Istentisztelettel vette kezdetét a 2024/2025-ös tanév a Károli Gáspár Református Egyetemen szeptember 2-án, hétfőn a Kálvin téri református templomban. Az ünnepi alkalmon Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke szolgált igehirdetéssel A példabeszédek könyve 14. fejezetének 2. verse alapján: „Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.” Az egyházvezető szerint ennek a rövid igeversnek a lényege így foglalható össze: az istenfélelem vezet és vezetővé tesz.



Az istenfélelem útja
„Az istenfélelem valójában hit, az élő Istenbe vetett hit” – fogalmazott igehirdetésében Steinbach József, hozzátéve: ebből következően egyben hódolat is az élő Isten előtt. „Nem az Istentől félünk, hanem az Isten előtt félünk, ennek lényege, hogy leborulunk előtte és elismerjük, hogy Ő az Úr.” Az istenfélelem hit és hódolat, de tudás is, mert Isten bölcsessége képes utat mutatni nekünk a világban. Ez a tudás soha nem lehet öncélú és át kell, hogy járja mindazt, amit az egyetemen megtanulunk – figyelmeztette az egyetemistákat.

Az istenfélelem vezet bennünket, utat mutat, és ezen az egyenes úton a biztos iránymutatás nem más, mint Isten kijelentése. „A Biblia az Ige dokumentuma, forrása, de nem börtöne. A Biblián túl is megnyilatkozik Isten Igéje” – fogalmazott a püspök, arra biztatva a fiatalokat, hogy fedezzék fel az istenfélelemből fakadó vezetést minden területen.



Az istenfélelem nemcsak utat mutat, hanem célja is van. Ez örökké való cél, amely a boldog megérkezés felé visz – néha kanyarokkal, de mindig egyenesen a cél felé tartva. „Zarándokok vagyunk ebben a világban, nem csavargók.” Ennek a keresztyén létnek és reménységnek kell megjelennie az egyetemen, az oktatásban, a tanulásban és a kutatásban.

A cél felé vezető útnak rendje van, a szabadság ugyanis csak rendben élhető meg. Steinbach József szerint a református egyetemen a szaktudás mellett a krisztusi viszonyulást is meg kell tanulni, mert ez a lelke az egyetemi oktatásnak.

Végül, de nem utolsó sorban ennek a vezetésnek kegyessége is van. Fontos ugyanis, hogy ezt az utat Jézus Krisztusban lássuk, mert istenfélelem nélkül eltérünk az egyenes úttól.

„Az istenfélelem nemcsak vezet, de vezetővé is tesz. Ti vagytok a jövő keresztyén értelmisége. Óriási felelősség ez. Meg kell jelenítenetek mások számára az istenfélelem útját, célját, rendjét, kegyességét. Életformáló, életet kiteljesítő, életértelmet ajándékozó gazdagságot ad ez, ez a ti boldog lehetőségetek” – zárta prédikációját az egyházvezető.



Rektori útravaló
Trócsányi László rektor köszöntő beszédében elsőként az egyetemet megkezdő elsőévesekhez szólt. Mint fogalmazott: sokat gondolkodott azon, milyen jótanácsokat adhatna útravalóul, és megkérdezte a ChatGPT nevű mesterséges intelligenciát is, hogy az mit mondana a helyében. A program egyrészt arra emlékeztetné a hallgatókat, hogy teljes szívből bízzanak az Úrban, másrészt arra, hogy alaposan készüljenek fel jegyzeteikből a vizsgákra, harmadrészt pedig arra, hogy ne felejtsenek el szüneteket tartani tanulás közben.

A rektor mindezt azzal egészítette ki, hogy a hallgatók érezzék otthon magukat az egyetemi közösségben, próbálják megérteni és ne csak bebiflázni a tananyagot, valamint merjék megfogalmazni a saját véleményüket. Ezután az egyetem hármas jelmondatáról – Minőség. Közösség. Károli. – beszélt részletesebben. Kifejtette: senki se elégedjen meg azzal, hogy „csak görbüljön”, hanem törekedjen látóköre tágítására és éljen az egyetem nyújtotta lehetőségekkel. A közösség kapcsán egyrészt a keresztyén értékrend megismerésének lehetőségére hívta fel a figyelmet, másrészt az életre szóló barátságok fontosságára.



Az oktatói karhoz szólva elmondta: amikor a ChatGPT-től számukra is kért volna tanácsot, akkor lefagyott a rendszer. „Szükség van ránk, hús-vér oktatókra, akik még a legrázósabb kérdésektől sem fagyunk le” – fogalmazott. Hozzátette: folyamatosan építeniük kell a tanár–diák kapcsolatot, a hallgatókban partnert kell látniuk, és meg kell segíteniük azokat, akik nehézségekkel küzdenek. Külön köszönetet mondott a nem oktatói területen dolgozó egyetemi munkatársaknak, majd sikerekben gazdag tanévet kívánt mindenkinek.

Útrakelők
Köszöntőt mondott Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész is, aki az építkezés és a hit kapcsolatára hívta fel a figyelmet. „Óriási dolog, ha valamit építhetünk, mert folytatói lehetünk Isten teremtésének” – fogalmazott. Hozzátette: ennek fundamentuma csak Isten Igéje lehet. Isten dönt, ez megkérdőjelezhetetlen, de teret hagyott az egyéni döntések szabadságának.



Az államtitkár felidézte Károli Gáspár emlékét, az egyetem tervezett új épületegyütteséről pedig elmondta: a tervezésnél a fenntarthatóság és a funkcionalitás kiemelt szempont lett.

Az ünnepi évnyitón most először került sor az új, 25 éven felüli teológusjelölteknek meghirdetett ösztöndíj szerződésének az átadására.
Veres Sándor dunamelléki főgondnok röviden ismertette az ösztöndíj célját és annak szerepét a lelkészképzés megújításában, majd személyesen gratulált az első ösztöndíjasnak, Hegedűs Istvánnak.

Az elsőéves hallgatók egyetemi „útjukat” hagyományosan fogadalomtétellel kezdték, ezután az egyetem vezetése szimbolikus kézfogással egyetemi polgárokká fogadta őket.



Az ünnepségen Méhes Balázs orgonaművész szolgált orgonakísérettel, Völgyesi Anna Sára szociálpedagógia szakos hallgató pedig klarinéton adta elő W. A. Mozart Falusi táncok című művének első tételét.


Barna Bálint
Képek: Geberle Bertalan (KRE)