"Isten nem győzelmes életet ad nekünk, hanem életet ad, és közben győzünk. Ha győzni akarunk, meg kell látnunk, hogy Isten tölt be minket, mert azonnal élet támad bennünk."
Oswald Chambers
Fehérváriak vendégjátéka a budapesti Nemzeti Színházban
A székesfehérvári Vörösmarty Színházban október óta nagy sikerrel játsszák a PERELJ, URAM! c. drámát Sobor Antal azonos című könyve alapján. Március 14-én, csütörtökön este 7-kor a budapestiek is megtekinthetik a történelmi drámát, a fehérvári társulat vendégjátékát a Nemzeti Színházban.
Magyarországi ősbemutató keretében különleges történelmi drámát mutatott be 2018. október 6-án a Vörösmarty Színház Szikora János rendezésében: Sobor Antal Perelj, Uram! című darabját, amelynek színházi adaptációját Román Károly készítette elő. A megrendítő történetet 2019. március 14-én a fővárosi közönség is láthatja a Nemzeti Színházban.
A Székesfehérváron született József Attila-díjas író, Sobor Antal a véletlennek köszönheti a darab megszületését, mert mint irodalomtanárt kulturális estre Csákberénybe hívták, s a mellette ülő hölgy hívta fel a figyelmét a csákberényi papok tragédiájára. A kisregény írója, Sobor Antal és a darab szerzője, Román Károly között sorsszerű kapcsolat lehetett, hiszen mindketten 1933-ban születtek, valamint a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium elismert tanárai voltak. A történelemtanár nagy álma volt, hogy a mű színpadra is kerüljön, ám 2017-ben bekövetkezett halála közbeszólt egészen mostanáig.
„Egyszerűen megfogott a történet atmoszférája, a tragikuma, sajnálatos valóságtartalma, amely ráadásul Székesfehérvártól csupán egy kőhajításnyira játszódott le. Ha csak annyit mondanék a regényről, hogy olvasmányos, akkor keveset is mondanék, mert kifejezetten dramatikus felépítésű. Sobor Antal kisregényében annyira élethű a történet leírása: hallani lehet az élő beszéd hangját, érezni a szörnyű események miliőjét, olyan, mintha az egész most játszódna előttünk. Így készséggel kínálta magát színpadi adaptációra, amit Román Károly végzett el” – mondta Szikora János rendező.
A történet az 1848-as magyar szabadságharc leverésének utolsó időszakából elevenít fel egy megtörtént, de kevesek által ismert epizódot, amikor a Fejér megyei Csákberény maroknyi népe hősiesen védi szabadságát és kivívott jogait, és a bevonuló császári zsoldosok rémuralma alá kerül. A falu két lázadó papját éjszaka tartóztatják le, s elhurcoltatásuk előtt végig kell nézniük legjobb híveik durva sanyargatását, de ők ekkor sem válnak árulókká, holott sejtik, milyen sors vár rájuk.
„Nem kérdés, hogy a szerepem, Szikszai János református lelkész rendkívül karizmatikus férfi lehetett. Az sem kétséges, hogy az Isten szolgálatában lévő ember jelleme példamutató, mártírsága pedig rendkívül felemelő, hogy így kiállt a népért, a becsületért és az igazságért. Megformálásánál arra figyelek, hogy ennek a pátosza ne ragadjon el, és megpróbáljam azokat az emberi momentumokat is megtalálni, amikor esendővé válhat ebben a hihetetlen kiszolgáltatottságban. Ebben a kiszolgáltatottságban fiatal paptársa tudja segíteni, természetesen ez oda-vissza való törődés egymás között.” – nyilatkozta karakteréről Gáspár Sándor.