A magyar szürke szarvasmarha, a Béres Csepp, a Zsolnay porcelán és kerámia, Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, Neumann János és Puskás Ferenc életműve, a Kassai-féle lovasíjászmódszer, a táncházmódszer, a Magyar Védőnői Szolgálat és a Vizsolyi Biblia – ezekkel a hungarikumokkal ismerkedhettek meg a XII. Harkányi Szabadegyetem résztvevői november első hetében.
Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József népzenekutató, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt előadásában. Mint mondta, a hungarikumokat a magyarság saját szívéhez közel állónak érzi, ugyanakkor azokat nemzetközi szinten is elismerik. A hungarikumok általános, kiemelt magyar értékek, amelyeket mi magunkkal, a világ jelentős része pedig velünk azonosít.

A hungarikumok feltérképezésének előkészítését még az ugyancsak Birinyi József vezette Parlamenti Hungarikum Munkacsoport kezdte meg 2009-ben.
Az előadó elmondta, a szakmai munkacsoport az értékalapú nemzeti közös többszöröst szerette volna szolgálni tevékenységével. A hungarikum ugyanis speciális termék, amely meghatározza egy közösség arculatát, és amelyre hivatkozni egyfajta kirakat- vagy márkaépítést is jelent – magyarázta. „Reális értékeink pozicionálásáról van szó, ezt más nem teszi meg helyettünk. Mi is befolyással lehetünk ugyanis arra, mi mindent tudnak rólunk, vagyis ha valakiben valótlan kép alakul ki rólunk, az a mi mulasztásunk is.”
„Persze, semmilyen érték sem úgy születik, hogy egyből világraszóló” – tette hozzá Birinyi József. Ezzel indokolta, hogy már a 2012-es hungarikumtörvény előkészítése közben is egy tágabb értékkörben, a nemzeti értékpiramisban gondolkodtak, ennek csúcsán állnak a hungarikumok. Alattuk helyezkednek el a kiemelkedő nemzeti értékek, legalul pedig a nemzeti értékek. „A piramis alulról építkezik, a helyi közösségből, vagyis az értékteremtőktől indul, és ha egy magasabb egységben is azonosulnak az ő értékeikkel, akkor már magasabb szintű értékké lehet azokat nyilvánítani.”

Ha reális értékekre építünk egy márkát, az gyorsan erősödik – tette hozzá az előadó. „Más szegmensekből számos példát látunk arra, hogy ha viszont kakukktojás kerül a nemzetmárkát erősítő értékek közé, az visszaveti a bizalmat – ezért van az, hogy hungarikum csak az lehet, amit nemzetközi szinten is elismernek.”

Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora szintén a hungarikumokról szólt.
Előadásában arra biztatta a hallgatóságot, hogy kezdeményezzék településükön helyi értéktárak létrehozását. „Sokszor nagyra becsüljük a nagyobb települések nevezetességeit, de nem vesszük észre, hogy mennyi érték van közvetlen közelünkben. Érdemes feltenni a kérdést magunknak, miért érdemes itt élni, mit mutatnánk meg először egy vendégnek” – mondta.

Bemutatta a nemzeti értékpiramist, hangsúlyozva, hogy bármely település képviselőtestülete létrehozhat helyi értéktárat. „Legjobb, ha iskolákkal, egyházakkal, civil szervezetekkel együtt gondolkodva gyűjtjük össze szeretett értékeinket. Azután pedig közösen építhetjük kirakatunkat belőlük, például falunapjainkon megjelenhetnek jellegzetes hagyományaink, ételeink.”

A hungarikumok között jelenleg 60 értéket tart számon a magyarság, legnagyobbrészt a kulturális élet, valamint az agrár- és élelmiszergazdaság területéről. Ezen kívül az egészség és életmód, az épített környezet, az ipari és műszaki megoldások, a természeti környezet, a sport, valamint a turizmus és vendéglátás szegmenseibe tartozó termékek lehetnek hungarikumok.

Képek és videók: Füle Tamás

Kapcsolódó cikkünk:

Magyarnak lenni lehetőség

Vajon milyen lehet a magyarság lelki arca? – erre a kérdésre keresi a választ a Harkányi Szabadegyetem, amely tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az elmúlt hét végén. A hatnapos rendezvény témája idén a hungarikumok.

Ha szeretne értesítést kapni a következő megjelenésekről, iratkozzon fel a csatornára!