Elkezdődött a Reformátusok Szárszói Konferenciája

„A 20. században a nagy tömegmozgalmakra és nagy társadalmi mozgásokra, a 21. században az individualizmusra kell reagálnia a keresztyénségnek” – mondta Bogárdi Szabó István a konferencia megnyitóján. 

A zsinat lelkészi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy valamilyen módon mindenki érintett minden lokális konfliktusban, nincs ártatlanság a magukat önzetlennek mondó, úgynevezett jóléti társadalmakban sem.
A püspök azt is elismerte, hogy a keresztyénség a múltban nem mindig adott jó választ a kihívásokra.

Ők jönnek, mi megyünk? 
Jákób és rokonsága gazdasági okokból költözött Egyiptomba, míg Jézus családjának Heródes katonái elől kellett oda menekülnie csaknem két évezreddel később. Akár háborúkról, akár természeti vagy gazdasági katasztrófákról legyen szó, már egy-egy ilyen jelenség is tömegeket képes megmozgatni. A költözés nemcsak a vándorokra van hatással, hanem azokra a területekre is, amelyeket elhagynak, és azokra a vidékekre is, amelyeken áthaladnak, vagy ahová megérkeznek. A Reformátusok Szárszói Konferenciáján háromféleképpen vizsgálják a migrációt.

Elsőként az „arab tavasz” hatására indult bevándorlással foglalkoznak, amely migráns-válságként került be a köztudatba és meghatározta az elmúlt évek politikai témáit is.


Nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek faluból városba, keletről nyugatra költöznek. Ezekre a népmozgásokra mutat rá a konferenciánk második szekciója.

A harmadik szekció a református egyház belső migrációs folyamatait tanulmányozza. Egyre gyakoribb, hogy a falusi közösségeink elnéptelenednek: az Őrségben egy lelkészhez akár tíz gyülekezet is tartozhat. Eközben a városi reformátusság is folyamatosan változik, az újonnan beköltözők egyre több – korábban nem létező – gyülekezeti formát igényelnek.

Hitvalló élettel
„Isten mindig az élet pártján áll: aki ismeri az örök életet, az tud megújultan élni egyéni és közösségi értelemben egyaránt” – a jóléti társadalomban hiteles, a nehézségeket vállaló, a szenvedésre is kész, hitvalló keresztyén életről beszélt nyitó áhítatában Steinbach József dunántúli püspök. Ez több, mint valamiféle felszínes moralizmus – az erőforrása az örök élet tágassága.
„Hitvalló életet élni azt jelenti, hogy hirdetjük az evangéliumot, mindig készen vagyunk számot adni a bennünk lévő reménységről, és ezt továbbadjuk a következő generációknak” – jelentette ki a püspök. A konferenciáról azt mondta: „most a lényeglátás ideje van: lehet megállni együtt, egymás hite által épülve Jézus Krisztusban, a Szentlélek által – ez életünk, szolgálatunk egyetlen méltósága és értelme”.

Felélesztenék a közéletiség református hagyományait
A Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány tavaly indította újra ezt a nagy múlttal rendelkező konferenciasorozatot: a református diákok szövetsége már 1943-ban is itt adott otthont a híres Magyar Élet Tábornak, majd később a rendszerváltás utáni értelmiségi találkozókat is ezen a helyen rendezték.
Szárszó régről hozott öröksége a református értelmiség párbeszéde, amely nem pusztán elemzője, de alakítója is a hazai közéletnek. A szervezők szándéka, hogy idén is megmaradjon az a pezsgő, vitázó szellem, mely ezeket a konferenciákat jellemezte. 

Otthonról is a részesei lehetnek a találkozónak
Pénteken és szombaton neves migrációkutatók, egyházi vezetők, egyetemi oktatók és világi szakemberek mutatják be a külső-belső migrációt. A konferencia napjai közös áhítattal kezdődnek, a rendezvény utolsó napján, vasárnap délelőtt pedig a hagyományoknak megfelelően a résztvevők egy közös, záró istentiszteleten lehetnek lelki közösségben.

Az eseményeket élőben követhetik a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány Facebook-oldalán, ahol kérdezhetnek is az előadóktól.

Képek: Kalocsai Richárd