Az isteni valóság
Igeolvasással és imádsággal vette kezdetét a Dunamelléki Református Egyházkerület idei közgyűlése. Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző szolgálatát követően Veres Sándor egyházkerületi főgondnok nyitotta meg a tanácskozást, hálát adva azért, hogy míg máshol háború dúl, itt és most békében találkozhat a testület.

A háború terhétől sújtott Kárpátaljai Református Egyházkerületben tett látogatásról számolt be püspöki jelentésében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Négy magyarországi püspök látogatott el a napokban ahhoz a hetvenhat lelkipásztorhoz, akik még mindig nem hagyták el a szolgálati helyüket. „Miközben semmi sem biztos, az igazi kérdés az, hogy képesek vagyunk-e látni Isten valóságát az emberi realitások előtt, fölött, alatt és úgy is, mint ami körbeveszi a mi realitásunkat.

A valóság mindig Isten valósága, és a mi küldetésünk, lehetőségünk, hogy a minket körbevevő realitásokat az isteni valóság fényében lássuk.

Ehhez segít hozzá az imádság és Isten Igéjének tanulmányozása – közösségben is” – ezzel az üzenettel bátorította a kárpátaljai egyháztest lelkipásztorait a Zsinat lelkészi elnöke. A püspök a közgyűlés alkotótagjainak figyelmet is felhívta arra, hogy az egyházkerület dolgainak rutinszerű megvitatásakor is az isteni valóság meglátása a cél.

Felszentelés előtt állva
Isten Igéje köré gyűlve, imaközösségben készült palástja felvételére az egyházkerület vezetőségével együtt eltöltött vasárnapi csendesnapján az a tizenhat lelkipásztor is, akit ma este szenteltek fel a Kálvin téri református templomban. Balog Zoltán emlékeztetett: az egyházkerületi közgyűlés személyesen mondott igent mindegyikükre, felelősséget vállalva szolgálatukért, melyre nemcsak belső, hanem külső elhívást is kaptak. „A külső elhívás onnan indul, amikor valakit egy lelkipásztor javasol a teológiára. Erre az elhívásra újra és újra részigeneket mondanak, majd a közgyűlés is kimondja az igent a jelöltekre, elismerve alkalmasságukat arra, hogy elhívásukat szolgálattá tudják váltani.

Amikor kimondjuk az igent, az egyházunk jövőjéről hozunk döntést.

Nem csak az egységes magyar református egyháznak vagyunk részei, de ebben a világban van a szolgálatunk” – fogalmazott.

A szolidaritás formái
Ezután a nemzetközi kérdésekről esett szó. A lelkészi szolidaritás jegyében a püspök továbbra is buzdított a lelkipásztorokat, hogy ajánlják fel lelkészi jövedelemkiegészítésük egy részét kárpátaljai lelkésztársaik javadalmazására. Bereczky Ildikó nyugdíjas lelkipásztor példáját is megemlítette, aki vállalta, hogy egy évig önkéntes szolgálatot végez Kárpátalján.

Az egyházvezető szólt a szentföldi háborúról is, amely egy terrortámadás következményeként robbant ki, a tömeges mészárlásokra adott válaszcsapásként. Emlékeztetett: a református egyház vezetése nyilatkozatban fejezte ki, hogy elítéli a történteket, és részt vett a Dohány utcai zsinagógában tartott szolidaritási istentiszteleten is. Az egyházvezető szerint

„olyan ideológia mentén támadták meg Izraelt, amely nem áll meg Izrael határainál.”

Emlékeztetett arra is, hogy

„minden ártatlan áldozatért imádkoznunk kell, felelősséget kell vállalnunk értük.”

Népszámlálás: „Szólítsuk meg őket!”
A nemrégiben napvilágot látott népszámlálási eredmények kapcsán az egyházvezető elmondta: nem érte meglepetés, hiszen az egyház vezetése már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt tíz évben 23 százalékkal csökkent a reformátusok száma. Ahogy arra is, hogy míg az egyház intézményrendszere duplájára nőtt, a választói névjegyzékben szereplők aránya 23 százalékkal csökkent. Ehhez képest a KSH kimutatása szerint 18 százalékkal kevesebben vallották magukat reformátusnak – ami nem egyenlő azzal, hogy ennyivel apadt a reformátusság száma –, miközben 40 százalékkal kevesebben nyilatkoztak vallási hovatartozásukról. Balog Zoltán szerint az online kérdőívet kitöltők könnyebben továbbléptek ezen a kérdésen, már csak azért is, mert nem igazi hitvalló helyzet, amikor egy számítógép kérdez valakit a felekezeti hovatartozásáról.

A püspök emlékeztetett: a gyülekezetek feladata megszólítani azokat, akik tagjai ugyan a választói névjegyzéknek, de nem kapcsolódnak szorosan a gyülekezethez, és azokat is, akiket nem tartanak nyilván, ám valami felelősséget mégiscsak éreznek a felekezetük iránt – erről az elmúlt tizenhárom évben megduplázódott adóegyszázalékos felajánlások tanúskodnak. Minderről a jövőben Kárpát-medencei viszonylatban is árnyaltabb képet adhat a Károli egyetemen megalakuló egyházszociológiai kutatóintézet Duráczky Bálint szociológus vezetésével – számolt be. A püspök biztatott arra is, hogy az elemzést helyi szinten is végezzék el a gyülekezetek. (Megjegyzés: portálunkon hamarosan megyei bontásban is olvasható lesz a dunamelléki reformátusság alakulásáról szóló elemzés. – A szerk.)

Kapcsolódó cikkünk:
Az országos átlagnál kevesebben vallották magukat reformátusnak Dunamelléken. Térképen mutatjuk a legfrissebb adatokat, melyeket Duráczky Bálint szociológussal elemeztünk.
Cikkünk itt olvasható: A számok mögötti valóság

Változások Budapesten és környékén
Újra kell rajzolni a Budapest és környéki missziói térképet is, hiszen miközben vannak életképtelen egyházközségek, máshol növekedés tapasztalható, sőt, lefedetlen területek is kialakultak a fővárosban és az agglomerációban. A szükséges változtatásokról egy szervezés alatt álló budapesti missziói konferencián is szó esik majd.

Dunamellék-szerte szeretnék felmérni, mely gyülekezetek esetében nem reális az anyaegyházközségi státusz. Az esperesektől november végéig várják a kimutatásokat, januárban pedig visszatérnek rá, hogyan tudnak segíteni azoknak a gyülekezeteknek, amelyek a lelkipásztoruk jövedelmének a rájuk eső részét nem tudják előteremteni.

Módosítják a lelkésztörvényt
A püspök megköszönte mindenkinek, aki komolyan vette a lelkipásztori hivatás évét. Beszámolt a lelkésztörvény módosításáról, melynek legfontosabb kérdése szerinte a nő lelkészek helyzetének rendezése. Mint mondta,

egyetlen lelkipásztor sem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe, ha gyermeket vállal. Ha már egyszer az a zsinati döntés született, hogy a nő lelkészek egyenjogúak a férfi lelkészekkel, akkor a gyermekvállalási, az anyagi és a lakhatási biztonság is megilleti őket.

Találkozók
A püspök örömmel számolt be az idén megrendezett Csillagpont református ifjúsági találkozóról, amelyen ezúttal minden eddiginél több, mintegy 4500 fiatal vett részt. Ők nagy érdeklődést mutattak a lelki közösség iránt: az imacsoportok számát meg kellett négyszerezni, annyian jelentkeztek.

Az egységben rejlő erőt jövőre is számos alkalommal megtapasztalhatja a reformátusság: 2024. január 27-én országos, részben Kárpát-medencei lelkésztalálkozót tartanak, amelyre a dunamelléki lelkipásztorokat is várják. „Ez a találkozó a lelkipásztori hivatás évének lezárása és az élő Ige évének megnyitása lesz.

Egymás megismerésében és az együttlétben erő van”

– hangsúlyozta a püspök.

A jövő évi egységnapi fesztiválnak Debrecen ad otthont 2024. május 25-én. A Ráday-napokra 2024. szeptember 26. és 28. között kerül sor a Ráday Házban és a Markusovszky téren. Az egyházvezető arra kérte a dunamelléki lelkipásztorokat, kezeljék prioritásként a rendezvénysorozatot, tartsák szabadon ezt az időpontot.

A püspök említést tett a nemrégiben Ausztráliában és Pápua Új-Guineában tett látogatásáról. A kontinensen élő magyar reformátusok kétévente meghívnak egy Kárpát-medencei református püspököt, így került sor erre a látogatásra is. Az egyházvezető eljutott Pitilu szigetére is, ahol egykor Molnár Mária teljesített külmissziós szolgálatot. A 2014-ben református gyűjtésből öntött harangot ez alkalommal szentelték fel. Ugyanaz a felirat szerepel rajta, amelyet arra a harangra is véstek, melyet még a misszionárius szállított a szigetre 1934-ben. A püspök az akkori szállítóhajónak az ajándékba kapott makettjét is elhozta a közgyűlésre.

A kapcsolatok ápolása az egyházkerületen belül is prioritást élvez.

A kerület elnöksége az elmúlt két és fél évben 185 gyülekezeti látogatást tett, és még a többi 120 dunamelléki gyülekezetbe is szeretnének eljutni. A dunamelléki lelkipásztorokkal a püspök levélben is tartja a kapcsolatot.

Az egyházvezető szólt az idén elindult gondozó egyházközségekről is – mint mondta, ahol komolyan veszik ezt a szolgálati formát, ott már látszanak az eredmények. Jó példaként a szigetvári egyházközséget és lelkipásztorait említette. „Bárdos-Blatt Szabolcs és Bárdos-Blatt Boglárka nyolc településen lelkipásztorok ott, ahol nincs centrum és periféria.

Megszólították a reformátusokat, és szolgáló közösségben, a megfelelő infrastruktúrával látszanak az új élet jelei” – számolt be a püspök.

Hozzátette: a Baranyai Református Egyházmegyében esperesválasztás zajlik, 2024 januárjától már az újonnan megválasztott testület vezetésével folyik tovább az egyházmegye irányítása.

Köszönetmondás
A püspök megköszönte a nemrégiben nyugdíjba vonult lelkipásztorok szolgálatát és megemlékezett az idén elhunyt lelkipásztorokról is.

„Legyen ezeknek a szolgáló testvéreinknek az élete példa és erőforrás számunkra!” – mondta Balog Zoltán.

Új egyházkerületi beruházások
A közgyűlésen a szakelőadói jelentések, valamint a jogi ügyek megvitatására is sor került. Szabó Márton beruházási főigazgató két egyházkerületi beruházásról is beszélt:

jövőre szeretnék átadni a megújult Kákicsi Kiss Géza Emlékházat és ifjúsági szállást Kákicson.

Megújuló kiállítással, két vallásturisztikai témájú kerékpáros útvonallal várják majd az ifjúsági csoportokat egy osztálynyi férőhelyjel. Az átadásra várhatóan május végén-július elején egy egyházkerületi, ill. egyházmegyei ifjúsági napon kerül sor.

Felújítják a galyatetői Imádság házát is.

Kialakítanak egy kápolnát, megduplázzák a férőhelyeket és kialakítják a szükséges infrastruktúrát is.

Személyi döntések
A szakelőadói jelentések meghallgatása után a közgyűlés elfogadta a részmunkaidős lelkészi szolgálatról szóló szabályrendeletet, határoztak a lelkészi képesítések hatályban tartásáról és a lelkészek többes jogviszonyainak engedélyezéséről is. A Ráday Felsőoktatási Diákotthon mint önálló jogi személyiség megszüntetéséről is határoztak.

A közgyűlés alkotó tagjává fogadta Ábrahám Angélát, a rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnézium tanárát, Varga András törökbálinti főgondnokot és Karl Melinda gárdonyi lelkipásztort. Ketten esküjüket is letették.

Meghosszabbították Kocsis Imre Antal, a Sylvester János Református Gimnázium és Technikum igazgatójának megbízását újabb öt tanévre, továbbá megválasztották az egyházkerületi diakóniai intézményi képviselőt Gere Gábor József csákvári református lelkipásztor, a csákvári Kálvin Idősek Otthona intézményvezetője személyében.

Megújuló és átminősülő egyházközségek
A közgyűlésen

döntöttek a Budapest-Rákoskerti Missziói Egyházközség megalapításáról

2024. január 1-jei hatállyal.

Az erdőkertesi, a délegyházi és a tököli református misszói gyülekezeteket anyaegyházközségekké nyilvánították,

neveik 2024. január 1-jétől Erdőkertesi Református Egyházközség, Délegyházi Református Egyházközség, valamint Tököli Református Egyházközség.

Az egyházkerület vezetősége köszöntötte a gyülekezetek képviselőit.

A közgyűlésen határoztak arról is, hogy a martonvásári gyülekezet Martonvásári Református Leányegyházközség néven ezentúl a Gyúrói Református Egyházközség leányegyházközségeként működik tovább. Leányegyházközséggé nyilvánították a miszlai gyülekezetet is, amelynek anyagyülekezete a Gyönki Református Egyházközség lesz 2024. január 1-jei hatállyal.

A közgyűlés döntött a Zengővárkony–Nagypall Református Társegyházközség átalakításáról is. A gyülekezetek Zengővárkonyi Református Egyházközség és Nagypalli Református Leányegyházközség néven működnek tovább.

Következő lelkésznemzedék
Az ünnepi közgyűlés tizenhat lelkipásztor felszentelésével folytatódott a Kálvin téri református templomban. Tudósításunkat itt olvashatják.

Képek: Füle Tamás