„Hogy mennyire erős bennünk a gonosz hatalma, először akkor érezzük meg, amikor szabadulni akarunk tőle."
C. S. Lewis
Detektívregény tanít az Istenbe vetett bizalomról
Mit rejt a sírkamra, és ki töröl le minden könnyet? A starnbergi négyek – ezzel a címmel jelent meg Alexander Lombardi és Sandra Binder kalandregénysorozatának első kötete. Győriné Vincze Krisztina gazdagréti lelkipásztor könyvajánlója.
Azt a kijelentést, hogy a mai fiatalok már alig olvasnak, több külföldi és magyar kutatás is megdöntötte, hiszen a Z generáció egyre több papíralapú könyvet olvas. Amikor a gyermekeim elkezdték megszeretni az olvasást, és egyre izgalmasabb történetekre vágytak, akkor izgatottan bújtam a keresztyén könyvesboltok polcait, hogy haza tudok-e nekik vinni olyan könyvet, amit keresztyén értékrendre alapozva, Isten Igéjével összhangban írtak meg. Nem szerettem volna, hogy „kifolyjon a könyv lapjairól a vér”, sem azt, hogy a szellemvilág izgalmas alakjaival való küzdelem által kússzon be az ezotéria, a New Age vagy bármilyen más keresztyénségtől idegen szellemiség a gyermekeim életébe. Bár most már egyre nagyobb számban látnak napvilágot a fiatalok világához kapcsolódó keresztyén regények, sajnos tíz évvel ezelőtt hiába kerestem ezeket a könyveket a keresztyén könyvesboltokban, nem igazán voltak még elérhetők. Ezért izgatottan vettem kezembe Alexander Lombardi és Sandra Binder A starnbergi négyek című könyvsorozatának első kötetét (Mit rejt a sírkamra, és ki töröl le minden könnyet?), hogy vajon azzá a könyvvé vagy azon könyvek közül eggyé válhat-e majd a gyermekek számára, amit én évekkel ezelőtt annyira kerestem a saját gyermekeim számára?
Alexander Lombardi és Sandra Binder elsősorban A starnbergi négyek című gyermekkönyv-sorozat megírásával kezdtek ismertté válni a németországi keresztyének számára. Alexander Lombardi a Starnbergi-tónál lévő Élet Szava gyermek- és ifjúsági misszió vezetője, ezért a könyv tinédzser szereplői bár kitalált szereplők, a megformált karakterek mégis életközeliek, akikhez a tinédzserek is jól tudnak kapcsolódni. Hamar megjelenik előttünk és szívünkbe zárjuk a „kütyürajongó” Frankyt, az óvatos és együttérző Emmát, valamint a kalandvágyó, sokszor önfejű Antoniát és a gyorsan alkalmazkodó, mégis bátor Jaront. A sorozat történetei ennek a négy barátnak a kalandos mindennapjait követik végig, akik a Starnbergi-tó környékén rejtélyes eseteket oldanak meg.
A könyv múltban és jelenben játszódó cselekményei nemcsak a családi kincset mentő Benjáminnal és a starnbergi négyek tolvaj utáni nyomozásának izgalmaival tartják fogva figyelmünket, hanem a történések mélyén végig ott húzódnak az Istenben való bizalom és a hit sokszor feszült és nehéz kérdései is. A szerzőpáros úgy beszél a hitről, mint ami az élet természetes része, hiszen egy-egy főszereplőből fel-feltör a kilátástalanság idején az Isten létében való megkérdőjelezhetetlen hit egy-egy hitvallásos mondatban, imádságban. Nem egy templom falai közé száműzött vallásos cselekedetként mutatja be az imádkozást, hanem a fiatalok számára is elérhető erőforrásként, mellyel Isten a legsötétebb élethelyzetben is megragadható, mintegy alátámasztva azt a keresztyén mondást, hogy Isten mindig „csak egy imádságnyira van tőlünk”. Így fordul Antonia Istenhez akkor, amikor elveszti a bizalmat édesapjában, barátaiban, és egyedül marad félelmeivel, kétségbeesésével. Elmondja Istennek az egész helyzetet, és várja, hogy Neki legyen valami olyan megoldása, amit ő még nem lát, de Isten igen.
A hit nemcsak a személyes életekben van jelen, hanem – anélkül, hogy a könyv a „bizalomébresztő” címet viselné – mélyen meghatározza a felszín alatt futó cselekményszálakat is. Számomra ez tette ezt a könyvet igazi értékké. Mert miközben egy Krisztus születése előtti jeruzsálemi családi dráma összefonódik a jelenben történő műkincs elrablásának nyomozásával, közben egyáltalán nem mindent elnyomóan és erőltetetten van jelen a hit kérdése, hanem mintegy észrevétlenül, búvópatakként tör felszínre a történetek egy-egy jelentős pontján. Mivel a nyomozás izgalma magával ragadja az olvasót, fel sem tűnik, hogy az Isten gondviselő szeretetébe vetett bizalom nemcsak a múltbeli történés szálait szövi át, hanem erősen jelen van az „akkor és ott” történéseiben is.
A szerzőpáros él azzal az adottságunkkal, hogy amikor olvasunk vagy filmet nézünk, akkor „leengedjük a tudatunkban lévő válaszfalakat”, és egyszerűen csak engedjük, hogy magával ragadjon minket az olvasott vagy a látott dolog. Ennek valóságát tapasztaljuk nemcsak a fiatalok, hanem a saját életünkben is, amikor egy-egy filmen vagy olvasmányon keresztül olyan ideológiák, rejtett üzenetek érnek el minket, melyek nem célirányosan, hanem csak egy-egy félmondatban, kisebb jelenetekben elrejtve gyakorolnak ránk hatást. Ennek megvannak sajnos a maga hátulütői – ezért egyáltalán nem mindegy, mit engednek a szülők nézni vagy olvasni gyermekeiknek –, de megvan a maga áldása is, hiszen ez ajándékká lehet, amikor Isten országának kincseit rejtik el a sorok között. Így történhet meg, hogy a könyv végére nemcsak a memóriánkba íródik a jeruzsálemi családi ereklyén lévő mondat: „Isten letöröl minden könnyet a szemünkről”, hanem a könyv „belső bizonyságtétele alapján” a szívünket is kezdi „átmelegíteni”, hogy Isten jó és gondot visel akkor is, amikor a történések nem éppen azt támasztják alá.
Ezt a bizalmat és a generációkon átívelő hit ajándékát tárja elénk Antonia édesapjának egyik mondata: „tudom, hogy – Isten – szeret engem, és soha nem hagy cserben, és nem enged semmi olyan dolgot az életemben, ami nem a javamat szolgálja. Bízom benne, mert ő jó apa: az én mennyei apukám”. Ha gyermekeinknek, fiataljainknak csak ez a két dolog ajándékként eléri a szívét ebben az egyébként detektívregények izgalmát is magában hordozó könyvben, miszerint van Valaki, akiben akkor is bízhatunk, ha minden veszni látszik, aki minden könnyet letöröl majd a szemünkről; és a Benne való hit, valamint az imádság legalább olyan természetes része lehet a mindennapi életnek, mint Antonia kalandos hétköznapjainak, akkor már sokkal többel gazdagodnak, mint azt első ránézésre gondolnánk.
Bátran mondhatom, hogy ha tíz évvel ezelőtt ott találtam volna ezt a könyvet a keresztyén könyvesboltok polcán, akkor örömmel adtam volna a fiatal tinédzser gyermekeim kezébe. Nemcsak egy-egy kiemelkedő ünnep vagy életesemény alkalmával lephetjük meg kistini és nagytini gyermekeinket vele, hanem hiszem, hogy az év bármely időszakában áldássá fog számukra válni!
Győriné Vincze Krisztina,
a Gazdagréti Református Gyülekezet beosztott lelkésze
A gyanú Antonia édesapjára terelődik. Antonia és barátai, Emma, Franky és Jaron azonban ezt nem akarják elhinni, ezért maguk indulnak a tolvaj felkutatására. Eközben rátalálnak egy ősrégi kincs darabjaira, ami újabb rejtélyek felé vezeti őket. A nyomozás alatt újra és újra felbukkan egy bizonyos idézet a Bibliából. A négy barát rájön, hogy mások is a kincs nyomába eredtek. Barátságuk kemény próbatétel elé kerül.A könyvbe itt lehet beleolvasni: https://encian.hu/wp/wp-content/uploads/Mit-rejt-a-sirkamra-minta.pdf
Bővebb információ: https://encian.hu/konyveink/mit-rejt-a-sirkamra/
A szerzőről: Alexander Lombardi a Starnbergi-tónál lévő Élet Szava gyermek- és ifjúsági szervezet vezetője. Könyveket ír, musicaleket ír és rendez, valamint táborokat szervez gyerekeknek és fiataloknak, amelyek évente mintegy 28 000 embert érnek el.