Csillagfény a legkisebbeknek

Hálaadó istentisztelettel ünnepelte meg új bölcsődéjük átadását a Cegléd-Nagytemplomi Református Egyházközség május 30-án, pénteken délután. A Csillagfény bölcsőde a gyülekezeti fenntartású Török János Református Oktatási Központ részeként kezdi meg működését júniustól. A három csoportszobás, 42 férőhelyes intézményt a 21. századi igényeknek megfelelően tervezték: alacsony energiaigényű, padlófűtéssel és napelemmel ellátott az épület, amelyet rendezett, gyepesített udvar vesz körül fákkal és játszótéri elemekkel.

A bölcsőde megalapításával a gyülekezet célja, hogy missziói lépcső lehessen a városi közösség felé amellett, hogy a református családok itt találhatnak gyermekeik számára olyan közeget, amely a saját megélt hitük értékeit közvetíti feléjük. Az egyházhoz még nem, vagy csak lazán kapcsolódó családok pedig itt találkozhatnak először a református közösséggel.

Hánka Levente, a Cegléd-Nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora a beruházás menetéről portálunknak elmondta: az új tagintézmény létrehozását az indokolta, hogy Cegléden a három év alatti gyermekek száma 2017 óta folyamatosan emelkedik. A városban jelenleg 156 bölcsődei férőhely van, ami évek óta nem változott, miközben a bölcsődébe beíratandó kisgyermekek száma nőtt. „Az új bölcsőde több mint beruházás: családtámogatási forma, amely segíti a családokat, hogy biztonságban, jó körülmények között, modern épületben tudhassák gyermekeiket, amíg dolgoznak, de segítség abban is, hogy megtalálhassák a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Így az intézmény közvetve és közvetlenül is hatással lesz a női foglalkoztatásra” – nyilatkozta a lelkész.

Az épület udvarán megtartott ünnepi istentiszteleten Takaró András, délpesti esperes előimádságában megköszönte Istennek a ceglédi közösség gyarapodását, amelynek története visszanyúlik a reformáció korába.

„Urunk, köszönjük ezt a bölcsődét azoknak is, akik megálmodták, megtervezték és felépítették, köszönünk minden segítséget. Imádkozunk most azokért a gyermekekért, akik életük legfogékonyabb éveit töltik majd itt.” Áldását kérte az itt dolgozókra, a kisgyermekekre és szüleikre, családjaikra.

A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdetett igét a Példabeszédek könyve 22. fejezetének 17-19. versei alapján. „A bibliai bölcsesség két utat rajzol fel előttünk: az átvétel és az átadás útját. Átvesszük az előző generációtól azt a bölcsességet, amit ők felhalmoztak, amit nemzedékeken átívelően megértettek az életből: hogyan lehet, hogyan érdemes élni. A másik út pedig megszabadulni az ósdinak tűnő örökségtől, mondván, hogy túlhaladott már, amit az elődök gondoltak, mondtak, és nincs rá szükség. Helyette azt sulykolja ma a világ a fiataloknak, hogy simuljanak bele a korszellembe, azt kövessék, ami ’trendi’. A korszellem azt diktálja, hogy nem a múlttal kell törődni, hanem egyre jobb technikákat alkalmazni az életre. A bibliai bölcsesség viszont éppen arra irányul, hogy hogyan érdemes élni, mi a célja az életünknek, hogy honnan jövünk és hová tartunk. Az igeszakasz 18. verse épp arról beszél, hogy gyönyörűséget szerez nekünk megőrizni azt, amit az elődök mondtak; a ránk hagyományozott bibliai szót, mint jó örökséget. A gyermekek a legszebb örökség” – fogalmazott az egyházvezető. Reformátusként, egyáltalán keresztyén emberként hitvallás az, ha a gyermekeket, mint Isten ajándékát fogadjuk el – tette hozzá. „Az, hogy gyermekek születnek, azt jelenti, hogy Isten még nem mondott le erről a világról, hogy érdemes megszületnie a következő generációnak.

„Legyen az Úrban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked! – Az Isten szeretetébe vetett bizalom az alapja az életünknek, erre lehet építeni. Ezt kellene megtanítani gyermekeinknek, nem elsősorban szóval, hanem azzal, ahogyan élünk, ahogyan bánunk a legkisebbekkel. Aki az Isten szeretetébe vetett bizalomra építi az életét, annak életében még a rossz dolgok is jóvá tudnak válni” – zárta gondolatait az igehirdető.     

Az átadó ünnepség nyilvános presbiteri üléssel folytatódott, először Bertókné Lipők Brigitta gyülekezeti főgondnok köszöntötte a megjelent vendégeket.

Elmondta: embert próbáló, nehéz időszakok közepette is tudtak fejlődni az elmúlt években. Istennek adott hálát a megtapasztalt gondviselésért, kegyelemért, valamint köszönetet mondott minden támogatónak.

„Az Úrnak zengjen az ének” – énekelte csengő hangon a Ceglédi Református Általános Iskola alsó tagozatos gyermekkórusa, karnagyuk, Pintér Péterné Fésűs Judit vezényletével.

Bácskai József, a Török János Református Oktatási Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta: olyan közösségi teret adnak most át, ahol a legkisebbek szeretetben, biztonságban, és a keresztény hitben nevelkedhetnek.

„Egy helyet, ahol az első mosolyok, az első lépések és az első szavak születhetnek meg. Ez a bölcsőde több, mint intézmény, ez szolgálat: olyan küldetés, amely Jézus tanításának szellemében valósul meg” – fogalmazott. Köszönetét fejezte ki mindenkinek, akik hozzájárultak az új intézmény létrejöttéhez. Megköszönte a szülők bizalmát, akik legnagyobb kincsüket, gyermeküket bízzák rájuk, és az itt dolgozók munkáját is, akik hitet és szeretetet közvetítenek a kicsiknek nap mint nap. 

A bölcsőde megnyitása azért is öröm, mert azt jelenti, hogy szükség van újabb férőhelyekre – kezdte köszöntőjét Hegedűs Ágota alpolgármester.

„Az új intézmény nemcsak egy épület, hanem jelkép is: a gondoskodás, az összefogás és a jövőbe vetett hit jelképe.” Külön elismerését fejezte ki az egyházközségnek, amely a hitéleten túl a közösségi szolgálatban is példát mutat. „Az építkezés hónapjai során nemcsak falak emelkedtek, hanem kialakult és megerősödött a közös jövőbe vetett hit. A gyermekeinkbe fektetett energia, idő és szeretet a legnagyobb érték, amit a jövőnek adhatunk” – mutatott rá.

Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat szolgálatvezető főigazgatója Mózes 2. könyvének elejéről, a héber bábákról szóló történettel vont párhuzamot köszöntőjében. Ezek az asszonyok bátorságukkal utat mutatnak, védelmet biztosítanak a kiszolgáltatott kisgyermekeknek, mert az egyiptomi királynál is nagyobb uralkodót tisztelnek urukként. Azért lehettek eszközök Isten kezében és munkatársak Isten népének védelmében, mert az uralkodóval is dacolva, komolyan vették elhívásukat és istenfélelmükön keresztül lehettek áldássá az egész nép számára.

„A bölcsőde nemcsak a családoknak nyújtott segítség, szolgálat, hanem az élet óvásának, védelmének, a Teremtő tiszteletének szimbóluma is” – szögezte le. Örömmel számolt be arról, hogy az új intézménnyel 78-ra nő a református bölcsődék száma, amely 13 év alatt épp tizenháromszoros növekedés, így mostanra 1600-ra nőtt a bölcsődében ellátott gyermekek száma.  

Végezetül Hánka Levente lelkipásztor szólt arról, hogy a Református Szeretetszolgálat jelenlétét az új tagintézmény szociális jellege indokolja. A ceglédi egyházközségek által fenntartott intézmények eddig ugyanis a köznevelés és a szakképzés területéhez tartoznak.

A gyülekezetvezető köszönetet mondott a hálaadó ünnepségen elhangzottakért és a kapott egyházkerületi támogatásért is. Ugyanakkor kiemelten köszönte meg az itt dolgozók kétkezi munkáját, valamint a Cegléd-Nagytemplomi gyülekezet és a presbitérium türelmes támogatását a nagyszabású beruházás megvalósulása során. „Az Úr nélkül ez nem valósult volna meg” – hangsúlyozta végül Hánka Levente. 

 

A Himnusszal, püspöki áldással záruló istentisztelet után az ünneplő gyülekezet az udvarról átvonult a bölcsőde főbejáratához, ahol az elöljárók átvágták a nemzeti színű szalagot. A programot épületbejárás és szeretetvendégség zárta.  

Képek: Vargosz

Bölcsődeavatás Cegléden