Közös ügy
„Mindannyian egy, közös ügyért kaptuk az elhívásunkat, ez az ügy a misszió” – mondta évkezdő áhítatában Takaró András délpesti esperes, püspöki főtanácsos a budapesti Ráday Ház dísztermében mintegy kétszázhetven lelkipásztor részvételével megtartott dunamelléki újévi lelkészértekezleten január 8-án.

Az igehirdető hangsúlyozta: a misszió lényege úgy szólni Krisztusról, hogy az vonzó legyen. Míg szerinte a Nyugat a szószéken veszíti el a kereszténységet, az előző, hitvalló nemzedékek kapcsán felidézte: Krisztus jó illataként az evangéliumot az életükkel hirdették, pedig ők sem voltak tökéletesek. Még Pál apostol is így vall magáról, ahogy azt a Filippiekhez írt levél 3. részének 12. versétől olvassuk, ez mégsem tántorítja el őt – hívta fel a figyelmet. „A tökéletlenségünk felismerése sokszor megbénít, elcsüggeszt: de a mi feladatunk, hogy mint Pál, szent daccal és igyekezettel vigyük végbe azt a küldetést, ami ránk bízatott.” Az esperes arra kérte lelkésztársait, hogy fogadják el egymást, hiszen ugyanarra a szolgálatra hívta el őket az Isten.

Imaközösség
A közösségvállalás jegyében Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző közös imádságra buzdította a jelenlévőket. Mint mondta: az új esztendőben – az élő Ige évében is – erőforrás az élő imádság, ezért a lelkipásztorok kisebb csoportokban, egymás imádságaihoz csatlakozva kérték az élő Istent, hogy adjon erőt, bölcsességet a szolgálatra, egységet a munkatársi közösségben, valamint áldást az általuk hirdetett Ige hallgatóira és a lelkészcsaládok életére.

A ciklus félidejében
„A hatéves ciklus felénél tartunk” – kezdte évértékelő beszédét Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Majd hozzá is tette: a lelkipásztori szolgálatban más az időszámítás, mint a megválasztott tisztségek és testületek munkájában. „Ti vagytok a folytonosság” – fordult a lelkészekhez az egyházvezető.

Az élő Ige éve
Felidézte, hogy a korábban meghirdetett tematikus évek – a hittanoktatás és a lelkipásztori hivatás éve – konkrét feladatok elvégzését tették lehetővé. 2024 az élő Ige éve.

„Bár sok minden egyben tarthat bennünket, összetartozásunk, krisztusi egységünk egyetlen, igazi záloga az élő Ige. Mindannyiunknak megvan a maga bibliaolvasási szokása, életrendje, egyéni, házastársi és szűkebb munkatársi körben is – az élő Ige évében a nagyobb közösségi életünkben is kereshetjük a megújulás lehetőségét szolgatársi, presbiteri, egyházkerületi szinten is. Olvassuk, éljük úgy az Igét, ahogy kapjuk, de figyeljünk a másikéra is – ehhez alázatra is szükség van.”

A lelkipásztori szolgálatról szólva hozzátette azt is: „A szószék nemcsak az a fából készült építmény, amire felmegyünk minden vasárnap, hanem az egész életünk. Az Ige tiszta megértése és megélése tesz méltóvá a szolgálatra.”

A püspök szólt arról is, hogy a presbiterek között, a tudomány, a kultúra vagy a gyermeknevelés világában sok hívő református ember van, akik akarják érteni Isten Igéjét, és tovább is adják. Ezért lett az élő Ige évének fővédnöke Visky András, a nagy sikerű Kitelepítés című regény szerzője, aki „a lelkészcsaládok szenvedéstörténetét feltette a magyar irodalom színpadára, megmutatva, Isten Igéje miként van jelen a legképtelenebb helyzetben is.” A magyar kultúra segít abban, hogy a ránk bízottak jobban értsék Isten Igéjét – mondta a püspök a lelkipásztoroknak.

Kapcsolódó cikkünk:
Elképesztő éhség van a világban a történő szó iránt. De nem magvas gondolatokra vár a világ, nem visz előre a Biblia fetisizálása. Egyedül az Ige megcselekvése, ami valóban élettel töltheti meg azt. (Visky András az élő Ige évéről)
Cikkünk itt olvasható: Legyünk Isten kortársai

Bizalomépítés
Az egyházkerület elnöksége szeretné minél személyesebbé tenni a kapcsolattartást a lelkipásztorokkal is – számolt be Balog Zoltán. „A kapcsolattartás célja, hogy a bizalom erősödjön a testületek között, hogy átláthatóbb legyen, egy-egy döntésnek mi van a hátterében. A megválasztott tisztségviselők tartoznak azzal, hogy beszámoljanak minderről azoknak, akik megválasztották őket.” A kapcsolattartás egyik eszköze az egyházi média, a Bibliaolvasó kalauz szerinti naponkénti igeolvasás és a tavaly útjára indult püspöki levél is. A lelkipásztorok állapotfelmérését végző kérdőív is ezt a célt szolgálta: több mint ezer lelkipásztor adott választ a kérdésekre.

A misszió új útjai
Egyfajta visszajelzést adtak a népszámlálási eredmények is, ám ezeknél fontosabb az intézmények és a gyülekezetek kapcsolata: a nyugat-európai protestáns egyházakhoz hasonlóan miközben egyre nő a társadalmi felelősségvállalása az egyháznak, az egyháztagok létszáma csökken – mutatott rá a püspök. Ezért is szerveznek egy nagy missziós konferenciát idén, amely a főváros és környéke területi átrendeződéseit figyelembe véve a missziói lehetőségeket és a szolgálati területek átrendezését is megvizsgálja.

Jó hír, hogy az elmúlt három évben 71 lelkipásztort szenteltek fel Dunamelléken, és hamarosan elindul egy ösztöndíjprogram is, amely azoknak nyújt segítséget, akik felnőttként kaptak elhívást a gyülekezeti lelkészi szolgálatra. Zajlik a lelkészképzés gyülekezettudatosabbá formálása is.

Nyugdíjak rendezése
Az újévi lelkészértekezleten szó esett arról is, hogy tervezik a lelkipásztorok egyenletes nyugdíjemelését. Bár a dunamelléki lelkészek élen járnak a nyugdíjjárulékok befizetésében, számos lelkipásztor nyugdíja alacsony, hiszen egykori gyülekezeteik is megélhetési gondokkal küszködtek. Rendezni kell a fennmaradásukért küzdő kis gyülekezetek helyzetét, ezért is hívják találkozóra január 20-án lelkipásztoraikat és főgondnokaikat a budapesti Ráday Házba.

Eutanáziavita
Az egyházvezető szólt arról is, hogy egyes, társadalmi nyilvánosságban teret kapó témákhoz érdemes hozzászólni, ilyen az eutanáziával kapcsolatos vita is. Balog Zoltán nyílt levélben fordult nemrégiben a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogászhoz. Arról írt: a keresztyén álláspont szerint csak Istennek van joga dönteni az emberi élet végéről.

Könnyebb adminisztráció
A püspöki beszámolót követően Szűcs Péter, a Zsinati Missziói Szolgálat munkatársa ismertette az országosan egységes, intranetes adatkezelő rendszert.

Mint mondta, most először indítottak ilyet azzal a céllal, hogy jelentősen csökkentsék a lelkipásztorok adminisztrációs terheit. Szentgyörgyi Árpád az Ariadné programról beszélt, melyet ezentúl összehangolnak a zsinati rendszerrel.

Látható és láthatatlan
A jelen lévő lelkipásztorok hozzászólásai után Veres Sándor dunamelléki főgondnok mondott zárszót.

„Az egyház láthatatlan része az, amelyben Isten Szentlelke munkálkodik, egy másik része pedig a világ számára is látható szervezet. Közös gondolkodásra van szükség, hogy az egyháznak erről a látható részéről jó döntések szülessenek – akár az elfogyó gyülekezetek, akár a fiatalok elérése, akár a betegek és az idősek gondozása vagy a használaton kívüli épületek sorsa kapcsán” – mondta. Az egyik cél, hogy az épületek fenntartása ne merítse ki azokat az anyagi készleteket, amelyekből élő gyülekezeteket lehetne támogatni – tette hozzá.

Az újévi lelkészértekezlet asztalközösséggel ért véget.

A 2024-es év kiemelt eseményei:

2024. január 20.: a kis gyülekezetek lelkészeinek és főgondnokainak találkozója a budapesti Ráday Házban

2024. január 27.: országos lelkésztalálkozó a budapesti Groupama Arénában, az élő Ige évének nyitóeseménye

2024. június 8.: a Kákicsi Kiss Géza Emlékház átadása ifjúsági találkozóval egybekötve

2024. május 25.: a magyar református egység napja, Debrecen

2024. szeptember 26-28.: Ráday-napok a budapesti Ráday Házban és a Markusovszky téren

Képek: Füle Tamás