„A megújulás reménye a keresztény társadalmi jelenlétben” elnevezésű országos online kutatás első tapasztalatairól a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban tartott tájékoztatót a Keresztény Demokrata Fórum ökumenikus egyesület. A 2513 kérdőív eredményeit a kutatás vezetője, Rosta Gergely vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szociológiai Intézetének docense, valamint Kocsev Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Lipcsei Egyetem doktorandusza ismertette.  Az online kutatás 2017. március 7-e és 20-a között zajlott, kitöltése önkéntes és anonim volt. Érdekesség, hogy a 2674 válaszadó között 134 katolikus pap illetve szerzetes is található. A kutatók azokat a kérdőíveket elemezték, amelynek kitöltői úgy nyilatkoztak, hogy legalább havonta egy alkalommal járnak templomba.

Aktív középkorúak és városiak
A válaszadók többsége budapesti (46%), illetve főváros környéki, vagy megyeszékhelyen élő diplomás, akik egyházi és civil aktivitásukban is jóval meghaladják a magyar átlagot. Bár a keresztény felekezetek templomi alkalmait jóval több nő látogatja, mint férfi, a teszt kitöltésében ez az aránytalanság nem mutatkozott meg, hanem a teljes népesség nemek szerinti 54-46 (nő-férfi) százalékos megoszlását tükrözte.

A tesztek kitöltésében a 41 és 50 közöttiek voltak a legaktívabbak (24%). A kutatókat az is meglepte, hogy az online kérdőíveket kitöltők 8 százaléka már betöltötte a 70. életévét. A kutatás egyik fontos tapasztalata volt, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűeket, valamint a vidékieket nem sikerült megszólítaniuk. A református válaszadók 1 százaléka 8 általánost végezett, 2 százaléka szakmunkásképzőt, 13 százaléka érettségizett, 6 százaléka felsőfokú képesítéssel, 21 százaléka főiskolai vagy BA diplomával, 48 százaléka egyetemi diplomával, 10 százaléka pedig doktori fokozattal rendelkezik.

Felekezeti megoszlás
A felekezeti megoszlást tekintve a válaszadók 80 százaléka római katolikus, 12 százaléka református, 3 százaléka evangélikus, 2 százaléka görög katolikus, és 3 százaléka az egyéb kategóriába sorolta magát. A válaszadók négyötöde nyilatkozott úgy, hogy valamilyen lelkiségi mozgalom vagy keresztény közösség tagja.

Családban vagy egyedül
A családi állapotra vonatkozó kérdésekre a válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy házas, 20 százalékuk hajadon vagy nőtlen, 8 százalékuk elvált, 6 százalékuk özvegy, 3 százalékuk cölibátusban, 1 százalékuk pedig bejegyzett élettársi kapcsolatban él.

Templomba járás
A tesztet kitöltő reformátusok 49 százaléka nyilatkozza, hogy hetente jár templomba, 30 százalékuk hetente többször, 11 százalékuk havonta többször, 8 százalékuk havonta, 1 százalékuk naponta. Az evangélikusoknál a hetente templomba járók aránya 47 százalék, míg havonta többször 8 százalékuk megy templomba. A katolikusoknál a legmagasabb a hetente templomba járók aránya (62%), míg hetente többször 24 százalékuk látogat el a templomba.

Személyesen és internetes portálokról tájékozódnak
Az egyházi hírfogyasztási szokásokkal összefüggésben a kutatók megállapították, hogy az egyházi híreket a válaszadók döntő többsége (86%) a gyülekezeti közösségi hirdetésekből, szóbeli tájékoztatásból, illetve templomi plakátokból, valamint ismerősöktől (70%) szerzi. Szintén nagyon sokan (70%) keresztény internetes portálokról (is) tájékozódnak, akár egyházi, akár világi kérdésekről van szó.

A közösségi csatornákat (Facebook, Instagram, Twitter, YouTube stb.) a válaszadók 34 százaléka használja hírforrásként. Szintén népszerűek a keresztény levelezőlisták, 55 százalék szerzi be e-mailen a híreket. Az egyházi újságok és hetilapok 40 százalékot értek el, ennél valamivel kevesebbet, 38 százalékot az egyházi rádióműsorok. Az MR1 Kossuth Rádió vallási műsoraiból a megkérdezettek 7 százaléka tájékozódik, míg a köztelevízió vallási műsoraiból 6 százalék. Viszonylag magas értéket, 17 százalékot kaptak a nem vallásos, internetes tartalmak is. A mobilapplikációk pedig 6 százalékon állnak.

Kapcsolódás közösségekhez, lelkiségi hagyományokhoz
 A Magyar Református Presbiteri Szövetségről a megkérdezettek 21 százaléka tud, 3 százalékuk olvasta a honlapját, és 2 százalékuk vett részt a szövetség valamelyik rendezvényén is. A Bethánia Szövetség ismertsége 19 százalékos a megkérdezettek között, holnapját, illetve kiadványát 2 százalék olvasta, rendezvényén 1 százalék vett részt. A Bibliaszövetségről a válaszadók 20 százaléka hallott, 5 százalékuk olvasta a Bibliaszövetség honlapját vagy ismeri valamelyik kiadványát. A Szentírás Szövetség, a Vasárnapi Iskola Szövetség, valamint az Ökogyülekezet ismertsége 18 százalék. A legtöbben a Regnumot (40%), a Hálót (34%), a cserkészetet (35%), a Mária utat ((32%), és a 72 Tanítvány Mozgalmat (21%) ismerik.

Aktivitások, önkéntesség
A megkérdezettek 38 százaléka végez rendszeresen önkéntes szolgálatot egyházában, vallási közösségében, 21 százalékuk valamilyen munkacsoport tagja, 15 százalékuk kisközösség vezetője. Egyházi énekkarba vagy liturgikus istentiszteleti próbákra a megkérdezettek 21 százaléka jár rendszeresen, míg felnőtthittanra, bibliaórára, katekézisre 19 százalék. Keresztény civil szervezetekbe (pl. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) a megkérdezettek 6 százaléka jár havonta, 15 százalék ritkábban, de 53 százalék soha, illetve 23 százalék nem is válaszolt erre a kérdésre. Filmklubokba, kirándulásokra a megkérdezettek 40 százaléka jár, rendszeresen azonban ennél jóval kevesebben vesznek részt, mintegy 15 százaléknyian.

Pillanatkép
A kutatás pillanatkép a magyarországi keresztény közösségről – mondta Szécsi Árpád, a Keresztény Demokrata Fórum egyesület elnöke a Parókia portálnak. – A felmérést jobb közösségi önismeretünkért végeztük, hiszen egy létező, de nem feltétlenül látható közösséget alkotnak a magyarországi keresztények. Ahogyan a szociológusok is megfogalmazták: nem lehet reprezentatív kutatást végezni körükben, mert nem ismerjük pontosan, hogy kik járnak templomba, ezért úgynevezett indikatív eredményekről beszélhetünk. A válaszadók hetven százaléka értelmiségi, talán ez éppen a jövő egyházának irányába mutat. A számszerűleg kisebbségbe szoruló kereszténységről az utóbbi időben többször is kimutatták az értelmiségi felül reprezentációt. A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 95 százaléka támogatja az ökumenét, vagyis jó dolognak tartják a felekezetek közötti közeledést. Úgy vélik, hogy ezzel egységet mutathatunk, és együtt szolgálhatjuk az evangélium ügyét – tette hozzá Szécsi Árpád.

A Keresztény Demokrata Fórum szervezésében, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Háló Egyesület és a 72 Tanítvány Mozgalom támogatásával végzett közvélemény-kutatás végkövetkeztetéseit és részletesebb elemzését később teszik közzé.

Fekete Zsuzsa
Képek: Füle Tamás