Múlt és jövő Ura
„Miközben a világ anyagi és technikai értelemben egyre szervezettebb, szellemi értelemben egyre ijesztőbb mértékű a széthullás. Ilyen körülmények között az ember is egyre elveszettebb” – fogalmazott megnyitó beszédében Veres Sándor egyházkerületi főgondnok. Bár a világjárvány egy sokak szerint hanyatló világot ért el, az egyház mégis reményteljesen tekint a jövőbe, ezért is lehet aktív a döntéshozatalban – tette hozzá. Az egyházvezető emlékeztetett arra a száz évvel ezelőtti dunamelléki közgyűlésre, amelyre ugyancsak nehéz történelmi helyzetben került sor. Háborús veszteségek és a gyász fájdalma nehezedett a döntéshozókra, családok szakadtak el egymástól, a nemzet és az egyház is darabjaira hullott. Néhány hónappal később azonban már megválasztották Ravasz László püspököt, és döntöttek arról is, hogy megvásárolják a teológia Ráday utca 28. szám alatti épületét, amelyet az egyházkerület most újít föl. A szétszakított egyháztestek pedig mintegy kilencven évvel később ismét egyesültek. „Mostani, zavaros értékrendű, járványhelyzet sújtotta világunkban vegyük észre, hogy megtartó Istenünk van, és adjunk hálát azért, hogy Ő most is velünk van” – zárta gondolatait a főgondnok.

A Biblia alapján élni és küzdeni
A szellemi hadviselésről szólt elsőként Balog Zoltán dunamelléki püspök is. Hangsúlyozta: bár népegyház vagyunk, a Biblia tekintélyének tiszteletéről nem mondhatunk le.
„A szellemi küzdelemben a Lélek fegyvereivel kell harcolni, de nem fogunk tudni megállni a páston, ha nem a bibliai fundamentumon vetjük meg a lábunkat. De nem elég csak hirdetnünk az Igét: akkor fogunk helytállni a szellemi küzdelemben, ha az életünkben valósággá válik a megértett üzenet személyes életünkben és közösségeinkben egyaránt. Ezt elsősorban magunkon kell számon kérni, és azokon is számon lehet és kell kérni, akik úgy gondolják, hogy velünk ebben a szellemi küzdelemben szövetségesek.”

Imádságban, beszélgetve
A püspök tárgyszerűen is beszámolt az alakuló egyházkerületi közgyűlés óta eltelt időben elvégzett közös munkáról. Mint mondta, megalakult az Egyházkerületi Tanács, az esperesi kollégium kéthetente találkozik, nemrégiben pedig sor került az első esperes-gondnoki értekezletre is. Az elmúlt hetekben az esperesek közreműködésével megalakultak az egyházkerületi bizottságok is. Ezekbe a különböző munkaágak egyházmegyei tisztviselőit delegálják, így több idő marad az egyházat érintő fontos ügyek megtárgyalására a nagyobb testületi találkozókon, így például a közgyűlésen is. „Próbáljuk megteremteni azokat a tereket és lehetőségeket, ahol érdemben beszélünk és imádkozunk egymással, hogy egyházunk jelenét megértsük, jövőjét pedig ahhoz méltón tudjuk alakítani, ahogy az ránk van bízva” – fogalmazott az egyházvezető.

Missziói stratégia
A missziói bizottság mindenkori vezetője az egyházkerület püspöke, a gazdasági bizottságot a főgondnok vezeti, a számvevői bizottság elnöke a kerületi számvevő, a többi bizottság pedig saját maga választja meg az elnökét – ismertette a püspök. Az egyházkerület életében kiemelten fontos szerepet betöltő missziói bizottság már meg is kezdte munkáját – tette hozzá. „Előkészítettük a többi bizottság számára azokat a missziói szempontokat, amelyeket saját munkájukban is érvényesíthetnek, hiszen a missziói munka egyházkerületünk legfontosabb célja.”

Kidolgozás alatt áll az egyházkerület missziói stratégiája is, ebbe a munkába a bizottságokon keresztül meghívásos alapon szeretnék bevonni az egyes területeken hasznos munkát végző szolgálattevőket, mindazokat, akik alkalmasak arra, hogy gyülekezetek feletti szinten is dolgozzanak az általuk képviselt ügyeken – mondta Balog Zoltán. Közreműködésükkel az őszi közgyűlésre kialakulhat az a missziói program, amely meghatározza a következő bő öt év munkáját Dunamelléken.

A püspök megemlítette az egyház két zászlóshajóját, melyhez nagyban kötődnek az egyházkerület területén élő családok, a Bethesda Gyermekkórházat és a Károli Gáspár Református Egyetemet, valamint a hamarosan megnyíló református óvodákat. Mint mondta, a missziói stratégia érintené azt a kérdést is, hogy miként lehet „az egyház valóságába vezetni azokat az embereket, akiket személyes találkozások alkalmával meg tudunk szólítani az evangélium üzenetével.” E cél érdekében szükség van a hitoktatás tartalmának és módszertanának megújítására, valamint a lelkészképzés reformjára is. Az ezt előkészítő zsinati bizottsági munkába Dunamellékről Balla Péter teológiaprofesszort, a Károli-egyetem korábbi rektorát, és Szabó István teológiaprofesszort, korábbi püspököt delegálják.

Külső és belső építkezés
Jövő nyárra elkészülhet a Ráday utcai püspöki székház felújítása az újjáépített kollégiummal együtt, így az épületegyüttest ismét birtokba veheti a teológia és a püspöki hivatal. Ez utóbbi addig a Török Pál utca 4. szám alatt működik, míg a püspöki székház elegendő hely hiányában átmenetileg az Alkotmány utca 25. szám alatti bérleményben kapott helyet. Nagy erőkkel zajlanak a gyülekezeti építkezések is, a püspök utalt arra, hogy szeretnék megosztani az ezekkel járó terheket, és átgondolni azt is, hogy a meglévő erőforrásokat hogyan állítsák a missziós célok szolgálatába.

A baranyai egyházmegyében zajló lelki újjáépítésről is szólt az egyházvezető. A Balog Zoltán püspökkel készült korábbi interjúnkban mi is beszámoltunk arról, hogy a számos nehézséggel küzdő egyházmegyében hogyan válhatott egy konfliktusos helyzet erőforrássá annak érdekében, hogy életképesebb gyülekezeti struktúrát alakíthassanak ki a térségben. A püspök méltatta az érintettek bölcsességét és belátását, ami lehetővé tette a megoldás felé való elmozdulást. A Baranyai Programtanács megalakulásáról és az ott zajló közös munkáról itt olvashatnak bővebben. 

Igazságosabb jövedelmek
A hitoktatói státuszok rendezésén túl szükség lesz a lelkészi jövedelmek igazságos elosztására is, hiszen a dunamelléki egyházkerületben van a legnagyobb különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb lelkészi fizetések között – ismertette a püspök. „A korábbi kistelepülési kormányzati támogatás összértéke január elsejétől már kétszerese a tavalyelőttinek, s lehetővé vált, hogy ne csak az ötezer fő alatti települések lelkipásztorai kaphassák, hanem a városi vagy nagyváros környéki új gyülekezetek szervezői is.”

Az egyházvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak anyagi, hanem lelki segítségre is szüksége lehet a lelkészeknek. A személyes beszélgetések, a lelkigondozás, az odafigyelés sokakat átemelhet magánéleti vagy hivatásbeli krízisükön, és segíthet nekik visszaállni a szolgálatba.

Egyházkerületi tisztségviselőket választottak
A május 8-ai közgyűlésen újabb egyházkerületi tisztségviselőket választottak meg. Az egyházkerületi jogtanácsos dr. Gulyás Gergely, az egyházkerületi gyűjteményi igazgató dr. Berecz Ágnes, az egyházkerületi számvevő Száday László, az egyházkerületi levéltáros Szatmári Judit, a tudományos gyűjtemények képviselője pedig dr. Kozmácsné dr. Fogarasi Zsuzsanna lett. A közgyűlés jóváhagyta Kardos Ábel püspöki titkár és Fónagy György egyházkerületi pénztáros, valamint Takaró András délpesti esperes püspöki főtanácsosi kinevezését. A megválasztott tisztségviselők letették esküjüket. Az egyházkerületi iskolaügyi tanácsos megválasztására később kerül sor. A püspökszentelést 2021. május 24-én, pünkösdhétfőn tartják a nagykőrösi református templomban.

A közgyűlésen az intézmények jelentései után jogi és közigazgatási ügyekről tárgyaltak. Döntés született többek között lelkészi képesítések hatályban tartásáról és a lelkipásztorok többes jogviszonyáról, valamint elfogadták az intézmények költségvetését és zárszámadásait is.

Képek: Füle Tamás