„A Biblia mintegy nyolcezer versnyi szövegében van néhány tucat olyan mondat, amely nehezen fordítható (és magyarra hagyományosan hibásan fordítják), könnyen félreérthető (legalábbis igen elterjedt a hibás alkalmazása), vagy ha jó a fordítás, akkor is zavarba ejtő az üzenet (kultúránkban magyarázatra szorul)" – írja Szalai András vallástudós. Az Apológia Kutatóközpont vezetője az apologia.hu weboldalon nemrégiben megjelent írásában olyan, a hitélet szempontjából fontos igeverseket vesz górcső alá, melyek hibás értelmezése igen elterjedt, ugyanakkor – mint írja – „nem építő hatású".

A keresztyén valláskutató szerint a jó hír az, hogy valamennyi, hosszú időn át félreértelmezett szöveg valódi jelentése egyértelművé válik, ha megvizsgáljuk azok történelmi és kulturális hátterét, a szövegkörnyezetet, illetve az eredeti szöveget.

Mindezt persze érdemes szakemberekre bíznunk, így Szalai András cikke is hiteles eligazítást nyújt például olyan igék értelmezését illetően, mint a Kolossébeliekhez írt levél 3. részének 2. verse: „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel." Felvetődhet a kérdés, mi mindent takar a „földiek" kifejezés. Szalai András ezt írja:

„Ha a szöveget a gondolatmenetből kiszakítjuk, és fontossági sorrend megállapításaként értelmezzük, akkor úgy tűnik, az igazi hívőnek a „mennyei" dolgokkal, ügyekkel kell törődnie (Istennel, egyházi szolgálattal, hitéleti teendőkkel), nem a „földiekkel" (pénzkeresés, háztartás, szórakozás, testedzés stb.)" A szöveg lényegre törő elemzésével a hittudós arra jut, Pál apostol „nem fontossági sorrendet tesz a mennyei és a földi dolgok, ügyek és tevékenységek között, hanem kétféle vallásosságot állít egymással szembe." Hogy melyek ezek, és hogyan juthatunk a megfelelő következtetésre, arról itt olvashat.

Számos más igehely értelmezésével együtt sok hívő ember számára kérdéses az is, mire utal Jakab apostol levelében, amikor a 4. rész 4. versében ezt írja: „Ha valaki barátságot köt a világgal..." Hogy mindez mennyire vonatkozhat például a kortárs kultúrára, arról Szalai András így ír:

„Ha a mondatot a gondolatmenetből kiszakítva értelmezzük, és „a világ" fogalma alatt a kortárs kultúrát, a világgal való „barátság" alatt pedig a kortárs kulturális jelenségek elfogadását, követését értjük, akkor úgy tűnik, Istennel ellenségeskedik az a hívő, aki például elmegy színházba, moziba, koncertre, tévét néz, internetezik, nem bibliai témájú könyveket olvas, nem keresztény zenét hallgat, divatosan öltözködik, sportolni jár stb." Az apostol azonban nem erre gondolt, hanem az apologia.hu cikke szerint a következőkre: „Jakab (...) „a világ" alatt nem az egész kortárs kultúrát értette, és a vele való „barátkozás" helyett sem a világból való kivonulást ajánlotta, hanem az önző, irigykedő, gőgös, másokat leszóló és viszálykodó mentalitást és viselkedést ítélte el." Hogy miért, arról a sok más igehely értelmezése körüli bizonytalanságra szintén választ adó cikkből tudhatunk meg többet.

Szalai András Elterjedt értelmezési hibák című írásában a többi közt szó esik még a tökéletességről, a Lélek káromlásáról, Jézus befogadásáról, a mennyről, a hitben járásról, a keresztyén nők szépítkezéséről és az időről is. A problémafelvetés után a szerző minden esetben értelmezi a kérdéses szövegrészt, majd következtetéseit összegzi arra nézve, hogyan alkalmazzuk az életünkben ezeket az igeszakaszokat. Végül szakirodalmat is ajánl további tájékozódás céljából.