„Számomra csak egy ember létezik: Jézus. Jézus létezik, és ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek. Azért írok, mert jobban, pontosabban ki akarom fejezni az azonosságot Jézussal bennem és másokban. Fütyülök rá, hogy hányan olvassák, vagy hányan nem olvassák a verseimet. Egyetlen célom: egy fokkal közelebb hozni a jóakaratú, érzékeny olvasót ehhez az azonossághoz, a Jézussal való egységhez."
Weöres Sándor
Bölcskei Gusztáv: családegyesítés előtt a magyar reformátusság
Családegyesítésre készül az eddig kényszerűen csonka családban élő magyar reformátusság: szándékaik szerint a május 22-én Debrecenben összeülő alkotmányozó zsinat elfogadja majd az egységes Magyar Református Egyház alkotmányát - közölte Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök kedden a cívis városban.
A történelmi pillanatban egyszerre kondul majd meg a
Kárpát-medence összes református templomának a harangja, jelezvén: egységesülnek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az
anyaország reformátusai - közölte a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Tájékoztatása szerint a szlovákiai egyház kivételével valamennyi egyházrész már előzetesen ratifikálta az új, egységes alkotmányt.
Bölcskei Gusztáv a "jelenlegi politikai helyzetben" bölcs döntésnek nevezte a szlovákiai magyar reformátusok döntését, akik egyébként - szavai szerint - egyetértenek az egységesüléssel, s képviselőik május 22-én ott lesznek Debrecenben.
"A magyar reformátusok családja a kényszerű szétszakítottság évtizedei után kinyilvánítja ország-világ előtt: egy családhoz tartozunk" - mondta a püspök, ismertetve a "hálaadás napjának" jelmondatát: Krisztus a jövő, együtt követjük őt.
Krisztus a jövő, egyháznak, világnak, a magyar nemzetnek a
jövője, s együtt kívánjuk követni őt a kényszerű szétválasztás után - tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv utalt a 2004. december 5-ei népszavazásra, amikor is "a család csúnyán levizsgázott, megbukott", de ami "nagy lökést is adott" az egységtörekvéseknek. Emlékeztetett rá, hogy 2005-ben a zsinat kimondta: aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar, vagy más anyanyelvű, az tagja a közösségüknek.
A tiszántúli püspök elmondta azt is: az egyesüléssel nem jön létre új egyház, nem lesz sem új intézmény, sem új szervezet. Részegyházak lesznek, amelyek a lelkészképzés, lelkészképesítés harmonizációja, a közös istentiszteleti rendtartás kidolgozása és a közös érdekképviselet megteremtése érdekében máris elkezdték a munkát.
Bölcskei Gusztáv végezetül közölte: a magyar reformátusok az egységesüléssel ünneplik Kálvin születésének idei, 500. évfordulóját. A hálaadás napjára 7.500 kárpát-medencei magyar református jelezte érkezését, de várhatóan ennél sokkal többen lesznek a rendezvényen.
Csüry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspök-helyettese arról beszélt, hogy ők "a szétdarabolás keserű
élményét hordozzák", s ebben nem megkerülhető 2004. december 5-, amikor a népszavazás kapcsán szembe kellett nézni önmagukkal, mit csináltak rosszul.
Május 22-e egyfajta gyógyítás lesz, alkalom "elfelejteni, ami éket vert közénk" - tette hozzá.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke szerint "nagy a készülődés Kárpátalján". Az ottani magyar reformátusok - ahogy mondta - hosszú sorokban állnak útlevélért és vízumért, hogy itt lehessenek.
"Eddig mástól vártuk, hogy egy legyen az egyházunk, ma hiszem, tőlünk függ az egység" - fogalmazott.
Debrecen, 2009. április 28., kedd (MTI)