Honnan ered a Szülőakadémia ötlete?
Baptista gyülekezetekben és missziós munkában szolgáltam több mint tíz éven keresztül. A lányom, aki gyakran hallgatott engem, nyolcadikos volt, amikor azt mondta nekem: „Apa, te mindig olyan jó dolgokat tudsz mondani másoknak, gyere be az iskolába és mondj nekünk is valamit jót!” Bementem egy osztályfőnöki órára hozzájuk olyan dolgokról beszélni, melyek közvetlenül érintik és foglalkoztatják őket, ennek pedig olyan sikere lett, hogy elhívtak egy másik osztályba, aztán másik iskolába, az előadásokra később a szülőket is behívták. Ekkoriban részt vehettem egy egész országra kiterjedő kutatásban, amelyben iskolákat kellett vizsgálni abból a szempontból, hogy melyek azok a kompetenciák és készségek, melyeket sem a családi háttér, sem pedig az alaptanterv nem ad meg a gyerekeknek. Egyre több megkeresés érkezett gyülekezetektől is, például, hogy hogyan lehet a generációk együttműködését missziós célokra használni. A csaknem tíz évig tartó, generácókutatói munka és tanulás eredménye lett a Szülőakadémia, melynek első évfolyama tavaly ősszel indult el, most októberben pedig a harmadik sorozatra kerül sor.

Milyen témákban nyújt segítséget a Szülőakadémia?
Az első két évfolyamban nagyon erős volt a digitális irányultság, mostanra viszont a longevity, azaz a minél hosszabb ideig egészségben eltöltött élet is saját sorozatot kapott. A mai Z és alfa-generáció tagjai a polikrízis időszakában nőttek és nőnek fel, melynek hatásairól a szülők és a tanárok nagyon kevés információval rendelkeznek. Olyan dolgok történnek most a fiatalokkal, melyek legnagyobb részéről nem tehetnek. Nem tehetnek a klímaválságról vagy arról, hogy képernyőt tettek eléjük. A munkaerőpiacra kikerült Z generációsok tele vannak szorongással, és nem tudják, hogyan készüljenek fel az életre vagy a családalapításra.

Miben rejlik a Szülőakadémia egyedisége a hasonló, szülőket segíteni és tájékoztatni kívánó program- vagy előadás-sorozathoz képest?
Az előadások töménységében és abban, hogy konkrét megoldásokat tud adni a családoknak. Sok olyan visszajelzést kaptam, hogy akik részt vettek az alkalmakon, utána meg tudták változtatni az otthoni szokásaikat, másképpen szervezik a felnőtt életüket és másképpen nevelik a gyermekeiket is.

Hogyan épülnek fel az előadások?
Egy sorozat nyolc hónapon keresztül tart, minden hónapban egy-egy másfél órás előadással. Maguk az alkalmak családias hangulatban telnek, afféle „ismeretterjesztő stand-upként” is felfoghatóak. Rengeteg illusztrációt használok az előadások során, az elhangzottakból nem hiányoznak a humoros és provokatív megjegyzések sem.

Van-e lehetőség interakcióra az alkalmak során?
Bármikor közbe lehet kérdezni. Előfordul, hogy megakad egy előadás, mert valami érdekli a szülőket, vagy csak szeretnék megosztani a véleményüket. Jellemzőbb, hogy az előadások végén kérdeznek, de olyan is volt már, hogy e-mailben kaptam kérdéseket, és ezeket a következő alkalom elején válaszoltam meg. A sorozat minden részéről hang- és videofelvétel készül, melyeket a résztvevők az előadások után automatikusan megkapnak, így akik az évfolyam közben kapcsolódnak be, a korábban elhangzottakhoz is hozzáférhetnek. Fontos tudni, hogy egy regisztráció az egész családra érvényes, a szülök jöhetnek együtt, egyszer egyikük vagy másikuk, de vannak olyan részek – például a játékokról és az olvasásról szólók –, melyeknél azt javaslom, hogy bátran hozzák el a 13 évesnél idősebb gyermekeiket.

Hogy tapasztalod, milyen témákban szenvednek leginkább információhiányban a szülők?
Inkább problémákat vetek fel, melyek válaszképpen sokféle témában előkerülnek. Nagy probléma például, hogy a mai gyerekek 40%-a kétéves korára nem tud biztonságosan kötődni. Később a kötődési problémák miatt nem működnek a párkapcsolatok, nem megy a közösségi élet. Ezért különösen fontos, hogy mi történik a gyerekekkel az első három évben. Csak egy példa: a szemkontaktus tartása a biztonságos kötődés kialakulásának egyik kulcseleme csecsemőkorban. A felnőtté válás kitolódása – az úgynevezett Pán Péter-jelenség – szintén hangsúlyos probléma: az, amit a régi generációk tizenévesként éltek át, azt a mai fiatal generációk a 20-as éveik második felében vagy a 30-as éveik első felében kezdik el átélni. A Szülőakadémiában egyre hangsúlyosabban kerül elő, hogy mi vár ránk a következő 15-30 évben, ami a gyermekeink felnőtt korát jelenti: egyaránt alultárgyalt, hogy a világméretű kríziseknek milyen hatása lesz rájuk, ahogyan az is, hogy hogyan fog átalakulni a munkaerőpiac és a gazdaság.

A megoldásoknak része, hogy a szülők vagy szülői közösségek hogyan tudnak együttműködni?
Igen, több javaslat is családok összefogására vagy települési szintű megvalósításra vonatkozik. A májusban véget ért évfolyam résztvevői között felmerült, hogy együtt szeretnének maradni, és hogyan tovább. A munkatársaimmal jelenleg is azon gondolkodunk, hogyan lehet közösséget szervezni nekik, és remélem, hogy a következő fél évben kitaláljuk ennek a módját.

Milyen terveid vannak a Szülőakadémiával?
Az a tervünk, hogy a digitális kihívások és a longevity mellett legyen egy harmadik sorozat is, amely a mesterséges intelligenciával és a jövőre való felkészüléssel foglalkozik majd. Ez jelenleg is része a Szülőakadémiának, de túl nagy ahhoz, hogy egy alkalomba beleférjen. Most vagyunk egyébként azon a ponton, hogy két potenciális munkatársaim is van, akik később maguk vezethetik az előadásokat. A sorozat koncepciójában eredetileg is benne van, hogy ha vannak olyanok, akik szeretnék ezt házon belül vagy a saját településükön továbbvinni, akkor minden anyagot megkapnak hozzá.

Képek: Füle Tamás

Az ősszel induló Szülőakadémiák listája teljes tematikával elérhető a https://gen21.hu/ oldalon. A felületen lehetőség van a Szülőakadémia meghívására kulturális és oktatási intézményekbe, illetve egyházi közösségekbe is.