AZUTÁN ÍGY SZÓLT: TUDOD-E, MIÉRT JÖTTEM HOZZÁD? NEKEM MOST ÚJRA HARCOLNOM KELL PERZSIA VEZÉRÉVEL , ÉS HA ABBÓL A HARCBÓL KIKERÜLÖK , A
GÖRÖGÖK VEZÉRE KÖVETKEZIK. DE ELŐBB ELMONDOM NEKED, HOGY MI VAN MEGÍRVA AZ IGAZSÁG KÖNYVÉBEN. SENKI SINCS, AKI VELEM TARTANA AZOK ELLEN, CSAK MÍKÁÉL, A TI VEZÉRETEK… MERT ÉN IS MELLETTE ÁLLTAM A MÉD DÁRIUS URALKODÁSÁNAK ELSŐ ÉVÉBEN: ERŐSÍTETTEM ÉS TÁMOGATTAM.

A 10. rész utolsó gondolatával egybetartozik a 11. rész első mondata, amely arra utal, kitől hallja Dániel mindazt, ami ebben a részben következik : ERŐSÍTETTEM, TÁMOGATTAM… Ki és kit támogatott? Ki kiért s ki ellenében harcol? Gábrielnek, Isten küldöttének mi a feladata ott és itt? És Mikaélt, aki kezdettől Izráel népért harcol, mellé rendeltetett, miért kell Gábriel harcához? Miért cserél helyet Mikáél és Gábriel? Miféle erők, miféle küzdelme ez? És ha Dániel itt megerősíttetett általa, kiért, miért fog visszatérni? Ezernyi kérdés, ami a leírtak alapján felvetődik bennünk. Mire van válasz?

Mit kell Gábrielnek felé közvetíteni? MI VAN MEGÍRVA AZ IGAZSÁG KÖNYVÉBEN múltról, jelenről és elkövetkezendőkről? Mit mondhat el? Ami a jövőbeli történések és elrendelések felől szóvá tehető. Lássa Dániel azt, amit láthat, értse, amit érthet… Édesapám így ír Isten győzelmeinek könyve című kötetében: „Az angyali szó, az angyali szó. Nem téveszthető össze semmiféle korabeli feljegyzéssel…”

Dániel roskad az isteni közelség, az embert meghaladó közlés súlyától… Félelmetes bepilantást nyerni a halandó ember önhitt, magát istenítő, erőszakos, másokat leigázó, magáért, céljaiért szüntelen taposó, világhódító, törekvéseinek forgatagába…

Más valamiben benne lenni, s végét remélve élni, és más azt megérteni, hogy az emberiség az idők végig ebben él. Hitet oltó ereje van a jelen és a jövő szorításának, annak, ami bennünk, körülöttünk szüntelen romlik, bomlik, semmivé lesz… Vajon lehet eközben mást látni, élni, lépni? Megfeledkezünk róla, hogy nem csupán a látható világ vesz körül minket. Teret kaphat szemünkben az, ami lelkünk üdvéért, Isten kegyelméből hit által, Lélek által, már itt, már most jelen lehet? Megtapasztalható, megélhető része az isteni igazságnak.

„Van egy nagyon-nagyon idős lelkész kollégám, akit nagyon szeretek. Kilencvenöt-kilencvenhat éves lehet már. Úgy tíz évvel ezelőtt azt gondolta, még érdemes valamibe belekezdenie. Elkezdett festeni. Festi a kis képeket. Nekem is van egy kis festményem tőle. Kiállítást is rendeztek belőle. Kijött a helyi tévé. A riporter kérte, hogy mondjon valamit a képekről. Azt felelte erre az öreg lelkész, hogy - Mit mondjak, nem is látom őket! - Mert már nem nagyon lát, nem nagyon hall. De még mindig fest. Elgondolkodtam. Hát nem ilyen a hit? Nem látok igazából, nem tudom, hogy mi lesz holnap vagy holnapután! De mégis festek, mégis megyek. Mégis lépek előre valahogy, mert bízom abban, hogy a kezemet vezetni fogja az Úr. Ez a hitnek a lényege. Ahogy az idős lelkész nem lát, mégis fest, és a képek élvezhetők. Ha valaki nem hiszi, megmutatom, ott van nálam. Azt gondolom, ezt érdemes megjegyezni. Ha van belső látásunk, akkor nem kell félni attól, hogy nem tudjuk, hogy holnap, vagy holnapután mi lesz velünk. Bízunk abban, hogy aki vezeti a kezünket és a lábunkat - nem hagy cserben minket.” Nagy Péter – Hatvan párperces
MOST PEDIG ELMONDOM NEKED A VALÓ IGAZSÁGOT: ÍME EZUTÁN MÉG HÁROM KIRÁLY KÖVETKEZIK PERZSIÁBAN. MAJD A NEGYEDIK MINDEGYIKNÉL NAGYOBB GAZDAGSÁGOT FOG SZEREZNI, ÉS AMIKOR GAZDAGSÁGA RÉVÉN MEGERŐSÖDIK, MINDENT MEGMOZGAT A GÖRÖG BIRODALOM ELLEN.

Elmondja a VALÓ IGAZSÁGOT, vagy a másik fordítás szerint: „Igazságot jelentek ki neked”, A kulcsszó, az i g a z s á g . Nem amit gondol, nem amit lát, nem amit akar…kijelentést közvetít, azt, ami kimondatott. Nem tesz hozzá, nem vesz el belőle, nem kerekíti, nem is élezi, nem bővíti, nem is szűkíti… Mit merünk mi az igazságból látni, hallani, vállalni, kimondani?

BARTALIS JÁNOS

                 EZER KÉRDÉS KÖZÖTT

Úgy fáj ezer kérdés között.
Irtózatos fogak átharapnak.
Vergődöm, mint lekötözött
szárnyú madár.
Véresre verem magam szikla falán.
Mindig kezdeni.
Mindig Új.
Sohsem látott utak.
Sohsem hallott szavak.
Szívemben mély kutak nyílnak.
A kétségbeesés koporsója nyílik.
Tűzcsapja egy rideg fantomnak.
Egy szörny minden régit elnyel.
Homlokomról lehamvad egy csillag.
És indulni kell –
minden este –
Új csillag után – sötét erdőbe.

Valakivel beszélgettem arról, milyen különös, hogy ugyanaz az ember, aki az egyik kapcsolatban sérthető, sebezhető, félretehető, az más kapcsolatokban megsebzetteket felkarolni tudó, erőt adó és irányító lehet. Bizonyára ismerünk olyan embert, akit eltapostak, és emiatt fel volt háborodva, de amint módja nyílt rá, ő is átgázolt másokon. Mi milyenek vagyunk? Szembesülünk vele? Mivé tehet minket, ami körülöttünk történik? Mi az, ami rólunk szól, rajtunk múlik, rólunk, akik térbe, időbe rekesztettek vagyunk? Akarjuk, merjük látni?

Mit tud meg Dániel az egymás után következő három perzsa királyról? Hogy jöttek, uralkodtak, és egyszer csak tovatűntek… A negyedikről hallja azután, hogy amazoknál is nagyobb gazdagságot szerzett… Mi tehető szóvá, mint ami különbség, rájuk nézve? Hogy ki mennyit szerzett, gyűjtött, területből, pénzből, gazdagságból…

Egyik nap azt hallottam a tévében, hogy növekedik az új vallások száma… Mi az oka? Érdemes új vallást alapítani? Úgy tűnik, igen. Övék lehet a hozzájuk tartozók adójának 1 %-a ...
Meglepett, pedig időben-korban visszatekintve elég egyértelmű, az intézményesített egyház anyagilag érdekelt, ezért küzdött tűzzel-vassal a vallásújítókkal szemben, hisz nem jött volna be az egységesen kivetett adó, amiből hatalmas vagyon gyűlt… Úgy olvastam, a reformáció során Erdély egésze protestánssá lett. Miért indult az erőszakos visszatérítés, a kegyetlen ellenreformáció? Ez a jezsuita misszió, végül oly nagy teret, befolyást nyert, hogy a későbbi uralkodó, Mária Terézia meg kívánt szabadulni tőle, s feloszlatta az 1700-as évek végén a jezsuita rendet. Miért? Mert bizony rá is kiterjesztette, közben nyert világhatalmát…

DE OTT MAJD EGY HŐS KIRÁLY LÉP FEL, AKI NAGY HATALOMMAL URALKODIK, ÉS AZT TESZ, AMIT CSAK AKAR. ÁM ALIG LÉPETT FEL, ÖSSZEOMLIK BIRODALMA, ÉS NÉGYFELÉ OSZTJÁK AZT, A NÉGY ÉGTÁJ SZERINT. NEM AZ Ő MARADÉKÁRA SZÁLL, ÉS NEM LESZ OLYAN HATALMAS, MINT AMIKOR Ő URALKODOTT, MERT RÉSZEKRE SZAKAD BIRODALMA, ÉS MÁSOKÉ LESZ, NEM AZ ÖVÉK.

Minden írásmagyarázó Nagy Sándor nevével helyettesíti a HŐS KIRÁLYT… Vajon miért nevenincs király az Igazság könyvében? Az igazság felől mit ér ez, hogy AKI AZT TESZ, AMIT AKAR… Tulajdonképpen minden uralkodó így tűnik fel, és így tűnik el, amikor jön egy nálánál erősebb, s akkor ő azt teszi vele, amit akar…

Szabad kiemelni a lényeges mondandót, hogy minden hatalom, ugyanúgy, mint az ember, múlandó, véges életű, minden birtoka itt marad, elvész, elvétetik: RÉSZEKRE SZAKAD… MÁSOKÉ LESZ…

Ha valaki azt mondta volna nekünk 1980 körül - mikor még úgy éreztük, azt tesz, amit akar -, hogy pár éven belül, minden különösebb nemzeti összefogás és erőfeszítés nélkül eltűnik, kivonul innen a minket évtizedeken át megszállva tartó szovjethatalom, nem hittük volna…

A DÉLI KIRÁLY ERŐS LESZ, DE VEZÉREI KÖZÜL EGYIK ERŐSEBB LESZ NÁLA, ÉS HATALOMRA JUT; MÉG NAGYOBB HATALOMMAL URALKODIK, MINT Ő. ÉVEK MÚLTÁVAL BARÁTSÁGOT KÖTNEK: A DÉLI KIRÁLY LÁNYA HOZZÁMEGY AZ ÉSZAKI KIRÁLYHOZ A JÓ VISZONY ÉRDEKÉBEN. DE EZZEL NEM TUDJA MEGTARTANI HATALMÁT. NEM MARAD MEG SEM A KIRÁLY, SEM A GYERMEKE. AZ ASSZONY PEDIG ÁLDOZATUL ESIK KÍSÉRETÉVEL ÉS FIÁVAL, MEG AZZAL EGYÜTT, AKI TÁMOGATTA ŐT ABBAN AZ IDŐBEN. DE HELYÉRE ÁLL AZ ASSZONY GYÖKÉRZETÉNEK EGY MÁSIK HAJTÁSA, AKI MAJD RÁTÁMAD AZ ÉSZAKI KIRÁLY HADEREJÉRE. BETÖR A VÁRÁBA, ÉS ELBÁNIK VELÜK, MERT ERŐSEBB LESZ. ELHURCOLJA EGYIPTOMBA ISTENEIKET, BÁLVÁNYSZOBRAIKAT ÉS DRÁGA EZÜST- ÉS ARANYTÁRGYAIKAT. ÍGY Ő NÉHÁNY ÉVIG BÉKÉN MARAD AZ ÉSZAKI KIRÁLYTÓL. AZ UGYAN BETÖR EGYSZER A DÉLI KIRÁLY ORSZÁGÁBA, DE VISSZA KELL TÉRNIE A MAGA FÖLDJÉRE.

Miről szól a történelem? Hogyan szerzi trónját egy-egy uralkodó, merre terjeszkedik, miképp hódít, kik fölé kerekedik, meddig képes megőrizni hatalmát, s hogyan, és mi miatt veszti el?
Mindig érdekei szerint lép, erőszakkal szerzi, amit szerez, s mind-mind másokon élősködik...

BARTALIS JÁNOS

                   HALLOM A SZENVEDÉST

Oly néma e perc.
A csillagok lehasaltak égő szemeikkel,
mint fénylő komondorok.
Lámpám ég.
Kihallgatok az éjszakába.
A hold némán süt.
A kukoricák szelíden susognak.
Oly szomorú vagyok.
Az égre nézek.
S mint tükörben, látom a nyomorult Emberiséget.
A föld nyög.
Hallom a szenvedést.
Hallom a nagy szomorúságot.
Hallom a világ halálrakészülődését.
Hallom a hörgést…
Hallom a szózatot, a felsőbb hívást.
Ki hív?

A népek csendes énekével megyek az éjben.

AZUTÁN A FIAI INDÍTANAK HÁBORÚT. NAGY HADSEREGET GYŰJTENEK, AMELY BETÖR, ÉS VÉGIGZÚDUL AZ ORSZÁGON. KÉSŐBB ISMÉT HÁBORÚT INDÍTANAK, ÉS ELJUTNAK AZ ERŐDÍTMÉNYIG. EKKOR A DÉLI KIRÁLY NEKIKESEREDVE KIVONUL, ÉS HARCBA BOCSÁTKOZIK AZ ÉSZAKI KIRÁLLYAL. AZ NAGY SEREGET ÁLLÍT VELE SZEMBE, DE A SEREG ENNEK A KEZÉBE KERÜL. AMIKOR EZT A SEREGET ELHURCOLJÁK, FELFUVALKODIK, ÉS BÁR EZREKET EJT EL, HATALMA NEM LESZ TARTÓS. MERT AZ ÉSZAKI KIRÁLY ÚJABB SEREGET ÁLLÍT FEL, NAGYOBBAT AZ ELŐZŐNÉL, ÉS NÉHÁNY ÉV MÚLVA RÁTÖR EGY JÓL FELSZERELT, NAGY HADERŐVEL. ABBAN AZ IDŐBEN SOKAN TÁMADNAK A DÉLI KIRÁLY ELLEN.

Mit tudunk, mit tudhatunk? Támad a DÉLI KIRÁLY, aztán az ÉSZAKI, és hol egyik, hol másik sereg kerekedik felül. Mindig az eltiport nép az áldozat. Mi jellemzi az uralkodókat? Mindent megtesznek a győzelemért, térnyerő diadalért, aztán felfuvalkodnak, épp attól, amit elértek, de HATALMUK NEM LESZ TARTÓS, mert a velük szemközt álló, győzni akaró ellenfél közben erőt gyűjt, még nagyobb, még erősebb sereget állít, s alkalomadtán visszaüt…

Édesapám így írja Isten győzelmeinek könyvében: „Kimarad a közlésből a királyok neve is… Az emberi történelem sorsa nem királyok, nem népek kezében van…A történelem mozgatója a láthatatlan, országok és népek fölötti Isten…minden hatalom szertefoszlik e láthatatlan akarat jóvoltából.”

A TE NÉPED ERŐSZAKOS FIAI IS FÖLKELNEK, HOGY BETELJESÍTSENEK EGY LÁTOMÁST, DE ELBUKNAK. MERT AZ ÉSZAKI KIRÁLY ELJÖN, SÁNCOT EMEL, ELFOGLALJA A MEGERŐSÍTETT VÁROST. A DÉLI CSAPATOK NEM TUDNAK HELYTÁLLNI, VÁLOGATOTT EMBEREINEK SINCS EREJE AZ ELLENÁLLÁSRA. TÁMADÓJUK AZT TESZ VELÜK AMIT AKAR, ÉS SENKI SEM TUD MEGÁLLNI VELE SZEMBEN. ÍGY ELJUT AZ ÉKES FÖLDRE IS, MELY EGÉSZEN KEZÉBE KERÜL.

Érthetjük ÉSZAK és DÉL jelentését, Egyiptom és Szíria között van Izráel, az ÉKES FÖLD, a MEGERŐSÍTETT VÁROS, melyet a déli királyok, a Ptolemaioszok, és az északi királyok, a Szeleukidák kétfelől is támadhatnak, elfoglalhatnak… A TE NÉPED ERŐSZAKOS FIAI… Miféle harca ez a választott népnek? Látomások, amit Istennel az Ő akaratával igazoltak? Egyértelműen érezteti az angyali szó, hogy nincs a választott nép erőszakos fölkelőinek, a pusztán emberi látomás beteljesítőinek harcán áldás… TÁMADÓJUK AZT TESZ VELÜK, AMIT AKAR… NEM TUD MEGÁLLNI VELE SZEMBEN…Isten nem bólint a terveivel szembeni elképzelésekre, akkor sem, ha azok az ő népe számára igazságosabbnak tűnnek…

AZUTÁN ARRA TÖREKSZIK, HOGY ÉRVÉNYESÍTSE HATALMÁT A DÉLI KIRÁLY ORSZÁGÁBAN. EGYEZSÉGET KÖT VELE, ÉS LEÁNYÁT FELESÉGÜL ADJA HOZZÁ, HOGY ROMLÁSÁT OKOZZA. DE LEÁNYA NEM ÁLL MELLÉ, ÉS NEM LESZ AZ Ő PÁRTJÁN. EZUTÁN A SZIGETEK ELLEN FORDUL, ÉS SOKAT ELFOGLAL, DE EGY HADVEZÉR VÉGET VET GYALÁZATOSSÁGÁNAK, ÉS NEM TUDJA GYALÁZATOSSÁGÁT FOLYTATNI. EKKOR SAJÁT ORSZÁGA ERŐDJEI FELÉ FORDUL, DE MEGBOTLIK, ELESIK, ÉS NYOMA SEM LESZ.

Az ember sok mindenre képes a hatalomért, a gazdagságért, a dicsőségért, de amit nyer, másoktól veszi el, ám ami számára mindennél fontosabbá lesz, abba bukik bele, az okozza ROMLÁSÁT, amit a láthatóból, markolhatóból, e véges, múlandó világból megszerez…

Milyen félelmetesen egyszerű az, amit meg kéne értenünk. Amit az ember itt a világban megszerez, birtokolhat, az NEM MARAD MEG , ROMLÁSÁT OKOZZA… belevész, NEM TUDJA MEGTARTANI… NYOMA SEM LESZ…

Szabaddá tehet minket, az evilág veszendősége felőli bizonyosság? Ébresztheti szívünket a láthatatlan, isteni világ Krisztus által nyerhető, örökké megmaradó többje?