesen, az átalakítás olyan változásnak minősül, ami után az összes klinikai vizsgálatot (biztonságosság, hatékonyság) újra le kell folytatni. Szóval nem egyszerű, nem gyors és nem is olcsó a megoldás, de van remény.

Ön szerint etikus-e a vírusútlevél, illetve a várható vakcinaútlevél bevezetése? Helyes-e ilyen módon feltételhez kötni a szabad mozgását annak, aki nem oltatja be magát?

Vannak szabályok, amelyeket kormányok, szervezetek, intézményfenntartók hoznak, de nem az emberek szabad akaratának korlátozása érdekében, hanem társadalmi-együttélési szempontból, mert ez közös érdekünk. Számos ország jelenleg is előír oltásokat, amelyek kötelezőek vagy erősen ajánlottak a ki- vagy beutazáshoz (pl. sárgaláz, hastífusz, hepatitis). Számos foglalkozás esetén is előírás bizonyos oltások beadása. Sok esetben egy gyerek közösségbe íratásának feltétele az oltások megléte. Nem most, és nem a COVID miatt jelent meg ez a fajta szabályozás. Most vírusútlevélnek nevezik, mert tömegesen fog megjelenni és „nevet adtak a gyereknek”, eddig oltási igazolásnak vagy oltási kiskönyvnek nevezték. Ez a fajta korlátozás azonos azzal a közösségi érdekkel, amelyet például a közlekedési eszközökön a következő tábla érvényesít: „Ittas vagy szennyezett ruházatú személy a közlekedési eszközt nem használhatja.” A vírusútlevél célja tehát a közösség érdekének érvényesítése, ezt nem szabad szem elől téveszteni. Ebből a szempontból elfogadom, és támogatom az ilyenfajta szabályozás bevezetését. Abban az esetben, ha valaki orvosi vagy más indokból nem kaphatja meg az oltást, biztos vagyok benne, hogy a szabályozás is lehetővé fogja tenni az utazást, például a megfelelő dokumentumok bemutatásával. Hasonló lesz ez ahhoz az esethez, amikor egy szívritmus-szabályozó készülék miatt a biztonsági kapu megkerülhető a reptéren. Összegezve: adott egy járvány, ami mindenkit érint, minden családnak van sajnos halottja lassan Magyarországon, mindenkit súlyosan érintettek a korlátozások és a gazdaságban érezhető károk is. És létezik egy igazoltan hatékony és biztonságos megoldás a járvány megfékezésére, talán kiirtására is, csak mindenkinek élnie kell vele, mert ez a közösség érdeke. 

Ön mit tanult az elmúlt évben, amit továbbvinne, vagy aminek következtében változtatna a jövőben bármilyen téren?

Amit megtanultam – vagy inkább rácsodálkoztam – az az, hogy micsoda belső tartalékai vannak az embernek. Egyaránt gondolok az állóképességre és fizikai tűrésre, valamint az intellektuális energiák felszabadítására és egy cél érdekében való megmozdítására. Saját magamon, munkatársaimon, de kutatócsoportokon és még egymással konkurens cégeken is láttam, vagy látni lehetett egy újfajta termékeny együttműködést, amit ez a hirtelen, hatalmas, globális fenyegetés okozott. Jó lenne megőrizni és alkalmazni mindezt majd akkor is, amikor nincs ilyen fenyegetés, vagy más esetekben nem megvárni a baj bekövetkeztét.

Mindenekelőtt.


Képek: egeszsegkalauz.hu, Somorjai Balázs/ reformatus.hu