Élt a gazdagsággal
Éppen egy évszázada Kálvin születésének négyszázadik évfordulója indította el a Kálvin-reneszánsznak is nevezett folyamatot. Ekkor két lelkes tudós, Czeglédy Sándor nagysallói lelkipásztor és Rábold Gusztáv hajdúböszörményi gimnáziumi tanár lefordította az 1559-es Institutiót. Az első kötet 1909-ben jelent meg Pápán, majd rövidesen követte a második kötet is – elevenítette fel a múltat az Institutio szakmai bemutatóján Szűcs Ferenc. A teológiai professzor hangsúlyozta, hogy a fordító Buzogány Dezső mind Kálvin teológiai latin nyelvében, mind a mai magyar irodalmi nyelvben otthon van, „és többletanyagként tudta használni a Kálvin által franciára fordított mű kritikai kiadásait is. Ez a hármas szellemi minőség nem túlságosan gyakori, így talán az sem véletlen, hogy egészen Kolozsvárig kellett érte menni" – tette hozzá Szűcs Ferenc utalva a fordító erdélyi származására. A professzor szólt arról is, hogy Buzogány Dezső elkerülte a korábbi fordítások latinizmusait, felbontotta a hosszú, tömör szerkezetű mondatokat, valamint élt a magyar nyelv szinonimáinak gazdagságával. „További érdeme az új kiadásnak, hogy az eredeti latin kiadások mintájához tért vissza és a lapszélen közli a bibliai helyeket mai helyesírással. A fordításhoz mérhető hatalmas munka áll az utalások és értelmezések nyelve mögött, amit maga a fordító végzett, míg ugyanígy emeli a használhatóságot a könnyen áttekinthető és tematikus keresést könnyítő tárgy- és névmutató, valamint textuárium összesen 113 oldalon, amely Bogárdi Szabó István munkája." Az összesen 1838 oldalnyi magyar szöveget Moldován Edit Eszter gondozta.

Megérteni Isten üzenetét
A bemutatón Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszönetet mondott a Buzogány Dezsőnek és Bogárdi Szabó Istvánnak a munkájáért. Hozzátette, hogy az új fordítású Institutio célja, hogy „olvassuk és értsük általa Isten üzenetét".

Az idegenvezető
Kálvint azoknak lehet jó szívvel ajánlani, akik olvassák a Bibliát. Főleg úgy, hogy Kálvint olvasva újra meg újra oda kell lapozni az Igéhez, fel kell nyitni. Nemcsak a hivatkozások miatt, hanem a szemléletmódja miatt. Kálvin nem citátumként utal bibliai helyekre, hanem, ő az első nagy biblia-teológus, aki kísérletet tesz arra, hogy feltárja, merre mutat a megértett Szentírás egész és teljes üzenete – mondta a Parókia portálnak egy korábban adott interjúban Bogárdi Szabó István püspök. „Aztán az Institutióban újabb meg újabb ajtót nyit, újabb meg újabb területre visz be bennünket. Azt nem mondom, hogy ő nagy idegenvezető a Szentírásban, de azt merném mondani olyanoknak is, akik még ki se nyitották a Bibliát, bele se olvastak: ha belépnek erre a területre, Kálvin az egyik idegenvezető. Ajánlom lelkész-jelöltnek, lelkészköröknek, bibliaórai közösségeknek és természetesen minden búvárkodó tudósnak. Továbbá mindazoknak, akik ha azt mondjuk: Kálvin János, rögtön tudnak három mondatot Kálvinról, jót vagy rosszat, mindegy. Ismerjük meg a 16. század egyik legbefolyásosabb alakjának a gondolatait, üzeneteit! Ha egyetlenegy percre megengedjük, hogy Kálvin kézen fogjon bennünket, ha nem félünk tőle annyira (mert persze az embernek mindig kell valakitől félni!), akkor azt fogjuk észrevenni, hogy elvezet bennünket Isten igéjéig, Isten csodálatos teremtett világáig" –olvasható a Bogárdi Szabó Istvánnal készült interjúban.

Több mint háromszáz
A könyvbemutatón azt is elárulta az Institutio szaklektora, hogy a könyv fordítása közben számos szakmai vitájuk volt Buzogány Dezsővel – többek között – a szófordulatok értelméről. A fordítással összefüggésben e-mailen bonyolított levelezésük is több mint háromszáz oldalra rúg.

Magyar és klasszikus nyelvek
Buzogány Dezső úgy fogalmazott a Parókia portál érdeklődésére, hogy egy jó fordításhoz fontos a nyelvismeret és szükséges egy jó szaklektor, „mert addig, amíg más el nem olvassa a fordítását, az ember azt képzeli, hogy tud magyarul, majd ha megkapja a véleményezést, rájön, hogy ez nem így van. Elsősorban magyarul kell tudni a jó fordításhoz, de emellett nem árt a klasszikus nyelvek ismerete. A latin mellett a francia változatot is használtam, hiszen ez oldottabb. Amikor értelmezési gondok adódtak a latin szöveggel, akkor a franciához fordultam. A Jóisten kegyelme és gondviselése kellett, hogy elkészüljön a munka" – tette hozzá a fordító.

Az Institutio legújabb kiadása azt az eredeti keresztyén üzenetet szolgálja, hogy a lehető legteljesebben megértsük azt, ami Isten igéjében, a Szentírásban tárul fel, hogy ugyanis kicsoda Isten és milyen ő a számunkra – olvasható a könyv előszavában.

Az új fordítású Institutio a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg.

Fekete Zsuzsa

Mi az Institutio aktualitása? címmel Bogárdi Szabó Istvánnal itt olvashatja a Parókia portál interjúját.