Háromszáz éve megírt történeteket porolt le Ferenczy Noémi, amikor elhatározta, hogy az erdélyi Koinónia Kiadó felkérésére átiratot készít Szikszai György Mártírok oszlopa című művéből. Tizennégy, az első századokra visszanyúló élettörténet bontakozik ki a mai olvasó számára az Egy közülünk című, most megjelent kötetben, és ami igazán különlegessé teszi ezeket a történeteket, hogy egytől egyig hús-vér emberekről szólnak. Különböző nemzetiségű, életkorú, társadalmi státusú keresztyén férfiakról és nőkről, olykor gyerekekről. No, nem a politikai korrektség miatt, hanem mert Krisztus mindegyiküket magában egyesítette, mint ahogy sokféleségük is az Ő szépségének sokféle árnyalatát mutatja meg. Ezek a szentek Európa, Ázsia és Afrika különböző helyein részt kaptak Krisztus szenvedéséből is. Olykor felforgatókként bélyegezték meg őket, vagy épp őket forgatták ki vagyonukból, állásukból. Megfenyegették, megkínozták őket, lesben állva vártak elfogásukra, és az is előfordult, hogy valaki önmagát adta fel a hatóságoknak.

A mártírokat az egyház oszlopainak tartja a keresztyén hagyomány, olyan hithősöknek, akik az életükkel fizettek a Krisztusba vetett hitükért, nem egyszer a teljes igazságért vele kapcsolatban. Számukra, persze, Ő volt az élet, de nem lehetett könnyű nekik sem kitartaniuk – így talán érthetőbb, miért Egy közülünk a róluk szóló mai könyv címe. Eltérő reakciókat adtak, szenvedtek, és féltek – nemcsak a rájuk váró kínoktól, hanem attól is, hogy visszakozni fognak, és megtagadják Krisztust. Egyaránt gyötrődtek a fizikai fájdalomtól és az őket körülvevő szentségtelenségtől, bár olykor a humort sem nélkülözték. Belekapaszkodtak abba, aki meghaladta a világ igazságtalanságát, mi több, az igazságát is.

Hogy pontosan milyen volt Teodóra és Didimusz, Lőrinc vagy Tekla, nem tudjuk, de az életük fennmaradt a keresztyén emlékezetben, köszönhetően a róluk szőtt legendáknak, ami a csodás elemeken túl mindig megőrzi a megkérdőjelezhetetlen igazságot – állítja Ferenczy Noémi, a most megjelent kötet szerzője. „A legendák az erkölcsi-lelki épülést szolgálták, maga a szó is azt jelenti: olvasandó. A legendák szerzői azonban mindig használták a fantáziájukat. Senki sem gondolta, hogy Szent László eldobta a köveket és azok pénzzé változtak, vagy hogy felpattant volna a sírból, hogy elmenjen háborúzni egyet. Ezeket az olvasók sem vették szó szerint, viszont a szerzők ezzel kielégítettek valamilyen igényt, ez esetben a képzeletét, miközben rávilágítottak valamilyen igazságra. Ez a tulajdonsága a legendagyártásnak korfüggetlen, ameddig csak életben tartjuk ezt a műfajt, márpedig ez ma is életben van, csak épp az igazság lényegi elemeit nélkülözve. Mi másért is olvasnának bulvárt az emberek?”

Ferenczy Noémi fiatalok számára írta meg ezeket a történeteket, olvasói között 11 és 15 év közötti fiatalok is vannak, könyvét azonban bárki haszonnal forgathatja. Mint mondta, gyermekkorában ő maga is sok legendát hallott. „A pótnagymamám apáca volt, és katolikus lévén ismertem A szentek életét is, amely akkoriban népszerű könyv volt vallásos körökben. Ezeken a történeteken nőttem föl, bele is borzongtam némelyikbe, rémtörténetekként hatottak rám. Amikor újraírtam őket, leginkább az érdekelt, hogy kit mi mozgat abban az élethelyzetben, amibe éppen belekerült.”

Azt azért nem gondolja, hogy minden keresztyén ugyanarra hívatott el, vagy hogy keresnünk kellene az életveszélyes hitvalló helyzeteket, viszont nem érdemes leírni sem ezeket a szenteket csupán azért, mert a világ nagyon megváltozott – tette hozzá. „A példájuk, az indítékaik megismeréséből egy dolgot biztos, hogy megtanulhatunk: fontos, hogy az embernek meglegyen a saját tőkesúlya, az a súlypont, amelyből nehéz kibillenteni vagy olykor lehetetlen. Azért tisztelünk különösen is bizonyos szenteket, mert őket nem lehetett ebből az egységélményből, az Istennel való egységből kizökkenteni. Minden cselekvésnek van vektora, és ez a szabad akarat, ami még riasztó körülmények közepette is a miénk.”

A könyvével megszólított kamaszok szerinte fogékonyak ezekre a történetekre és az általuk felvetett kérdésekre. „Van valami közös a gyerekekben és a szentekben. Amikor kialakítottam ezeket az alakokat, a jobbik énemet, a gyermeki, az igazibb énemet kerestem föl, abból dolgoztam. Persze, éreztem a korlátaimat is. Péterről vagy János apostolról nem lehet akármit leírni. A fantáziának határt szab az a hagyomány, amit nekik tulajdonítunk. Egyes szereplőket viszont én tettem hús-vér emberré, és az is lehet, hogy az általam megrajzolt részleteknek semmi köze az ő eredeti valójukhoz, hiszen nem maradtak fenn róluk részletes írásos emlékek. Ilyenkor egy-egy jellemző vonás köré építettem föl az egész karaktert. Az, hogy az illető filozófus vagy az első általunk ismert női szent egész gondolatsort indítottak el bennem, amiből az egész alak kibomlott. Persze, ezekben az emberekben sok van belőlem, hiszen az író tükör és maga is korlát. Olyat, amit én nem tapasztaltam meg, vagy nem tudok legalább elgondolni, nem tudok leírni sem.”

Írásában nem a szenteket magasztalja fel, hanem Krisztust mutatja meg az ő történeteiken keresztül. Ami, persze, arról is elgondolkodtathatja a Krisztus melletti elköteleződés előtt álló embert, hogy megéri-e kereszténynek lenni, ha ez az ára. „Ha azoknak a fiataloknak, akikkel én találkozom, valaki vonzó módon beszél arról, hogy mi az értelme, annak ők utánavetik magukat. Egyébként is: nem halunk meg így is, úgy is? Hasonló ez, mint a József Attila-i dilemma: Miért legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis./ Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. Onnantól kezdve, hogy megszülettünk, biztos, hogy egy irányba vezet az út, hiába teszünk úgy, mintha minden bajt, betegséget kiküszöböltünk volna. Sőt, az emberi életben a legtöbb tanulsággal mégiscsak a szenvedés szolgál, abból tanulunk a legtöbbet – én biztosan. Amikor valamit máshogy nem sikerült felfognom, megértenem, elsajátítanom, akkor a szenvedésen keresztül olyan tapasztalatok birtokába jutottam, amelyek továbbsegítettek az utamon.”

Ferenczy Noémi Egy közülünk című, korakeresztyén mártírokról szóló könyve megrendelhető a Koinónia Kiadó honlapján és megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban is (Ráday utca 3).

Kép: Simon Erika