„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Célok egy egész életre
Egy szakkollégium kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a közösségi élet megtapasztalásán és megélésén túl komoly célokat fogalmazzunk meg fiatalként.
Van, aki tétován, „csak a papír megszerzéséért” tanul tovább az egyetemen, főiskolán, mások gyakorlatias szempontok miatt kerülnek be a felsőoktatásba, megint mások hivatást, célt, a világunk mélyebb megismerését keresik hallgatóként. Ez utóbbiakat várják a szakkollégiumok, amelyek tudományos, közéleti szerepvállalásra buzdítják lakóikat. A fentieken túl a keresztyén szakkollégiumok még nagyobbat vállalnak: bibliai értékeket kívánnak képviselni, a megváltást, a keresztyén ember társadalmi felelősségét hirdetik az egyetemista korosztálynak. Ez a többlet fémjelezte a Károli Gáspár Református Egyetem által szervezett konferenciát, melynek témája a protestáns szakkollégiumok tehetséggondozása és a keresztyén ifjúsági szervezetek volt, és amely március 8-án, a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumban került megrendezésre.
Nehéz jó értelemben kilógni a sorból, könnyedén egyedül érezheti magát az a fiatal, aki nem sodródik az árral, aki „példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben” – ahogy Pál apostol fogalmaz, mikor Timóteushoz írja levelét – fogalmazott Balla Péter rektor a konferencia nyitó beszédében. Egy ilyen kirívó példa volt a kommunista hatalom számára Pógyor István, aki a Keresztény Ifjúsági Egylet nemzeti titkárjaként vállalt mártírhalált 1953-ban – példáját követték a szervezet más vezetői, tagjai, ahogy a Pógyor és Benda család fiataljai is. Ez utóbbiak ma is élő tagjai is képviselték magukat a konferencián. Balla Péter áldását kérte nemcsak a Benda Kálmán Szakkollégiumra és annak lakóira, de az épület Horánszky utcai falán elhelyezett emléktáblát is felavatta, ahol Kocsis Máté is jelen volt. A VIII. kerületi polgármester kiemelte Pógyor István szellemiségét, hitvalló életét, amely mind a mai napig utat mutat nemcsak a kollégistáknak, de a kerültet lakóinak is.
A Károli legújabb szakkollégiumának igazgatója, Sepsi Enikő az intézmény elindulásáról, a szakkollégiumok típusairól tartott nyitóelőadást. Bevezetőjében bemutatta a szakkollégium új logóját, amelyen a non est volentis – „nem azé, aki akarja…” Pál apostoli idézet rövidített változata olvasható, és amely jól kifejezi a szakkollégium alapításának szellemiségét, a könyörülő Isten munkáját. Az alapításkor megfogalmazták, hogy a kollégium célja az olyan, kutatásban jeleskedő szakemberek képzése, akik közösségben és hálózatban tudnak együttműködni és akikből később vezetők lehetnek. Cél továbbá, hogy a Károli BTK legjobb hallgatói számára egy külön tehetséggondozó pont jöhessen létre.
Sepsi Enikő bemutatta a szakkollégiumok típusait is. Alapvetően három modell létezik, az egyik az ún. egyesületi modell, amely alulról szerveződik, vezetése hármas felosztásban valósul meg (közgyűlés, elnökség, felügyelet), itt a hangsúly az önállóságon és az autonómián van. A másik típus a fenntartó kollégiuma, amely felülről szerveződik és általában valamelyik egyházhoz vagy alapítványhoz köthető. Itt a fenntartó nevezi ki az igazgatót, működésében az érdekképviselet dominál. A harmadik típus a kisegyetemi modell, amely önálló tanári karral és képzési programmal rendelkezik, ilyen értelemben „kicsiben” módosítja az egyetemi képzést. Létrejöttét szintén felülről szervezik, de diplomát nem ad - egyik magyar példa a híres Eötvös Kollégium, de maga a Benda Kálmán Szakkollégium is ebbe sorolható azzal a különbséggel, hogy az intézmény része az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának.
Nyolc műhely működik, amelyek a kar teljes képzési területét lefedik a nyelvtudománytól kezdve a pszichológián át a tanárképzésig. A kollégium továbbá általános értelmiségi kurzust is tart a hallgatóknak, amelyben a kar oktatói is aktívan kiveszik a részüket, ahogy a műhelyek vezetésében is. Kiemelkedő cél az állandó aktív nyelvtudás, a kollégiumban nagyon sok nyelvből lehet választani kötelező nyelvi kurzust.
A tudományos képzést meg kell, hogy előzzék olyan kérdések, mint pl. mi a megváltás, hogyan lehet ezt hitelesen kommunikálni, mi a társadalmi felelősségünk keresztyén emberként – fogalmazott Káli-Horváth Kálmán a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója. Bár a név ígéretesen hangzik és alapvetően igaz a kollégiumra, mégis, a kollégisták többségében vidékiek, felekezetileg nagyon vegyesek, és nemcsak cigányok vannak közöttük. Az intézmény a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagja, és a fenti kérdéseket a hálózathoz tartozó kollégiumokban is felteszik egymásnak a vezetők, de a kollégisták is.
A roma szakkollégiumok létrejötte mögött alapvetően társadalmi igényt kell keresnünk, nem feltétlenül a tudományos szakemberek képzésének igényét. Európában azzal kell szembesülnünk, hogy a cigányságot el kell indítanunk egy olyan úton, amely során létrejöhet a cigány értelmiségi réteg, és ezzel a többségi társadalom partnerséget tud kötni. Ennek a folyamatnak a részeként jöttek létre a cigány szakkollégiumok, így a budapesti református is. Három képzési modul létezik az intézményben: kulturális, hitéleti és közismereti. Túl ezen, működnek nyelvi kurzusok, létezik lelkigondozás, mentorálás, tutorálás is, valamint színes palettáját kínálják a kulturális rendezvényeknek. A hangsúly alapvetően a műhelymunkán van, nem pedig a frontális előadáson. Ezek alapján a szakkollégium sokkal inkább hasonlít egy skandináv típusú népfőiskolához, amely tulajdonképpen egy bentlakásos egyetem és a cél a tudományos kereteken túl az otthonosság megteremtése.
Az igazgató szerint kérdés, hogy az intézmény „vessen vagy inkább arasson”, tudósokat képezzen, akik már az egyetemi évek alatt produkálnak, vagy ami ennél sokkal fontosabb, társadalmilag érzékeny, felelős keresztyén szakembereket bocsásson ki. Nem mindegy, mekkora feladatot adunk a kollégistáknak, akik nem kész emberként érkeznek, de szeretnénk, ha védett, aktív közösségben tudnának fejlődni és életre szóló célokat fogalmaznának meg. Vannak jó példák, az egyik kollégista orvos lett, és a célja az, hogy hátrányos helyzetű, többségében roma településeken gyógyítson. Az igazgató vallja, hogy a szakkollégium „nem erővel, hanem az én hatalmammal” – azaz Isten kegyelméből végzi feladatát a fiatalok között.
A Svábhegyen található Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium a fentartói típusba sorolható, amelyet a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány tart fenn – derült ki Csapó Tamás igazgató előadásából. Az alapítvány 1991-ben alakult és a protestáns szellemiséget kívánja képviselni. A szakkollégium alapítói között megtaláljuk néhai Tőkéczky Lászlót, aki egyik utolsó előadását a kollégiumban tartotta. Az intézmény célja, hogy a különféle felsőoktatási képzésekben résztvevő hallgatók között termékeny szellemi eszmecsere jöjjön létre, ennek ad keretet a kollégium tanrendje.
A vezetés, működtetés itt is hármas felosztású: az alapítványi alkalmazottak munkáját a szakkollégisták tagsága egészíti ki, a seniorok és a spirituálisok pedig ezt a két területet fogják össze. Utóbbiak szervezik a kollégium hitéletét és lelki támaszt nyújtanak a diákoknak. A szakkollégiumban 104 hallgató lakik, akik több mint 60 fajta képzésben tanulnak a felsőoktatásban, emiatt az intézmény nagyon speciálisnak mondható. A legfontosabb pillért mégis a lelki alkalmak jelentik, a legfőbb cél az, hogy a kollégisták közelebb kerüljenek Istenhez, és ahhoz az örökséghez, amelyet a protestantizmus őriz. Vannak ifjúsági, evangelizációs alkalmak, de vannak imaestek is, amelyeket a diákok szerveznek.
A közéleti esteken egy-egy meghívott előadó tart előadást, itt a cél az, hogy a hallgatók naprakészek és tájékozottak legyenek a közéleti kérdésekben. A műhelyek szintén nagyon fontos pilléreket jelentenek, melynek kötelező bentlakás a feltétele, a műhelymunkát többféleképpen lehet teljesíteni. A szakkollégiumban 10-12 fős műhelyek működnek, több OTDK, Kazinczy Szépkimondó vagy táncversenyek győztesei kerültek ki a kollégium falai közül.
„Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott Krisztus Jézus.” – Pál apostol így fogalmaz a földi pályafutás céljával kapcsolatban a Filippi 3, 12-ben. Az, hogy ki a tehetséges, és kit kell célba vinni egy óriási dilemma. A tehetség, a talentum nem feltétlenül a doktori fokozatot jelenti, egy asztalos, aki kitanulta a szakmáját és jól végzi feladatát, ugyanolyan tehetséges, mint az akadémikus – kezdte meg előadását Mózes Áron a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója.
Az intézmény legfőbb feladata a hátránykompenzáció és a tehetséggondozás, célcsoportja pedig a „néhány talentumot kapott”, hátrányos helyzetű fiatalok, akik az ország legszegényebb településiről érkeznek. A cigányságért, az egyházért és a cigány-magyar kapcsolatokért hármas jelszó az, ami a kollégium alappillérét jelenti. A Krisztusban újjászületett életre építkezve lehet cigány értelmiségi réteget képzeni, és ezt már a középiskolákban kell elmondani a fiataloknak – vallja az igazgató.
A roma szakkollégiumok aránya Észak-Kelet-Magyarországon a legmagasabb, a legtöbb roma származású egyetemista Debrecenben tanul. A kollégium többfajta hálózat része, 2011-ben az EU roma stratégiájának Magyarország volt a zászlóvivője, sok roma konferenciát szerveztek ebben az időszakban. Az országban működő roma szakkollégiumok zöme valamilyen adott tudományterülethez köthető, az egri, pécsi, hajdúböszörményi kollégiumok esetében a pedagógusképzés áll a középpontban. A debreceni Wáli István Szakkollégium több tudományterületre fókuszál.
A hallgatók 22 szakról érkeznek, összesen harmincan vannak a kollégiumban, ennek háromnegyede vallja magát cigány származásúnak. Szép dolog a diploma, azonban egy ilyen intézmény jóval többet kínál: a cél az örömteli, hálás élet, amelyben a valós emberi értékek fontosak, távlatos gondolkodást kell kialakítani. A kollégium munkatapasztalatot is ad a hallgatóknak, a gyakornokok még a diploma előtt bejutnak egy-egy nagyobb céghez. Van, amikor a szakkollégium fizeti bért három hónapig azért, hogy az adott munkahely alkalmazhassa, „kipróbálhassa” ezeket a roma fiatalokat, és ne a bőrszínük alapján ítéljék el őket. Szintén kiemelkedő a teljesítményarányos ösztöndíj, amelyet a kollégium biztosít a hallgatók számára.
A Károli Állam- és Jogtudományi Karának már van saját szakkollégiuma, amely - az előbbiektől eltérően - az egyesületi modellt követi, autonóm közösségként működik. A Bocskai István Állam- és Jogtudományi Szakkollégium hármas jelszava a közösség, szakmaiság és karrier – fogalmazott Gaszt Csaba hallgatói elnök. Az intézmény legfőbb célja, hogy a kiemelkedően tehetséges jogászhallgatók számára szakmai fejlődést, karrierépítési lehetőséget nyújtson, olyan többletet adjon a jog világában, amiből egész életük során tudnak majd meríteni. Bár az együttlakást a szakkollégium nem tudja teljes mértékben biztosítani, a minőségi képzés azonban egyensúlyozhatja ezt a hiányosságot.
A jogászhallgatók tehetséggondozásának legfőbb elve az, hogy a diákok merjenek többet vállalni, jó értelemben kilógni a sorból, tegyenek többet társaiknál, hiszen nagyon erős a verseny a munkaerőpiacon. Ez többféleképpen valósul meg: jogeset megoldó, vagy más jogi területhez kapcsolódó versenyeket szerveznek, de az OTDK-ra is felkészítik a hallgatókat. Az intézménylátogatások szintén a tehetséggondozás egy fajtáját jelentik, rendszeres szakmai utakat szerveznek börtönökbe, az Országgyűlési Könyvtárba. A kollégiumban munkacsoportok működnek, amelyek összefogják a tehetséggondozás tervezését és megvalósítását.
A szakkollégium egyik fontos elve, hogy az aktivitás nem csupán a szervezésben, hanem a hallgatók részvételében és motivációjában is megmutatkozik. Ha egy diáknak van egy egyetemen kívüli témaötlete, akkor ún. kitekintő előadásokat szerveznek, igyekeznek meghívni olyan előadókat, akik a témában jártasak, és releváns szakmai többletet tudnak adni. A bírói hivatás sok kezdő jogászhallgató számára egy csodás álom, azonban nem tudják sokan, hogy milyen utat kell bejárnia egy jogásznak ahhoz, hogy bíróvá válhasson – egy volt szakkollégista, akiből bírósági titkár lett számolt be több ízben erről a kitartást, odaszánást igénylő útról. Az előadások témájának nagyon színes a palettája, volt, amikor olyan nőkről volt szó, akik egyetemi oktatókká lettek és vállalták az anyaságot, arról beszéltek, hogy mit jelent ezt a két hivatást összehangolni. A római jog komoly kihívást jelent, felkészítő alkalmak szervezésével igyekeznek segíteni a hallgatóknak azért, hogy minél könnyebben tudjanak túljutni ezen a komoly megmérettetésen.
Mindhárom modell működőképes alternatívát jelent minden egyetemista korú fiatal számára. Láthatjuk, hogy az egyetemen eltöltött évek az egész életünkre hatást gyakorolhatnak. Nem mindegy tehát, hogy ez az időszak milyen szakmai felkészülést jelent a későbbi pályákra - lehet hasznosan és kevésbé hasznosan is eltölteni ezeket az éveket. Hazánkban egyedülálló módon, az egyetemek, alapítványok, egyházak szakkollégiumai kitűnő lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felsőoktatásban eltöltött félévek valóban hasznosan teljenek el. Egy szakkollégium személyes, viszonylag kicsiny közösség, ahol emberi és szakmai szempontból nézve is komoly barátságok születhetnek. A legfontosabb cél azonban az, hogy a szakkollégisták - magyarok, romák, más nemzetiségűek, keresztyének és világiak - egy egész életre tudjanak célokat megfogalmazni, kitörni saját helyzetükből, többet, mást vállalva váljanak társadalmunk építőköveivé.
Somogyi Csaba