„Számomra csak egy ember létezik: Jézus. Jézus létezik, és ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek. Azért írok, mert jobban, pontosabban ki akarom fejezni az azonosságot Jézussal bennem és másokban. Fütyülök rá, hogy hányan olvassák, vagy hányan nem olvassák a verseimet. Egyetlen célom: egy fokkal közelebb hozni a jóakaratú, érzékeny olvasót ehhez az azonossághoz, a Jézussal való egységhez."
Weöres Sándor
Felhívás böjtre
Egynapos böjtre hív a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztora még húsvét előtt. Ha Istent keressük a járványhelyzetben megváltozott életünkben, azzal kifejezzük törekvésünket, hogy a szívünk Istenhez térjen.
Molnár Sándor lelkipásztor így ír gyülekezete honlapján:
Kedves Testvéreink, Szeretteink Jézus Krisztusban!
Mint látjátok, most nincsen előttünk a mai igéből egy szakasz, amit az alábbiakban magyaráznánk, amit azzal a reménnyel tennénk közzé, hogy aki csak olvassa, annak a számára az úgy váljon gyümölcsözővé, hogy hitében, ismereteiben egyszerre gyarapodhassék. Mégis, alapige nélkül is valami olyanra hívunk ma benneteket így, ünnep előtt, amely felhívásban benne rejlik a hívő éltünk gyümlöcstermőbbre fordulásának, tisztulásának, szentelődésének a reménye! Hiszen nagycsütörtökön mindenkit, lelkipásztorokat, presbitereket, gyülekezeti szolgálattevőket, és közösségünk, a KKF család minden tagját, és ezen felül is, minden kedves Olvasónkat nyilvános, közösségi böjtre hívjuk! Az alábbiakban három egyszerű útmutatást szeretnénk közreadni mindazoknak, akik átérzik, átélik ennek a mára sürgető szükségét.
Mi is a böjt?
A lelki értelemben vett és megélt böjt mára elfeledett áldásforrássá vált. Holott a böjt is a kegyelmi eszközök egyike. Mik is a kegyelmi eszközök? Kegyelmi eszköz mindaz, aminek a gyakorlása által a hívő ember találkozhat a kegyelem Urával, teremtő és megváltó Istenével. Kegyelmi eszköz a bibliaolvasás, az imádság, a tanítás, az istentisztelet, a sákramentumokkal való élés. A kegyelmi eszközök gyakorlása nem érdemszerző jellegű cselekvése a hívő embernek. Ezek eszközök arra nézve, hogy a már elnyert, ajándékba kapott kegyelmet, Isten jelenlétét mélyebben átélhessük. Útjai, csatornái, eszközei annak, hogy a hívő ember mélyebben átvegye az új szövetség kegyelmét, mélyebben átélje az ő Urával való közösséget. Ilyen kegyelmi eszköz a böjt is.
Mit mond Kálvin és mit mond Jézus a böjtről?
Kálvin ezzel kapcsolatban így ír: „(a böjt) abból áll, hogy a pásztorok, ahogy az idők parancsa megkívánja, tekintsék kötelességüknek, hogy a népet könyörgésre vagy nyilvános böjtölésre buzdítsák …” A gyülekezet vagy a nemzet életét döntően meghatározó esemény, próbatétel esetén, vagy ha Isten haragjának jelei mutatkoznak, „szent és minden időkre üdvös rendelkezés az, hogy a pásztorok ilyenkor nyilvános böjtölésre és rendkívüli könyörgésekre buzdítsák a népet” – írja Kálvin (Inst. IV. 12,14). A böjt tehát nem diéta! Nem a testi egészségünkért élünk vele, bár arra is kihatással van. A böjt nem erény, hogy az ember bármilyen módon dicsekedjék vele. Ellenkezőleg. Jézus erre int minket: „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig, ha böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van" (Máté 6,16-18). Hiszen ha azért, hogy jobban átvehessük a kegyelmet, hogy mélyebben átéljük a közösséget Urunkkal, a testünket kell megsanyargatni, ill. az alapvető szükségeink megvonásával kell odafordulnunk Urunkhoz, az nem dicsekedni, hanem éppen elrejteni való dolog. A böjt ránk visszahajló áldásokat hordozó kegyelmi eszköz. Azzal mi a magunk erőtlenségét, bűnbánatra való készségét, azt az igényünket kívánjuk kifejezni vele, hogy közelebb szeretnénk lenni Jézus Krisztushoz. A böjttel így tőle mintegy kizsarolni a fentiek értelmében semmit sem lehet.
Miért most hirdetjük meg a böjtöt?
Kálvin rámutat arra, hogy a böjt idejére nézve a Bibliában nincsen útmutatás, így hát mind a gyülekezet közössége, mind egyéni kegyességünk számára, magunk által meghatározható a böjt ideje. Azonban, mint fentebb olvastuk is, ugyanő írja: a gyülekezet vagy a nemzet életét döntően meghatározó esemény, próbatétel esetén, vagy ha Isten haragjának jelei mutatkoznak, „szent és minden időkre üdvös rendelkezés az, hogy a pásztorok ilyenkor nyilvános böjtölésre és rendkívüli könyörgésekre buzdítsák a népet”. Ha valamikor, akkor a második világháborút, illetve az '56-os forradalmat követően ez a mai helyzet bizony az egyén, a család, a gyülekezet életét, de a nemzet életét is döntően meghatározó esemény, próbatétel! Valóság az is, hogy ebben a jelben, a járványidőkben Isten haragjának jelei mutatkoznak. Haragszik, mert szeret minket! Keze ránk nehezedik, de miközben ránk nehezedik a keze, halk, szelíd hangját is halljuk, amely ezt mondja: „Jöjj! Te magad jöjj! Ti magatok jöjjetek! Közelebb hozzám! Ide elém, mellém, a szárnyaim alá, hogy megtisztíthassalak, felékesíthesselek benneteket!" De „Ki mehet föl az ÚR hegyére, és ki állhat meg szent helyén? Az ártatlan kezű, a tiszta szívű" ember (Zsolt 24,3-4).
Miért most hirdetjük meg a böjtöt? Azért, mert meggyőződésünk, hogy ez a mostani helyzet: jel! Ízelítő abból a nagy ítéletből, amely lezárja azt a világkorszakot, amelyben mi élünk. Kezdet, amint Jézus erről a járványok kapcsán beszél. Így tudható, hogy az életünk sohasem lesz ugyanaz többé! Ez a jelhelyzet a személyes életünket, a gyülekezetünk életét, és a nemzet életét is döntően meghatározza, de semmit sem lehet tudni biztosan arról, hogy miként. Ezért az egyetlen biztos oszlopnak, az Úrnak az oltalmába rejtőzhetünk csak. Ezért tisztítjuk meg a szívünket, ezért emeljük az Úrhoz böjtben is azt, együtt a gyülekezettel, együtt magyar nemzetünkkel, és ez egész teremtett világgal együtt! Ezen felül pedig azért, hogy lássuk, és magunkra vállaljuk mindazt a vétket és bűnt, ami Istent a mi életünk kapcsán is sérti! Ami miatt felgyúlt szeretete folytán a haragja irántunk. Ami miatt nem tud velünk tökéletes közösségben lenni, amire pedig vágyik! Amivel nem mehetünk elé, mert tisztátalanná lett miatta a szívünk, az életünk, de amit talán nem is látunk! Ezért rázza most a rostát, hogy kihulljon az életünkből a pelyva, és amit Ő súlyoz meg, az hulljon oda vissza magként, értékként, szentségként! Vegyük ezt most halálosan komolyan!
Böjt – de hogyan?
Amikor böjtre készülünk, három fontos komponenst kell szem előtt tartanunk.
- Először is: mi célból hívunk böjtre mindenkit?
Egyfelől azért, hogy megalázzuk magunkat Urunk hatalmas keze alatt! Hogy hódoljunk szent felsége előtt! Hogy magasztaljuk tisztaságát, igazságát! Adjuk kicsorduló hálát megváltó szeretetéért, szövetséges hűségéért, a Keresztért, s mindenért, amit Jézus Krisztusban nekünk ajándékozott!
Ezzel együtt kifejezzük előtte: Itt vagyok, Uram, ebben a helyzetben most azt kérem tőled a zsoltárossal: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!" (Zsolt 139,23-24) Uram, nem tudom tisztán látni a szívemet, túl közel vagyok magamhoz, engedd, hogy úgy lássam magam, ahogy te látsz engem! Lássam, mi van a legmélyebben, a legsötétebb zugokban, adj szemet önmagamra! Adj hússzívet, hogy elfogadjam, amit látok, hússzívet, hogy elsirathassam, amit látok, és a te erődet kérem a változtatáshoz abban, amit a szívemet, utaimat vizsgálva rossznak, bűnnek láttatsz velem! Engedd látnom, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy ma is, és mától újra tisztább és gyümölcstermőbb legyen az életem, a te dicsőségedre!
De könyörögjünk egyházunkért, a magyar keresztyénségért, a világ keresztyénségéért, hogy megtaláljuk, ugyanezt! Megújulásért, megtartatásért, a hívő keresztyének feltisztulásáért, a még nem hitben járók megtéréséért! Egyházunk is belekerült a rostába, kérjük könyörögve, hogy ki ne hulljon belőle! Kérjük, hogy tisztulhasson, hogy azt és csak azt végezze a jövőben, amire az Úr elhívta! Imádkozzunk egyházunk és nemzetünk vezetőiért! Úgy, ahogy a böjtünk során a Lélek vezet bennünket!
- Másodszor: meddig böjtöljünk?
Erre nézve az ajánlásunk a következő: lehet reggeltől másnap reggelig. De lehet estétől estéig is. Akár ma estétől holnap estéig. Vagy nagypéntek reggeltől nagyszombat reggeléig. De lehet nagypéntek déltől nagyszombat délig is, illetve nagypéntek estétől nagyszombat estéig. Az este itt 18 órát jelenthet. Ebben legyünk szabadok! Ami fontos, hogy a böjt, valóban böjt legyen! A cél mellett fontos az is, hogy meghatározott időre vállaljuk tehát a böjtünket. Magam reggeltől reggelig böjtölök. Ez vesz leginkább igénybe testben és lélekben is, így ennek érzem a leginkább az áldását. Ki-ki legyen szabad ebben! A húsvétba már ne érjen bele a böjt.
- Harmadszor: hogyan böjtöljünk?
Sokféle módja van ennek: szóböjt, időböjt, Facebook-böjt, képernyőböjt stb. Mégis, magam ezúttal a testünk megsanyargatására hívlak benneteket, az idő korlátai végett. A testben egészséges testvéreket vízböjtre hívjuk. Vagy víz- és kenyérböjtre. A gyógyszert szedő, idősebb, vagy alapbetegséggel küszködő testvéreket szabadságban arra, amit vállalni tudnak. Tejböjt, vagy egynapos böjt pusztán egy könnyebb ebéddel, tej- és kenyérböjt, sokféle létezik, amit vállalni tudunk józansággal, mégis úgy, hogy érezzük a súlyát. Akik ételböjthöz végképpen nem tudnak kapcsolódni, azok a testvérek gondoljanak valamire, ami mostanság túlnőtte magát az életükben, és aminek a hiányát komolyan éreznék. Ők abban korlátozzák magukat a megszabott időre. Legyünk ezekben szabadok! Mert bárhogy is, a böjtben azt mutatjuk ki az Úrnak, hogy Ő a legfontosabb a számukra, és azon a napon ezt különös módon is kifejezzük úgy, ahogy kaptuk. Előre érdemes imádságban elcsendesedni, elkérni, és amire pecsétet kapunk, aszerint vállalni a böjtöt. Fontos még, hogy a böjtünk során igyekezzünk a lehető legtöbb időt az Úr előtt tölteni imádsággal, igével a kezünkben, szívünkben! Igyekezzünk a lehető legmélyebben odaszánni magunkat, a szívünket, a lehető legmélyebben befelé figyelni, kérve a Szentlélek világosságát, kijelentéseit, impulzusait mindarra nézve, amit az Úr elé viszünk.
A belső szoba titka
A böjt rejtett áldásforrás. A belső szoba titka. Családanyáknak nehezebb, hiszen miközben böjtölnek, el kell látniuk a családjuk tagjait, főzniük kell azoknak, akik nem böjtölnek. Férfiak, gyermekek, jelezzétek feleségetek, szüleitek felé egyetlen csendes mondattal, hogy böjtölni kívántok, és hogy mikor kívántok és meddig böjtölni, hogy a család ellátásáért felelősek ne éljenek meg csalódást, bántást, amikor ebédre, vacsorára hívnak, és te kiszólsz a szobádból, hogy „Nem megyek, böjtölök!" Ez nem fair. Rövid, csendes jelzéssel forduljunk szeretettel és alázattal az értünk szolgálók felé ezzel. S ha tehetjük, akkor ne maradjunk távol a családi étkezésektől, legyünk együtt úgy is, hogy nem fogyasztunk ételt, vagy nem azt a bőségesebb menüt fogyasztjuk, amit a család többi tagja.
Isten válaszol
Végül, a tapasztalatokról egészen röviden: aki böjtöt vállal, egészen bizonyos, hogy nem csak a kitűzött cél tekintetében fog áldást megélni. Az a tapasztalat, hogy sok egyéb dologban is, amire nem is gondolt az ember, világosságot kap, megoldást, iránymutatást, vagy súlyt a bűnbánatra, ítéletet bűnök tekintetében, és akarást, erőt az azoktól való elfordulásra, azok elhagyására. De lehet olyan is, amikor úgy érzed, mintha nem ért volna célt a böjtöd. Mintha Isten nem reagált volna sehogy. Ilyenkor csak figyelj tovább! Előbb-utóbb, mint a búvópatak, felbukkannak az áldások!
Nagypénteken, illetve akörül, húsvétig a gyülekezet presbitériuma együttesen vállalt böjtöt a lelkészi kar hívására! Ehhez hívunk, hogy csatlakozz te magad is. Buzdítunk tehát e rendkívüli helyzetben mindenkit nyilvános, azaz közösségi böjtre és rendkívüli könyörgésre! Együtt, az Úr elé állásra, bűnbánatra, megújulásra, megszentelődésre!
Lelkésztársaim és a presbitérium nevében:
Molnár Sándor
lelkipásztor